Romák elleni sorozatgyilkosság: vallomások - "Az ölést nem fogjuk megúszni"

  • Varró Szilvia
  • 2011. április 21.

Belpol

K. Árpád elsőrendű vádlott a nagycsécsi kettős gyilkosság után meg akart állni, de kicsúszott kezéből az irányítás. Ipolytarnóc mellett Biharugra is szerepelt a további célpontok között. A Narancs idéz K. Istvánnak a Nemzeti Nyomozóirodán tett első, a személyes motivációkat tisztázó vallomásából, K. Árpád igazságügyi elmeorvos-szakértői jellemzéséből. A Pest Megyei Bíróságon zajló per a héten fordul élesbe: jönnek a tanúk.
K. Árpád elsőrendű vádlott a nagycsécsi kettős gyilkosság után meg akart állni, de kicsúszott kezéből az irányítás. Ipolytarnóc mellett Biharugra is szerepelt a további célpontok között. A Narancs idéz K. Istvánnak a Nemzeti Nyomozóirodán tett első, a személyes motivációkat tisztázó vallomásából, K. Árpád igazságügyi elmeorvos-szakértői jellemzéséből. A Pest Megyei Bíróságon zajló per a héten fordul élesbe: jönnek a tanúk.

2009. augusztus 21., hajnali három óra, Mikepércs. K. Árpád családi házánál a feleség nyitott ajtót. Tizenegy rendőrtiszt nyomult be, hogy házkutatást tartson. Lefoglaltak többek közt egy Árja testvériség, egy Hitler, a sátán felemelkedése, egy Hitler végső tartaléka című DVD-t, valamint egy horogkeresztes lemezt. A bejárati ajtón a nappaliba belépve balra, az első szobában aludt K. Árpád pár hetes gyermeke. K.-né utcai ruhába öltözött, majd a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságra szállították kihallgatásra. Férjét, a romák elleni sorozatgyilkosság elsőrendű vádlottját ekkor már társaival együtt őrizetbe vették a debreceni Perényi 1 szórakozóhelyen. K.-né N. Erika a tiszalöki gyilkosság után, a kislétai merénylet előtt szülte meg kislányukat.

Kilenc óra öt perckor kezdődött K. Árpád első kihallgatása. A jobboldalra szavazott, és nem érzi magát rasszistának. "Évek óta azon dolgozom, hogy a testvéremet kiszakítsam a szélsőjobbos barátai közül." Habár tagadta, hogy köze lenne a romák elleni támadásokhoz, egy ponton megbicsaklott. A nyomozó kérdésére, hogy öccse megölt-e valakit, K. visszakérdezett: A testvéremre tegyek terhelő vallomást?

Szeptember elején vallotta csak be a galgagyörki bűncselekményt, pár hét múlva elismerte Piricsét, a következő alkalommal pedig Tarnabodot. A többit tagadta.

Az idősebb K. általában nem válaszolt a motivációt feszegető kérdésekre, de annyit azért elmondott: a támadások nem úgy sültek el, ahogy tervezték. Az indokokról testvére beszélt a kezdetektől világosan: fel akarták hívni a figyelmet a romák által elkövetett bűncselekményekre, és meg akarták félemlíteni a roma közösséget. A galgagyörki támadást, melyben nem sérült meg senki, a sajtó a Magyar Gárdának tulajdonította, és uzsorástámadásról beszéltek. A piricsei helyszínt K. Árpád választotta ki, de az akciót testvére és P. Zsolt hajtotta végre. Elvben arról volt szó, hogy Molotov-koktélt dobnak a kiszemelt, elhagyottnak hitt házakra. "Amikor meghallottam egy lövést, akkor nagyon meglepődtem, mert nem volt tervbe véve a fegyver használata. Az első lövést követően szinte azonnal hallottam még egy lövést, majd egy pár másodperc múlva még kettőt, amelyek szintén gyorsan követték egymást" - vallja K. A társai futva érkeznek az autóhoz, és nekitámadnak: K. azt mondta, a ház lakatlan, pedig nem volt az. A 64 éves Gyetyinás Magdolnát bal lábának elülső felszínén, combján, lábszárán és bal könyöktájékon lőtték meg. A szomszéd házra, melyben az idős asszony fia lakott öt gyermekével, szintén Molotov-koktélt dobtak, ám az célt tévesztett. "Hogy a házak felgyulladjanak, nem értük el, viszont sérülést okoztunk, ami nem volt megbeszélve és tervbe véve" - vallotta az idősebb K.

