Rétvári: azért kapnak az egyházi intézmények több támogatást, mert csak
retvaribence_top_story_lead.jpg

Rétvári: azért kapnak az egyházi intézmények több támogatást, mert csak

  • narancs.hu
  • 2019. május 21.

Belpol

Amúgy meg Gyurcsány a hibás. Kikezdhetetlen logika.

Nagyot megy ma az Emberi Erőforrások Minisztériumánák (Emmi) parlamenti államtitkára. A Magyar Nemzetnek adott interjújában a migráció mellett arról is beszélt Rétvári Bence, hogy a „legharcosabb feministáknak is tapsikolniuk kellene, hogy szabadon választhatnak Magyarországon“.

Délután pedig kikerült a Parlament honlapjára Rétvári egy írásbeli válasza, melyben hasonló színvonalon nyilatkozik meg. Ungár Péter, az LMP képviselője arról érdeklődött Kásler Miklóstól, miért van az, hogy az állami intézményekhez képest az azonos feladatot ellátó, de egyházi fenntartású intézmények 76,2 százalékkal több állami támogatást kapnak. A politikus azt is szerette volna megtudni, mikor egységesíti a kormány a különböző fenntartású intézmények állami támogatását, és hogy mire számíthatnak a civil fenntartásban lévő intézmények.

A miniszter helyett Rétvári válaszolt, vagyis inkább készített egy válasznak nevezett szöveget. Az államtitkár ugyanis egyrészt idézi a törvényt, miszerint az egyházaknak járó kiegészítő támogatások alapja „a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik“. Rétvári azt írja, hogy először kiszámolják, mennyi pénzből működnek az állami és önkormányzati intézmények, és akkor annál többet adnak az egyháziaknak. A többiek meg pályázhatnak pluszforrásra a Nemzeti Együttműködési Alapnál.

Rétvári persze nem bírta ki, hogy gyurcsányozzon egyet teljesen indokolatlanul. Válaszát ugyanis ezekkel a sorokkal zárja:

„Bízom benne, hogy az LMP nem kíván ebben a kérdésben (is) Gyurcsány Ferenccel egy követ fújni, lévén a DK és egyes ellenzéki médiumok előszeretettel nyirbálnák meg az egyházi intézményeknél gondozott, ápolt, oktatott személyek utáni támogatást.“

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.