Rétvári küldött két mozijegyet az Elk*rtukra Bangónénak

  • narancs.hu
  • 2021. november 22.

Belpol

Mert az MSZP-s képviselő megkérdezte, milyen módon szolgálja a gyerekek érdekeit, hogy kötelezően megnézetik velük a propagandafilmet.

AZ MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó írásban szegezte Kásler Miklósnak, emberi erőforrások miniszterének a kérdést, miszerint "Ezt lehet, hogy elk*rták?! Milyen módon szolgálja a gyermekek érdekeit, hogy kötelezően megnézetik velük az Elk*rtuk című propagandafilmet?"

A képviselő azt írta, hogy "a sajtóban megjelentek szerint több helyen kötelezővé tették a középiskolásoknak, hogy tanítási időben megnézzék az Elk*rtuk című propagandaanyagot. Karcagon több helyi és környékbeli középiskolából vitték a diákokat a vetítésre, volt olyan intézmény, ahol kötelezővé tették a filmet, és aki hiányzott, igazolatlan órát kap. A költségeket a karcagi önkormányzat, illetve az általa finanszírozott művelődési központ állhatta, ahogyan a gyerekek buszoztatását is. A polgármester a sajtónak azonban cáfolta, hogy az önkormányzat fizetett volna a vetítésért, így jelenleg nem lehet tudni, ki állta a kampányt. A tanárok közül többen nem tartják etikusnak, hogy kötelező volt a részvétel. Külön érdekessége a történetnek, hogy a karcagi kulturális központ alapvetően nem alkalmas filmvetítésre, egy mozis vállalkozó vitte oda a megfelelő technikát."

Bangóné feltett egy sor kérdést, pontosabban hatot. És nyomatékosította: "El a kezekkel a gyerekeinktől!"

Kásler Miklós nevében mint általában, most is Rétvári Bence válaszolt, mármint újfent nem a kérdésekre válaszolt. Az államtitkár azt közölte, hogy "Az Elk*rtuk című film vetítésében Karcagon egyetlen tankerületi iskola sem volt érintett. A Telex cikkére hivatkozva kifejtette, hogy református iskolák diákjai nézhették meg a filmet, és a részvétel nem volt kötelező.

Tisztelettel kérem, hogy az Elk*rtuk című filmről ne alkosson addig véleményt, amíg azt nem látta. A baloldal a mai napig nem nézett szembe sem  az őszödi beszéddel, sem a beszéd kiszivárgása utáni tiltakozásokat elfojtani akaró állami erőszakkal."

"A múlt feldolgozásának elősegítése végett" válasza mellé küldött két mozijegyet Bangónénak, hogy meg tudja nézni a propagandafilmet.

(parlament.hu/Bangóné Borbély Ildikó levele, Rétvári Bence levele)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.