Szeptemberben Tarnabodon próbálkoztak újra, de tévedésből idős, szegényes körülmények közt élő nem cigány emberek házait vették célba. K. szerint ebből is "céltalan, értelmetlen lövöldözés" lett. Nagycsécset és a többit tagadta - legalábbis vallomást nem tett.

Kilövik a disznót

"A negyedik esetben volt két haláleset, ami nem volt szándékos. (...) Az előző esetekben olyan házakra lőttünk, ahol azt sem tudtuk, hogy vannak-e bent. A negyedik esetben az ablakra lőttek és ketten pont elindultak az ablak felé (...). Mikor meghallottam, mi történt, akkor órákig csak feküdtem, és nem kaptam levegőt (...). Mindenkinek más volt a motivációja. A többiek azt sem bánták volna, ha tűzharcban meghalnak (...). Én nem voltam annyira vad, és meg akartam állni. Én azt forszíroztam, hogy itt az a pont, hogy meg kell állni. De őket nem zavarta ez, én egyedül maradtam. Azt mondták, hogy ők akár meg is ölik magukat, ha bekerülnének. De nem voltam elég meggyőző (...) addig úgy éreztem, hogy kézben tartom a dolgokat, de itt kicsúszik a kezemből (...). Tudtam, hogy az ölést nem fogjuk megúszni" - olvasható az igazságügyi elmeszakértői véleményben a Nagycséccsel kapcsolatos nyilatkozata.

K. meglepődött, hogy a véleményt a nyomozati anyag részévé tették, és megpanaszolta. Testvérével együtt igyekeztek a negyedrendű Cs.-re és a harmadrendű P. Zsoltra kenni az ügyeket: állításuk szerint P. szerezte be a fegyvereket és a lőszereket (ebben segített neki egy Kígyó becenevű férfi), és K. Árpád vallomásaiban felbukkant S. Mihály, aki egy albérletben lakott öccsével, és szintén tudott a fegyverekről.

K. szerint Cs.-nek "őrültebbnél őrültebb ötletei voltak", nagyszabású katonai akciót akart végrehajtani, de "ez süket fülekre talált, nem voltunk rá vevők". Mint mondta, Cs.-nek szabad bejárása volt a Perényibe, kulcsa is volt hozzá, és hozzáfért a fegyverekhez is.

Cs. István az egyedüli, aki a tárgyalóteremben - meglehetősen ellentmondásos - vallomást tett. A Kosovót megjárt katona lakásában a rendőrség többek között egy rakat Mad Max és Rambo DVD-t, több Ossian-lemezt, egy önkéntes csontvelődonor igazolványt, egy harci késekről és egy vadászgépekről szóló könyvet, valamint A zongorista című filmet foglalta le.

Cs. verziója a következő: őt Tiszalök előtt vonták bele az egészbe. Kapcsolata Árpáddal felszínes volt. Miszori László bíró megjegyezte: elég bensőséges kapcsolat kell ahhoz, hogy miközben egy ország keresi a gyilkosokat, a tettesek egy kívülállót vegyenek be akciójukba.

Cs.-t lehívták a Perényibe, ahol ki voltak rakva a fegyverek. Sejtette ugyan, hogy nemcsak "túrázásról" lesz szó, ahogy neki mondták, hanem orvvadászat is lesz. De a fegyverek látványától annyira megzavarodott, hogy nem is emlékezett, mit mondtak a célállomásról. (Bíró: "Egy Kosovót megjárt katona, aki lövész volt, miért zavarodik meg a fegyverektől?") A három másik viccelődött, hogy mennek, kilövik a disznót. (Bíró: "Miért tartotta ön viccelődésnek, ha akkor még csak vadászatra gondolt?")

Tiszalök előtt K. Árpád szólt, hogy lassítson, és amikor senki sem látta őket, kiugrottak a kocsiból, Cs. pedig továbbhajtott Polgárra. (Korábban beszámoltunk arról a tragikomikus epizódról, amikor a magyar rendőrség két órával a gyilkosság után igazoltatta a pár faluval odébb, sötétben gubbasztó Cs.-t, és bevette, hogy az randizni megy - kocsijában egy távcsővel, egy katonai adóvevővel, egy üres gitártokkal, valamint egy térképpel -, lásd: Mindennap, minden órában, Magyar Narancs, 2011. március 31.) Később Cs. fölvette K.-ékat: az elsőrendű vádlott a kocsiban mondta el, hogy ő lőtte le azt az embert (Kóka Jenőt). "Csak annyit mondott, jaj, és összecsuklott."

