Rétvári: azért kapnak az egyházi intézmények több támogatást, mert csak
retvaribence_top_story_lead.jpg

Rétvári: azért kapnak az egyházi intézmények több támogatást, mert csak

  • narancs.hu
  • 2019. május 21.

Belpol

Amúgy meg Gyurcsány a hibás. Kikezdhetetlen logika.

Nagyot megy ma az Emberi Erőforrások Minisztériumánák (Emmi) parlamenti államtitkára. A Magyar Nemzetnek adott interjújában a migráció mellett arról is beszélt Rétvári Bence, hogy a „legharcosabb feministáknak is tapsikolniuk kellene, hogy szabadon választhatnak Magyarországon“.

Délután pedig kikerült a Parlament honlapjára Rétvári egy írásbeli válasza, melyben hasonló színvonalon nyilatkozik meg. Ungár Péter, az LMP képviselője arról érdeklődött Kásler Miklóstól, miért van az, hogy az állami intézményekhez képest az azonos feladatot ellátó, de egyházi fenntartású intézmények 76,2 százalékkal több állami támogatást kapnak. A politikus azt is szerette volna megtudni, mikor egységesíti a kormány a különböző fenntartású intézmények állami támogatását, és hogy mire számíthatnak a civil fenntartásban lévő intézmények.

A miniszter helyett Rétvári válaszolt, vagyis inkább készített egy válasznak nevezett szöveget. Az államtitkár ugyanis egyrészt idézi a törvényt, miszerint az egyházaknak járó kiegészítő támogatások alapja „a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik“. Rétvári azt írja, hogy először kiszámolják, mennyi pénzből működnek az állami és önkormányzati intézmények, és akkor annál többet adnak az egyháziaknak. A többiek meg pályázhatnak pluszforrásra a Nemzeti Együttműködési Alapnál.

Rétvári persze nem bírta ki, hogy gyurcsányozzon egyet teljesen indokolatlanul. Válaszát ugyanis ezekkel a sorokkal zárja:

„Bízom benne, hogy az LMP nem kíván ebben a kérdésben (is) Gyurcsány Ferenccel egy követ fújni, lévén a DK és egyes ellenzéki médiumok előszeretettel nyirbálnák meg az egyházi intézményeknél gondozott, ápolt, oktatott személyek utáni támogatást.“

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.