Rétvári küldött két mozijegyet az Elk*rtukra Bangónénak

  • narancs.hu
  • 2021. november 22.

Belpol

Mert az MSZP-s képviselő megkérdezte, milyen módon szolgálja a gyerekek érdekeit, hogy kötelezően megnézetik velük a propagandafilmet.

AZ MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó írásban szegezte Kásler Miklósnak, emberi erőforrások miniszterének a kérdést, miszerint "Ezt lehet, hogy elk*rták?! Milyen módon szolgálja a gyermekek érdekeit, hogy kötelezően megnézetik velük az Elk*rtuk című propagandafilmet?"

A képviselő azt írta, hogy "a sajtóban megjelentek szerint több helyen kötelezővé tették a középiskolásoknak, hogy tanítási időben megnézzék az Elk*rtuk című propagandaanyagot. Karcagon több helyi és környékbeli középiskolából vitték a diákokat a vetítésre, volt olyan intézmény, ahol kötelezővé tették a filmet, és aki hiányzott, igazolatlan órát kap. A költségeket a karcagi önkormányzat, illetve az általa finanszírozott művelődési központ állhatta, ahogyan a gyerekek buszoztatását is. A polgármester a sajtónak azonban cáfolta, hogy az önkormányzat fizetett volna a vetítésért, így jelenleg nem lehet tudni, ki állta a kampányt. A tanárok közül többen nem tartják etikusnak, hogy kötelező volt a részvétel. Külön érdekessége a történetnek, hogy a karcagi kulturális központ alapvetően nem alkalmas filmvetítésre, egy mozis vállalkozó vitte oda a megfelelő technikát."

Bangóné feltett egy sor kérdést, pontosabban hatot. És nyomatékosította: "El a kezekkel a gyerekeinktől!"

Kásler Miklós nevében mint általában, most is Rétvári Bence válaszolt, mármint újfent nem a kérdésekre válaszolt. Az államtitkár azt közölte, hogy "Az Elk*rtuk című film vetítésében Karcagon egyetlen tankerületi iskola sem volt érintett. A Telex cikkére hivatkozva kifejtette, hogy református iskolák diákjai nézhették meg a filmet, és a részvétel nem volt kötelező.

Tisztelettel kérem, hogy az Elk*rtuk című filmről ne alkosson addig véleményt, amíg azt nem látta. A baloldal a mai napig nem nézett szembe sem  az őszödi beszéddel, sem a beszéd kiszivárgása utáni tiltakozásokat elfojtani akaró állami erőszakkal."

"A múlt feldolgozásának elősegítése végett" válasza mellé küldött két mozijegyet Bangónénak, hogy meg tudja nézni a propagandafilmet.

(parlament.hu/Bangóné Borbély Ildikó levele, Rétvári Bence levele)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?