Rétvári: azért kapnak az egyházi intézmények több támogatást, mert csak
retvaribence_top_story_lead.jpg

Rétvári: azért kapnak az egyházi intézmények több támogatást, mert csak

  • narancs.hu
  • 2019. május 21.

Belpol

Amúgy meg Gyurcsány a hibás. Kikezdhetetlen logika.

Nagyot megy ma az Emberi Erőforrások Minisztériumánák (Emmi) parlamenti államtitkára. A Magyar Nemzetnek adott interjújában a migráció mellett arról is beszélt Rétvári Bence, hogy a „legharcosabb feministáknak is tapsikolniuk kellene, hogy szabadon választhatnak Magyarországon“.

Délután pedig kikerült a Parlament honlapjára Rétvári egy írásbeli válasza, melyben hasonló színvonalon nyilatkozik meg. Ungár Péter, az LMP képviselője arról érdeklődött Kásler Miklóstól, miért van az, hogy az állami intézményekhez képest az azonos feladatot ellátó, de egyházi fenntartású intézmények 76,2 százalékkal több állami támogatást kapnak. A politikus azt is szerette volna megtudni, mikor egységesíti a kormány a különböző fenntartású intézmények állami támogatását, és hogy mire számíthatnak a civil fenntartásban lévő intézmények.

A miniszter helyett Rétvári válaszolt, vagyis inkább készített egy válasznak nevezett szöveget. Az államtitkár ugyanis egyrészt idézi a törvényt, miszerint az egyházaknak járó kiegészítő támogatások alapja „a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik“. Rétvári azt írja, hogy először kiszámolják, mennyi pénzből működnek az állami és önkormányzati intézmények, és akkor annál többet adnak az egyháziaknak. A többiek meg pályázhatnak pluszforrásra a Nemzeti Együttműködési Alapnál.

Rétvári persze nem bírta ki, hogy gyurcsányozzon egyet teljesen indokolatlanul. Válaszát ugyanis ezekkel a sorokkal zárja:

„Bízom benne, hogy az LMP nem kíván ebben a kérdésben (is) Gyurcsány Ferenccel egy követ fújni, lévén a DK és egyes ellenzéki médiumok előszeretettel nyirbálnák meg az egyházi intézményeknél gondozott, ápolt, oktatott személyek utáni támogatást.“

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.