Roma szervezet írt nyílt levelet Gulyásnak a miniszter cigányozása miatt

  • narancs.hu
  • 2023. július 28.

Belpol

„Ez kinek a felelőssége?” – kérdezi a Roma Sajtóközpont a minisztertől arra vonatkozóan, hogy állítása szerint a cigány gyerekek húzzák le az átlagot. 

„Egyetértünk Gulyás Gergelynek a mai kormányinfón tett kijelentésével, amelyben az idei lesújtó kompetencia adatok kapcsán elismerte, hogy gond van a roma gyerekek oktatási integrációjával. Igen, véleményünk szerint ez ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik. A roma tanulók oktatási sikertelenségében összpontosul ugyanis a magyar közoktatás szinte minden problémája. A roma diákok nagyrészt olyan kistelepüléseken élnek, ahol eleve nem tudnak hozzáférni a minőségi oktatáshoz. Ezen települések iskoláinak zömében évtizedek óta szaktanárhiánnyal küszködnek, amelyek infrastrukturálisan és eszközellátottságban is messze elmaradnak az elvárt szinttől.

Vajon ez kinek a felelőssége?” 

– reagálta a Roma Sajtóközpont Gulyás Gergely csütörtöki kijelentésére. 

Mint ismert, a miniszter azt mondta a csütörtöki kormányinfón a magyar diákok szövegértési képességeire vonatkozó újságírói kérdésre, hogy „ott, ahol a cigány gyerekek száma magas, ott ezek a problémák magasabb számban jelentkeznek”. 

A Roma Sajtóközpont szerint a roma gyerekek a fő elszenvedői annak a strukturális problémának is, hogy az oktatási rendszer nem képes a szegénységből eredő hátrányokat kompenzálni, sőt, a kutatások egyértelműen megmutatják: Magyarországon az iskola a világon szinte egyedülálló módon még növeli is a társadalmi különbségeket.

„Tizenkét év kormányzás után kire lehet mutogatni emiatt? A roma gyerekek nagy része nem rendelkezik megfelelő informatikai eszközökkel és interneteléréssel, így a Covid-időszakban történt, mindenkit megviselő online oktatás –- a széleskörű civil összefogás ellenére – leginkább őket sújtotta. Felbecsülhetetlen a lemaradás, ami emiatt keletkezett. Vajon kinek kellett volna felismernie és kezelnie a problémát?” – fogalmaz a szervezet. 

A teljes bejegyzést itt lehet megtekinteni. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.