Rejtett kamerával ellenőrizték a sofőröket a BKV-nál

Belpol

Jogalap és a megfigyeltek megfelelő tájékoztatása nélkül készítettek rejtett kép- és hangfelvételeket a BKK ellenőrei a BKV dolgozóiról – állapította meg az adatvédelmi hatóság.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) két évvel ezelőtt tett bejelentést a BKV egyik érdekvédelmi szervezete, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A VTDSZSZ elnöke, Gulyás Attila szerint a BKK – a BKV szolgáltatásainak megrendelője –, megfelelő tájékoztatás nélkül készített kép és- hangfelvételeket a BKV munkavállalóiról.

Több BKV-dolgozót ezek alapján büntettek meg. A NAIH nem siette el ugyan a 2018-as beadványról szóló határozat közzétételét, ám a VTDSZSZ-nek megérte várni, mert az „ítélet” alapjaiban cincálta szét és utasította el a BKK, illetve a BKV érveit.

Rajtakapni a sofőröket

A hatóság legerősebb megállapítása szerint a BKK jogalap nélkül végezte a kamerás adatgyűjtést a BKV dolgozói körében. A BKK azzal védte magát, hogy a videófelvételekre a kötbérigényes esetek bizonyítása miatt volt szüksége. Így tudják igazolni, ha valamelyik sofőr elmulasztotta az utasokat a hangosbemondón keresztül tájékoztatni, vagy fülhallgatóval zenét hallgatott vezetés közben, netán túllépte a megengedett sebességhatárt.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

A NAIH határozatában nem vitatta el a BKK-tól a jogot, hogy ellenőrzéseket végezzen a BKV-nál azzal kapcsolatban, hogy betartják-e az alkalmazottak a belső szabályokat vagy a törvényeket, de a hatóság szerint ezt az ellenőröknek személyesen és nem rejtett kamerás felvételekkel kell végezni. Egyébként azt, hogy készültek ilyen felvételek, azt az BKV az eljárás során maga is beismerte.

Jogalap nélkül

A NAIH azokban az esetben tekintett volna el az úgynevezett adatminimalizálási kényszer alkalmazásától, amelyek során a BKK igazolta volna, hogy a bizonyítást csak a kézikamerák használatával tudta megtenni. Ám ilyesmivel a BKK nem rukkolt elő.

A NAIH megvizsgálta a személyszállításról szólót törvényt és a fővárosi önkormányzat rendeletét, amely a BKK-t kötelezi a BKV szolgáltatásainak ellenőrzésére, s amely felhatalmazza a közlekedési központot nyílt, nagyon indokolt esetben akár rejtett eszközök bevetésére. De Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke szerint a BKK megfigyelési gyakorlata se az alkotmányossági sem a törvényi feltételeknek nem feleltek meg.

A NAIH a dolgozók tájékoztatását sem találta megfelelőnek. Bár nem vitatta, hogy a BKV tájékoztatta szabályzatáról munkavállalóit, beleértve azt is, hogy a BKK ellenőrei kézikamerával is megfigyelik majd őket, ám a hatóság szerint nem egyértelmű, hogy tényleg minden részletről tudtak-e a dolgozók. Mert állítólag szóban tájékoztatták őket, hogy lesz ilyen megfigyelés, ám ez nem elégséges, ráadásul nem is biztos, hogy a BKV dolgozói ebből a tájékoztatásból rögtön meg is értették, mi készül.

"50-es évek"

A NAIH a BKV-t és a BKK-t is elmarasztalta e tekintetben. A BKV kapta az enyhébb negatív minősítést ("nem nyújtott megfelelő tájékoztatást”), a BKK az erősebbet ("a nyilatkozatok alapján a Hatóság megállapítja, hogy a BKK semmilyen módon nem tájékoztatta az érintetteket az adatkezelésről és annak körülményeiről, megsértve ezzel az Infotörvény 20 § 2. bekezdését").

A NAIH felszólította a BKK-t és a BKV-t, szüntesse meg a munkavállalók jogait sértő gyakorlatot. Amennyiben a BKV és a BKK harminc napon belül nem vitatja a NAIH megállapításait, az elmarasztaló határozat március második felében hatályba lép, és azonnali intézkedésre kötelezi a két céget. Ha ezt követően a BKK és a BKV nem hajtja végre NAIH utasításait, a hatóság további intézkedéseket fog tenni.

A VTDSZSZ elnöke megkeresésünkre közölte, nem vitatja az ellenőrzés szükségességét, de annak módszereit igen: azt mondta, a BKK által követett gyakorlat az 1950-es évekre emlékezteti. „Szükségesnek tartom a két cég között megkötött szerződés módosítását az ellenőrzések módszerének megváltoztatása érdekében” – fogalmazott Gulyás Attila a Narancs.hu-nak.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.