Republikon: az ellenzék a saját bázisvárosaiban is vesztett népszerűségéből

Az ellenzéki pártoknak az elkövetkezendő időszakban nem csak az lesz a feladatuk, hogy a vidéki kistelepüléseken bázist építsenek, hanem az is, hogy az általuk korábban már megnyert nagyobb városokban újraerősödjenek - írják.

A Republikon a két és fél éve tartott 2019-es önkormányzati választások után a ciklus feléhez elérkezve 10 olyan várost, illetve hozzájuk kapcsolódó választókerületet vizsgált meg a Republikon Intézet a mostani országgyűlési választások tükrében, ahol ellenzékivé vált az önkormányzat vezetése a legutóbbi helyhatósági választáson.

Az áprilisi eredmények elemzésből az derül ki:  a 2019-es választásból adódó előnyüket nem sikerült megőrizniük az ellenzéki pártoknak.

Hozzéteszik, ez komoly problémát jelenthet számukra a következő önkormányzati választásra nézve.

A Republikon által vizsgált 10 város közül mindössze egyben, Dunaújvárosban sikerült megtartania vezető pozícióját az ellenzéknek, a többi település esetében sikeresen tudott fordítani a Fidesz-KDNP.

Az ellenzéki pártok számára az is intő jel lehet, hogy még a legerősebb ellenzéki bázisnak számító városokban is csökkent az előnyük a kormánypártokhoz képest. Így nem csak a számukra gyengébb terepnek számító kistelepüléseken esetében feladat a pártok számára a megerősödés, hanem nagyobb városok esetében is.

Hozzáteszik, hogy Dunaújvárosban ugyan meg tudta tartania vezető pozícióját az ellenzék, azonban még ez az eredmény sem volt elég arra, hogy a jobbikos közös jelölt, Kálló Gergely megtartsa a 2018-ban és 2020-ban már megnyert dunaújvárosi központú Fejér 4-es választókerületet.

A két nagy tábor közötti különbség csökkent az ellenzéki bástyának számító települések esetében is: Budapesten 21-ről 8 százalékpontra szűkült az ellenzék előnye, Szegeden 25-ről 12 százalékra, Tiszaújvárosban 37,5 százalékról 21 százalékra olvadt az ellenzék előnye.  Kiemelik: bár az imént felsorolt városokban az ellenzék még mindig erősebb, mint a kormánypártok, a csökkenő tendencia mindenképp intő jel lehet az ellenzéki pártok számára.

Az elemzésben kitérnek arra is: az ellenzék nem csak szavazatszám tekintetében ért el rosszabb eredményt, hanem több esetben a városok egyéni választókerülethez viszonyított előnyéből is vesztett az elmúlt négy évben. Az ellenzék az idei választáson átlagosan 12 százalékponttal szerepelt rosszabbul az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatok tekintetében, mint 2018-ban. Átlagot meghaladó csökkenés volt megfigyelhető Egerben, ahol 14 százalékkal és Miskolcon, ahol 17 százalékkal értek el kisebb arányt az ellenzéki összefogás pártjai.A kiválasztott települések közül egyedül Szombathelyen volt számottevően kisebb az ellenzéki szavazótábor olvadásának a mértéke az átlagoshoz képest, megközelítőleg nyolc százalék. 

Az elemzésben a visszaesésnek több lehetésges okát is felsorolják.

• Tényezőként említik a kampányt olyan nagymértékben befolyásoló hatásokat, mint például az orosz-ukrán háború és a kormánypártok erőforrásának fölényét.
• Szerepet játszthatott, hogy az ellenzéki pártok nem tudták kellően kommunikálni az önkormányzati vezetésük eredményeit települési szinten, miközben a kormánypártok sikeresen erősítették a választókban azt a narratívát, hogy azokon a településeken és választókerületekben lesz fejlődés, amik a Fidesz-KDNP oldalán állnak. (Erre ráerősíthetettek a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett kormányzati forráselvonások.)
• A Jobbik korábbi szavazóbázisának részleges elpártolása is nagy hatással lehetett a végeredményre.
• Az önkormányzati választásokon sok esetben más választói magatartás érvényesül, mint egy országos választás során. A szavazópolgárok számára más a két választás tétje, ennek következtében például rendre alacsonyabb a részvétel az önkormányzati választásokon, így nagyobb arányban érvényesülhet a magszavazók akarata, ami 2019-ben a Borkai-botrány hatása mellett kedvező lehetett az ellenzék számára.

Az elemzést úgy összegzik, hogy kijelenthető: az ellenzék szempontjából nem volt pozitív, megtartó hatása az előző önkormányzati választásoknak az idei országgyűlési választások tekintetében, így az ellenzéki pártoknak az elkövetkezendő időszakban nem csak az lesz a feladatuk, hogy a vidéki kistelepüléseken bázist építsenek, hanem az is, hogy az általuk korábban már megnyert nagyobb városokban újraerősödjenek.