Bírósági közjáték

K. Árpád merőben másként emlékezett: Tiszalök előtt Cs. kérte el tőle az Opelt, majd miután visszahozta, Árpádot kérte meg, hogy vigye haza, s egy elrejtett csomagot is fel kellett volna venni.

Az elsőrendűtől lefoglalt a rendőrség egy pendrive-ot: ezen többek közt két képet tároltak, amelyeken a K. Árpád használatában lévő Opel látható azon az ösvényen, ahol Kóka Jenő lelövése után Cs. fölvette őket. A fotókat a K. Istvánék albérletében talált kamerával rögzítették. A pendrive precíz emberé lehetett: az azon tárolt dokumentumok elég egyértelműek (hírszerzés/célpontok/célobjektumok/Tiszalök). A célpontok között egy hasonló dossziéban szerepelt Biharugra is, ahová feltehetően szintén támadást terveztek. A pendrive-on a Kislétát és a környező településeket tartalmazó Google műholdtérkép is volt: különböző jelekkel jelölték, hogyan tudják megközelíteni a települést, és hogyan tudják elhagyni más, környező települések érintése nélkül. Árpád szerint Cs.-től kapta a pendrive-ot, annak tartalmát nem ismerte.

K. Árpád, aki Cs. szerint Tiszalök után "elkezdte játszani a kisfőnököt" (volt nagyfőnök is? - V. Sz.), Tiszalök után megfenyegette, hogy "ha beszélek róla, nemcsak nekem esik bajom, de a családomnak is" - állította a tárgyalóteremben. Amikor a K. testvérek ezt tagadták, Cs. a másodrendű szemébe mondta: "Nem te mondtad, hogy Krisztit ki fogod lőni? Ott álltunk a sarkon, Kriszti odajött, köszönt nekem. Te mondtad, hogy félsz attól, hogy befolyásol engem."

P. Zsolt kérdésére, hogy ha fenyegetve volt, miért járt be szabadidejében a Perényibe, Cs. azt felelte: "Mert fel kellett vennem azt az álarcot, hogy nincs semmi baj, és nem foglak titeket feldobni."

Állítása szerint Kisléta előtt se tudta, miért mennek oda. Cs. vallomásán sok múlik: ha sikerülne bebizonyítania, hogy csak bűnpártoló, nem pedig bűnsegéd volt, akkor öt évvel megúszhatja. Ügyvédjének egy bizonyítási indítványa szerint a pszichológus szakértői vélemény paranoid személyiségzavart, alkalmazkodási zavart, kevert szorongásos és depressziós zavart állapít meg, továbbá akkori élethelyzete alapján valószínűsíthető, hogy a fenyegetések miatt nem tudott eltávolodni a másik három férfitól. Cs. egyébként a rendőrségen tett vallomásában és a bíróság előtt is többször beszámolt arról, hogy K.-ék egy nagyobb szervezet felállítását tervezték, illetve kezdték el, továbbá hogy többen támogatták anyagilag őket - és hogy nem minden közreműködő, felderítő vagy támogató ül a vádlottak padján.

Árpád papucsban

A K. testvérek azonban épp azt akarják bebizonyítani, hogy az utolsó két bűncselekményt Cs. követte el (K. Istvánnak jóval kisebb a lábmérete, mint amit az egyik helyszínen rögzítettek, ellenben Cs.-é pont akkora, amekkorát Kislétán találtak).

Cs. ellentmondásosan vallott a nála lévő, Tiszalök előtt megkapott plusztelefonról is: állítása szerint azért kapta, hogy azon hívják föl, ha dolgozni kell menni. Már a rendőrök is kételkedve kérdezgették a nyomozás során: hogyan került el tőle a telefon (nem emlékszik), és ha tudták a rendes mobilja számát, miért kellett egy külön telefont fönntartani?

Az elsőrendű vádlott védője, Bérdi Zsolt a tárgyalóteremben arra is rákérdezett, hogy kapott-e Cs. épületharcászatból kiképzést - azt sugallva ezzel, hogy Kislétán ő mehetett be a házba. Kislétáról információkat - a tárgyi bizonyítékokon kívül - ismét csak Cs. előadásából tudhatunk.

