Rétvári küldött két mozijegyet az Elk*rtukra Bangónénak

  • narancs.hu
  • 2021. november 22.

Belpol

Mert az MSZP-s képviselő megkérdezte, milyen módon szolgálja a gyerekek érdekeit, hogy kötelezően megnézetik velük a propagandafilmet.

AZ MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó írásban szegezte Kásler Miklósnak, emberi erőforrások miniszterének a kérdést, miszerint "Ezt lehet, hogy elk*rták?! Milyen módon szolgálja a gyermekek érdekeit, hogy kötelezően megnézetik velük az Elk*rtuk című propagandafilmet?"

A képviselő azt írta, hogy "a sajtóban megjelentek szerint több helyen kötelezővé tették a középiskolásoknak, hogy tanítási időben megnézzék az Elk*rtuk című propagandaanyagot. Karcagon több helyi és környékbeli középiskolából vitték a diákokat a vetítésre, volt olyan intézmény, ahol kötelezővé tették a filmet, és aki hiányzott, igazolatlan órát kap. A költségeket a karcagi önkormányzat, illetve az általa finanszírozott művelődési központ állhatta, ahogyan a gyerekek buszoztatását is. A polgármester a sajtónak azonban cáfolta, hogy az önkormányzat fizetett volna a vetítésért, így jelenleg nem lehet tudni, ki állta a kampányt. A tanárok közül többen nem tartják etikusnak, hogy kötelező volt a részvétel. Külön érdekessége a történetnek, hogy a karcagi kulturális központ alapvetően nem alkalmas filmvetítésre, egy mozis vállalkozó vitte oda a megfelelő technikát."

Bangóné feltett egy sor kérdést, pontosabban hatot. És nyomatékosította: "El a kezekkel a gyerekeinktől!"

Kásler Miklós nevében mint általában, most is Rétvári Bence válaszolt, mármint újfent nem a kérdésekre válaszolt. Az államtitkár azt közölte, hogy "Az Elk*rtuk című film vetítésében Karcagon egyetlen tankerületi iskola sem volt érintett. A Telex cikkére hivatkozva kifejtette, hogy református iskolák diákjai nézhették meg a filmet, és a részvétel nem volt kötelező.

Tisztelettel kérem, hogy az Elk*rtuk című filmről ne alkosson addig véleményt, amíg azt nem látta. A baloldal a mai napig nem nézett szembe sem  az őszödi beszéddel, sem a beszéd kiszivárgása utáni tiltakozásokat elfojtani akaró állami erőszakkal."

"A múlt feldolgozásának elősegítése végett" válasza mellé küldött két mozijegyet Bangónénak, hogy meg tudja nézni a propagandafilmet.

(parlament.hu/Bangóné Borbély Ildikó levele, Rétvári Bence levele)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.