Rétvári: azért kapnak az egyházi intézmények több támogatást, mert csak
retvaribence_top_story_lead.jpg

Rétvári: azért kapnak az egyházi intézmények több támogatást, mert csak

  • narancs.hu
  • 2019. május 21.

Belpol

Amúgy meg Gyurcsány a hibás. Kikezdhetetlen logika.

Nagyot megy ma az Emberi Erőforrások Minisztériumánák (Emmi) parlamenti államtitkára. A Magyar Nemzetnek adott interjújában a migráció mellett arról is beszélt Rétvári Bence, hogy a „legharcosabb feministáknak is tapsikolniuk kellene, hogy szabadon választhatnak Magyarországon“.

Délután pedig kikerült a Parlament honlapjára Rétvári egy írásbeli válasza, melyben hasonló színvonalon nyilatkozik meg. Ungár Péter, az LMP képviselője arról érdeklődött Kásler Miklóstól, miért van az, hogy az állami intézményekhez képest az azonos feladatot ellátó, de egyházi fenntartású intézmények 76,2 százalékkal több állami támogatást kapnak. A politikus azt is szerette volna megtudni, mikor egységesíti a kormány a különböző fenntartású intézmények állami támogatását, és hogy mire számíthatnak a civil fenntartásban lévő intézmények.

A miniszter helyett Rétvári válaszolt, vagyis inkább készített egy válasznak nevezett szöveget. Az államtitkár ugyanis egyrészt idézi a törvényt, miszerint az egyházaknak járó kiegészítő támogatások alapja „a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik“. Rétvári azt írja, hogy először kiszámolják, mennyi pénzből működnek az állami és önkormányzati intézmények, és akkor annál többet adnak az egyháziaknak. A többiek meg pályázhatnak pluszforrásra a Nemzeti Együttműködési Alapnál.

Rétvári persze nem bírta ki, hogy gyurcsányozzon egyet teljesen indokolatlanul. Válaszát ugyanis ezekkel a sorokkal zárja:

„Bízom benne, hogy az LMP nem kíván ebben a kérdésben (is) Gyurcsány Ferenccel egy követ fújni, lévén a DK és egyes ellenzéki médiumok előszeretettel nyirbálnák meg az egyházi intézményeknél gondozott, ápolt, oktatott személyek utáni támogatást.“

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.