Romák ellen uszító plakátot tett józsefvárosi irodája ajtajára a Mi Hazánk

  • narancs.hu
  • 2021. október 2.

Belpol

Feljelentést tettek a párt ellen. Az önkormányzat pedig elveheti az irodájukat.

A cigányság ellen uszító plakát került ki a Mi Hazánk Mozgalom József körúti irodájának ajtajára – írjaMérce. Az üvegajtóra belülről felragasztott plakáton egy roma emberekről készült fénykép látható, azzal a felirattal, hogy „nem lehetünk cigányország”, valamint a Mi Hazánk logója.

A lap információja szerint az iroda Józsefváros önkormányzatának tulajdonában áll, a Mi Hazánk csak bérli azt a kerülettől. Sátly Balázs, az ellenzéki képviselőket tömörítő Közösen Józsefvárosért frakció vezetője bejelentette: kezdeményezni fogja az iroda bérleti szerződésének felülvizsgálatát.

Az ügyben megszólalt Pikó András, Józsefváros polgármestere is, azt írta Facebook oldalán, hogy „mélységesen egyetért” Sátly Balázzsal, szerinte sem tűrheti a VIII. kerület, hogy „a mindannyiunk közös tulajdonát használó bérlő azt akár a józsefvárosi cigányok, akár más közösséggel szembeni uszításra használják”.

Az 1 Magyarország Kezdeményezés nevű roma civil szervezet az esetről hosszú állásfoglalást tett közzé Facebook oldalukon. Azt írják, feljelentést tesznek:

"E förtelmes plakát, s annak üzenete nem pusztán hazánk polgárainak, legnagyobb lélekszámú kisebbségének emberi jogait, méltóságát tiporja sárba, hanem egyértelmű és nyílt gyűlöletbeszéd, színtiszta, náci, fasiszta alapvetésű retorika, amely ebben a formájában egyértelműen uszításnak minősül.

A Mi Hazánk Mozgalom plakátjának üzenete [...] az Alaptörvényünk betűjével is ellentétes. Követeljük a plakát azonnali eltávolítását [...]! Ezzel párhuzamosan az 1Magyarország jogi lépéseket tesz, s feljelenti az Mi Hazánk Mozgalmat."

A Mi Hazánk Mozgalom az ügyben a Mérce megkeresésére nem válaszolt.

(Mérce)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.