„Nem pusztán feltűnést akartunk” – A roma slampoetry-kampány szervezői

  • Roma Sajtóközpont
  • 2014. március 1.

Belpol

Roma fiatalok szlemmelnek a tanulás fontosságáról egy klipben, amely a lemorzsolódás veszélyeire hívja fel a figyelmet. A kampányról Báder Erzsébetet, a Roma Oktatási Alap kommunikációs munkatársát, és Színész Bob szlemmert, a klip kreatívját kérdeztük.

magyarnarancs.hu: Honnan vettétek az ötletet?

Báder Erzsébet: Tavaly nyáron láttunk egy klipet Suli Breakstől a YouTube-on. A fekete angol srác a klipben egy iskola udvarán áll az osztálytársaival, és arról szlemmel, hogy nem hagyja, hogy egy doga eredménye határozza meg a sorsát. Ez nagyon megtetszett nekünk, és elhatároztuk, hogy csinálunk valami hasonlót. Kezdetben még azon gondolkodtunk, hogyan tudnánk bevonni Suli Breakst. Egyszer beszéltünk vele, de aztán annyira befutott, hogy onnantól már csak a menedzserét értük el. Másrészt persze tudtuk, hogy bármilyen produkciót csinálunk, annak magyar nyelven kell szólnia, ha az üzenetet el is akarjuk juttatni az érintettekhez. Szóval nem pusztán feltűnést akartunk vagy slágert. Kézenfekvő volt, hogy a korai iskolaelhagyás veszélyeire hívjuk fel a figyelmet, hiszen a Roma Oktatási Alap egyik legfontosabb célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése. A slam poetry nagyon sikeres Magyarországon: megkerestük a magyar szlemmereket, így bukkantunk Színész Bobra, azaz Horváth Kristófra.

Színész Bob: Sokat foglalkozom fiatalokkal. Iskolákba is járok foglalkozásokat tartani, a Karaván Színház gyerekszínészeinek pedig képességfejlesztő órákat tartok. Ezt a projektet hét fiatallal kezdtük el, a végére jó sokan lettünk. Foglalkoztunk verstannal meg sok minden mással. Jó csapat alakult ki, és a gyerekek mellett olyan kollégákkal dolgozhattam, akikkel amúgy is régóta együttműködünk, mint Sáry László zeneszerzőm, vagy Császi Ádám, aki a klipet rendezte.

magyarnarancs.hu: Az iskolai sikertelenségnek csak az egyik oka az egyéni teljesítmény, ami mögött azért sok minden más is van. Például az iskolarendszer minősége és hozzáállása.

Báder Erzsébet: Oké, nem jelenik meg erősen a rendszer felelőssége, de aligha lenne hiteles tizenöt évesek szájából, ha az integrációs iskolaszervezési modell előnyeiről vagy kudarcairól beszélnének. Mi elég szabad kezet adtunk Kristófnak és a fiataloknak. A meredekebb szövegrészeknél néha felszisszentünk, de igyekeztünk nem beleszólni. Ráadásul nem lehet egy ötperces klipbe mindent belesűríteni. Egyébként meg jó, ha ilyen kritikák is felszínre kerülnek. Ha ez a kérdés, az alap szívesen vitázik az integráció előnyeiről és az iskola felelősségéről. Vagy akár a nők társadalmi szerepéről, mert valaki azt kifogásolta, hogy miért csak három lány szerepel a klipben. A bemutatón meghirdetett slamversenynek is ez a célja: azt kérjük a tíz-húsz éves fiataloktól, hogy fogalmazzák meg ebben a témában a mondanivalójukat.

Színész Bob: Szerintem megjelenik a szövegben a társadalomkritika, hiszen az egész arról szól, hogy olyan helyzetbe vagy hozva, ahol nincs más választásod, mint hogy saját magadat húzd ki a szarból. Lehetne benne persze közvetlen számonkérés, meg rasszistázás, és akkor a liberálisok meg a nácik egy jót veszekedhetnének a szokásos forgatókönyv szerint, amiben a cigányok mindig a rövidebbet húzzák, és a végén nem történik semmi.

magyarnarancs.hu: Kinek szól a klip?

false

Színész Bob: Ez a videó és a szlem a fiataloknak szól, nekik akar tartást adni. A kis gengszternek, a strébernek, a félénknek, a nagyképűnek. Mindenkinek, akinek szüksége van a biztatásra, hogy szélesebb legyen a látóköre, hogy felfedezze az értékeket. Ezt a vonalat legélesebben talán a lány szereplő képviseli, aki a sutyerákokat oktatja ki arról, hogy mi a menő.

„mutassátok meg nekem

hol az a jó csávó,

aki hogy színházba vigyen

kijön a kocsmából?

napközben melózik,

de este mindig ráér

az esze véd meg engem

nem az, hogy ordenáré”

Persze az értékrend kérdése megint nem cigányügy. Mi csupa szegény sorsú, és egyébként nem kizárólag cigány gyerekkel dolgozunk. Amennyit ők láthatnak a világból, az annyi, hogy élj túl. És hogy téged mindenki utál, te ne akarjál tanulni. Az egész értékrend- meg kultúrabili az ő nyakukba van borítva.

Báder Erzsébet: Nem akartuk, hogy etnicizált legyen a történet, hogy gázsó-roma ellentétről szóljon. Persze, romák beszélnek, de nem az a sztori, hogy romák, hanem az, hogy gyerekek, középiskolás fiatalok az iskolaelhagyásról mondják el a véleményüket.

magyarnarancs.hu: Hogyan éri majd el a gyerekeket a kampány?

Báder Erzsébet: A leghatékonyabb eszköz, hogy a gyerekeket elérd és célba találjon az üzenet, az, ha a kortársaik beszélnek nekik.

Színész Bob: A klip bemutatójával egy időben slamversenyt hirdetünk. Aztán a szlemmerekkel fővárosi és vidéki iskolákba járunk majd, és segítünk a jelentkezőknek. Ha kell, verstanban, ha kell, technikával, akár a klip elkészítésében és feltöltésében is.

magyarnarancs.hu: Szerinted milyen a magyar slam helyzete?

Színész Bob: Elég sokan irigykednek ránk Európában, hogy nálunk milyen erős a slammozgalom. Tavaly volt kinn Said (az Akkezdet Phiaiból) az Európa-bajnokságon, ahol elmondta, hogy itt milyen nézettséggel mennek a videók és a versenyek, akkor leesett az álluk. Vidéki városokban is erős a slam. Miskolcon legutóbb 330 néző volt.

magyarnarancs.hu: Ez sok? A Vad Fruttik-koncerten kétezren vannak.

Színész Bob: Igen, az egy zenekar menedzsmenttel meg mindennel, ami kell. Ezek meg miskolci gyerekek, akik lemennek, és elmondják a véleményüket a világról.

Figyelmébe ajánljuk