"Megvárták, hogy éjfél elmúljon, és akkor hajtották végre. Lehet azon gondolkozni, hogy ezt a roma holokauszt miatt csinálták így - hiszen annak évfordulója tudomásom szerint augusztus 2-re vagy 3-ra esik" - mondta Cs. Állítása szerint megkérték, hogy menjen le a Perényibe, és ne vigyen magával telefont. Az asztalok körül álltak, és műholdas térképeket nézegettek (de Cs. "nem foglalkozott" vele); az asztal mellett három katonai hátizsák és gitártok.

"Az előjelekből - ne vigyen telefont, nem volt nyitva a Perényi, a hátizsákok, a Google-térképek, az a tény, hogy el kell őket vinni valahova stb. - nem következtetett arra, hogy a tiszalöki esethez hasonló bűncselekményt akarnak elkövetni?" - faggatták Cs.-t a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai. Cs. azt felelte: addigra már annyira be volt fenyítve, hogy nem mert kérdezni, a fegyverek se voltak elöl, Árpád pedig papucsban volt. "Újfehértóig nem mondtak nekem semmit, aztán mondta az Árpi, hogy Csontika, nem lesz semmi dolgod, most visszaviszed a kocsit Debrecenbe, aztán hajnalban el kell jönnöd értünk" - vallotta a nyomozóknak Cs. Szürkülni kezdett, amikor kitette őket az autóból. K. Árpád azt kérte, öt órakor Vámospércsen legyen bekapcsolt telefonnal.

A vádirat szerint K. Árpád és István, valamint P. Zsolt a kiszállásuk után terepruhába öltöztek, majd a Bocskai utca 7. alá mentek. Bementek a hátsó udvarra, majd megcélozták a hátsó ablakot. A teraszhoz mentek, "megálltak a kétszárnyú, üvegezett bejárati ajtó előtt, beszakították az ajtót, majd III. r. P. Zsolt a 'Fabarm' dupla csövű sörétes puskából közvetlen közelről rálőtt az ajtó fakeretére (...) ezzel szinte egyidejűleg a fegyverlámpával felszerelt sörétes puskával II. r. K. István is belőtt az ajtónyíláson keresztül a lakásba. A lövés eltalálta az előtérben az ajtó előtt álló kk. P. Tímea sértettet, aki az ajtótól néhány lépésre a földön összeesett. A sörétszemek a fején, a nyakán, a jobb válltájékon és mindkét felkarján szemből érték." K. István és P. Zsolt mindketten rálőttek az utcára néző ablak alatt alvó B. Máriára, aki a nyaka bal oldalát, a bal karját és a törzsének bal oldalát érő lövések következtében rövid idő után belehalt sérüléseibe. Ezután csatlakoztak K. Árpádhoz.

Öt órakor hívták föl Cs.-t; K. István idegesen közölte vele, hogy hozzon "kurva sok vizet". "Látszott rajtuk, hogy teljesen ki vannak száradva, és ki vannak fáradva. (...) Látszott rajtuk, hogy nem lehetett értelmesen hozzájuk szólni, mindenre csak káromkodtak, meg hogy iszonyú nehéz volt a terep."

Ráadásul a környék addigra már tele volt rendőrökkel. "Annyit mondott még az Árpi, hogy Dezső, tudod, mi a dolgod, ha megállít a rendőr, akkor mellégurulunk, és te lősz." Szinte minden településen rendőr állt, megint csak a gyilkosok után kutatva, de négy fehér férfi egy autóban hajnaltájt senkiben nem keltett gyanút. Napokkal később a Perényiben Árpád elővette az egyik fegyvert, és megjegyezte Cs. előtt: ezzel lőtte le Dezső a kislányt.

"Úgy gondoltuk, hogy a törvények és az igazságszolgáltatás nem tölti be a szerepét, és úgy gondoltuk, hogy megrendszabályozzuk a cigányokat. Azt akartuk, hogy a cigányok lássák, hogy ebben az országban nekik is lehet félni, nem csak másoknak. Szerettünk volna a cigányokban félelmet kelteni, hogy ők is megtudják, hogy milyen az, ha fél az ember egy másik néptől, de nem volt az a célunk, hogy megöljük őket" - mondta első kihallgatásán, 2009 augusztusában K. István.

K. István traumái

Habár K. Árpád az ész, és többnyire ő találta ki, milyen településeket válasszanak, az indulatokat tíz évvel fiatalabb öccse hozta magával. Az elfogása utáni egyik első kihallgatásán maga kérte, hogy hosszan beszélhessen a motivációkról. Gyermekkorukban édesapjuk súlyos beteg lett, ezért egy kórház közelébe, Debrecentől 12 kilométerre költöztek. Habár a hajdúhadházi iskola közel volt, édesanyjuk nem engedte, hogy cigányok közé járjon. "Nem akarta édesanyám, mert nem akarta, hogy problémáim legyenek."

A buszon, amellyel nap mint nap közlekedett, azt látta, hogy "a" cigányok kötekednek az emberekkel ("ezen minden gyerek átesett, aki a környéken lakott"). Az első komolyabb trauma akkor érte, amikor féltestvérével mentek haza, és náluk idősebb cigány fiatalok elvették a magnójukat, és megverték őket. A kilencvenes évek elején K. azt látta, hogy a "cigányok bandákban mindenkit terrorizálnak meg összevernek meg kirabolnak, és nem láttam hatékony fellépést ez ellen. Mindezek hatására lettem 17 évesen skinhead."

Meghatározó az az eset, amikor egy félig roma kidobóval került összetűzésbe. A verekedés, amelyet a vádirat is kvázi a cselekmények morális legitimációjaként kezel, azzal végződött, hogy K.-nak ki kellett venni a lépét. A kórházban azt mondták neki, ha megvárja a mentőket, elvérzik. Ez a történet K.-féle verziója. K. István a haverjaival várta a szórakozóhely kidobóemberét, hogy a sérelmét megtorolja. A kés, amivel a kidobóember szúrt, K.-é volt; és az elkövető tettét a bíróság jogos önvédelemként értékelte. A rendészt felmentő első fokú ítélet után három héttel a testvérek meggyilkoltak két embert Nagycsécsen. "Ez az egész ügy sokkolta a családomat is, engem is, a bátyámat is, meg a P. Zsoltot is" - mondta István a nemzeti nyomozóknak.

Azt már ismét Cs. vallomásaiból tudjuk, hogy azért választottak célpontul szegény romákat, mert ha bűnöző cigányokat támadtak volna meg, az nem keltett volna felháborodást még a cigányok között sem, "a magyarok meg talán örültek is volna". Ha nem érték volna el céljukat, a zavargások kialakulását, Cs. szerint nem riadtak volna vissza robbantássorozattól vagy politikusok megtámadásától sem.

Bizonyítékok

Habár Cs. állítása szerint a K. testvérek még Tiszalök után is úgy vélték, hogy a rendőrség nem tud semmit, a csapat számos jelet hagyott maga után. A Galgagyörkön azonosított fegyvereket (Mauser típusú golyós, Franchi típusú, illetve Fabarm típusú sörétes fegyver) a többi helyszínen is azonosították - rajtuk K. Árpád, K. István és P. Zsolt DNS-mintája mutatható ki. A Piricsén megtalált sörétes hüvelyen K. Árpád DNS-ét, a tarnabodi Molotov-koktélon lévő rongyon mindhármuk DNS-ét, a nagycsécsi Molotov-koktél nyakán lévő szigetelőszalagon a K. testvérek DNS-ét azonosította a hemogenetikai szakértő. A nyomszakértői vizsgálatok szerint a K. István és P. Zsolt közös albérletében lefoglalt két bakancs azonos azokkal a bakancsokkal, melyektől az Alsózsolcán és Kislétán rögzített lábbelinyomok származtak. A Molotov-koktélon lévő piros rongyot Piricsén és Tarnabodon is megtalálták a rendőrök.

A rendőröknek végül megérte az autópálya-felvételek bogarászásával eltöltött rengeteg idő: négy bűncselekmény előtt vagy után feltűnik a felvételeken a K. Árpád által használt Opel Astra Caravan. Az Állami Autópálya Kezelő felvételei szerint a galgagyörki bűncselekmény előtt három órával indultak el Hatvan- Galgagyörk felé, majd az elkövetés után másfél órával már visszafelé tartottak (matricát is mindig vettek). A tarnabodi támadás előtt két órával láthatók a felvételen, majd egy órával a bűncselekmény után már Nyíregyháza-Debrecen felé tartottak.

A K. testvérek a nyomozás során Nagycsécsig az összes támadást elismerték. Ugyanakkor a nagycsécsi bizonyítékok elég meggyőzőek: a támadás előtt másfél órával rögzítette őket az M3-as kamerája, amint Nyíregyháza-Debrecen felől elindultak, majd az M30-as autópálya felé tértek le (visszafelé már másik utat választottak). Nagycsécsen ugyanazokkal a fegyverekkel lőttek, amelyekkel más helyszínen, DNS-üket megtalálta a rendőrség, a Molotov-koktélon megtalált kénlap pedig méretében, alakjában és színében azonos azzal, amit a rendőrök a házkutatás során találtak K. István és P. Zsolt közös albérletében. K. Árpád szerint az ő DNS-e nem a Molotovon, csak a szigetelőszalagon volt, oda pedig rákerülhetett előbb is.

A telefonokat cserélgették, de a jelek szerint nem elég gyakran: a Galgagyörkön használt két hívószámú SIM kártya forgalmazott egymással a tiszalöki gyilkosság elkövetésekor - az egyik telefon távolabb, Polgáron forgalmazott, ott, ahol elvben Cs. várakozott. A híváslistából jól visszakövethető az elakadás története is: telefonáltak Ny. Évának, K. Árpád szeretőjének, hogy jöjjön értük Debrecenből. Tiszalök után kidobták a SIM kártyát, de a készülék maradt: ugyanazt a két telefont használták, amit Tiszalökön. Az egyik készüléket Galgagyörkön is használták.

Profi nemzetbiztonság

A négy vádlott egyike sem volt ismeretlen a hatóságok előtt: az idősebb K. garázdaság és kis értékű lopás miatt állt már bíróság előtt, öccse betöréses lopásért két év felfüggesztettet kapott, majd többször állt bíróság előtt garázdaság miatt is. Garázdaság miatt ítélték el Cs.-t és P. Zsoltot is. Utóbbi ellen jelenleg a balmazújvárosi rendőrkapitányságon folyik büntetőeljárás garázdaság és súlyos testi sértés miatt.

Az elsőrendű vádlott védője a tárgyaláson indítványozta, hogy megismerhessék a vádlottakkal kapcsolatos nemzetbiztonsági és katonai iratokat. Mint az köztudott, Cs. a Katonai Biztonsági Hivatalnak dolgozott. Vallomása szerint 2003-2004 óta folyamatosan szállított nekik információkat - időnként épp K. Istvánról. Azzal keresték meg, hogy a szélsőséges megmozdulásokról közöljön információkat; 2006-ban például tudni akarták, ki utazik Pestre "zavarogni", és hogy mit csinál K. István.

Éveken át ugyanazzal a tiszttel tartotta a kapcsolatot, legutóbb a lakására ment. Ekkor kérte a tiszt, hogy ha hall valamit a romagyilkosságokról, szóljon neki. Habár a múlt héten a sajtó szenzációként kapta föl, hogy K. István titkosszolgálati megfigyelés alatt állt még akkor is, amikor a galgagyörki és a piricsei támadásokat végrehajtották, ez az információ már elfogásuk után nyilvánosságra került. Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszter 2009 őszén cáfolta, hogy akkor állították volna le K. István 2004 óta tartó megfigyelését, amikor fegyverkezni kezdett. Ellenkezőleg: éppen akkor hosszabbították meg; ám mivel a következő hónapokban állításuk szerint "semmilyen újabb adat vagy információ nem keletkezett", valóban abbahagyták a megfigyelést. Ficsor azt is mondta: ha a nemzetbiztonságis kolléga alaposabban és körültekintőbben végzi a dolgát, akkor "nem lehet azt kizárni, hogy mégis találhatott volna megerősítő információt". Például azt, hogy K. István Piricsén lábon lő egy asszonyt, vagy hogy Galgagyörkön is lövöldözik. Miközben az első két merényletet elkövették, az NBH épp rajta volt K. Istvánon. Ficsor akkori nyilatkozata szerint kollégái azt a következtetést vonták le, hogy az érintett "kifelé jön a szélsőséges világból, kivált bizonyos csoportokból", miközben K. ezt csupán "láttatta" magáról.

Neked ajánljuk