Szlovákiában az év eleji áremelkedéssel egy időben nagymértékben csökkentették a szociális segélyek összegét. Az ország keleti részén néhány hete romák több boltból fizetés nélkül vittek el élelmiszert, a rend fenntartására a kormány több mint kétezer rendőrt és katonát vetett be. Az események múltán a szlovák-ukrán határ melletti Tiszacsernyőn jártunk.
A boltokban összesen 850 ezer korona (5 millió Ft) kár keletkezett. A roma érdekvédelmi szervezetek szerint a fosztogatás oka az éhség volt, mert a szokásos áremelés mellett idén a segélyeket is csökkentették. A szlovák munka- és szociálisügyi minisztérium szerint a szociális reformok egyik célja, hogy mindenkit munkára vagy átképzésre ösztönözzenek. "Véget vetettünk annak a korszaknak, amikor számos család főleg sok gyermeke révén havonta jóval több pénzhez jutott, mint azok, akik minimálbérért dolgoztak" - nyilatkozott a tárca szóvivője. A tiszacsernyői Balogh Bertalan, a szlovákiai Roma Parlament egyik vezetője szerint "először a munkakövetelésünknek kellene eleget tenni, hiszen például nálunk a munkanélküliség a lakosság 80-90 százalékát érinti, és nekik
a segélyen kívül nincs más
jövedelmük". Van olyan család, amelyik a korábbi segély harmadát kapja, ami egy nyolctagú családnál havi 4500 korona (kb. 30000 Ft), de a lakbér-, közüzemi díjemelések miatt a rezsiköltségek ennek többszörösét érhetik el.
Tiszacsernyőn a boltból teli kosárral futó emberek elé álltak az eladók, seprűvel védve árujukat. Baloghnak azt mondták a rendőrségen, hogy az egyik eladónő bordatörést szenvedett, ami szerinte lehetetlen. Ez azért fontos, mert ha bebizonyosodik a súlyos testi sértés, az elkövetőket akár többéves börtönbüntetés várja. Leginkább nők vittek el a boltokból élelmiszert: a településről 16 család egy vagy több tagját tartóztatták le, közülük több mint tízen nők. Többségüket az ügy kivizsgálásáig bent tartják, bár a Roma Parlament kérte, hogy engedjék őket szabadon, hiszen úgysem mennek el az országból. "Azt is kértük, hogy a bíróság ítélkezzen, és ne a belügyminiszter" - mondta Balogh. (Haladéktalan és pártatlan vizsgálatot követelt a szlovák kormánytól az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet is.)
A környéken a katonák és a rendőrök vízágyúkkal, tankokkal vonultak fel. Tiszacsernyőn a bolti lopást követő éjszaka rendőrök jöttek a blokkházakba, berúgták az ajtót, a szemtanúk szerint "ütöttek mindenkit, akit értek". Többeket elvittek, útközben és a fogdában is verték őket. A sérülésekről a romák később több esetben látleletet vetettek. Balogh másnap járt a rendőrségen, ahol akkor 80 ember volt, "ebből 20-30 fiatalkorú, akik meg voltak bilincselve, és hiába kértem a járási rendőrségi vezetőt, hogy engedjék őket szabadon, pedig a törvény ezt írja elő".
A Roma Parlament a határok lezárásával, a városházák előtti tüntetéssel fenyegetőzött, de végül lemondtak erről, viszont a további atrocitások megelőzése érdekében több településen a rendőrséggel együttműködő roma őrséget állítottak. Balogh szerint a közvéleményt teljesen félretájékoztatták: "Ellenséget csináltak a romákból, az itteni médiában többször elhangzott, hogy ki kell űzni őket az országból, hogy mindez egész Európának legyen a problémája, vagy hogy minden cigánygyerek retardált, és táborokban kellene élnünk. A magyar romákat meg egész Budapestig kellene zavarni. Jelenleg a politikusok csinálják a háborút a magyarság és a nem magyarság között."
Egyébként a magyar- vagy romakérdés eldöntése sem egyszerű: sok roma csak magyarul beszél. A legutóbbi adatok szerint Tiszacsernyőn 4600-an laknak, ebből 2800-anvallották magukat magyarnak és 250-en roma nemzetiségűnek.
A város területén négy blokkházban csak romák élnek. Ez a "városi romatelep", több blokkház és egy kertes házas rész szomszédsá-gában. A 48 lakásban 112 család (összesen 800 ember) lakik. A 2-3 szobás lakások valaha összkomfortosak voltak; a villanyt már kikapcsolták, bár szinte valamennyi család visszakötötte magának.
Egy épületben még van
meleg víz, a többi ház fürdőszobáiból nemrég a hideg vizet is kiköttette a tulajdonos városi önkormányzat. Hatalmas a lakbér- és rezsitartozás, de ez nem korlátozódik ezekre az épületekre. Az itt lakó gyerekek közül óvodába senki sem jár, mert az ottani étkezés havi díja 520 korona, de az egyéb költségek miatt inkább 7-800 koronát kellene fizetni, amire egyetlen család sem képes. A legutóbbi lakbéremelés megháromszorozta a lakhatási költségeket, ezek összege jelenleg 8-10000 korona. Egy korábbi kilakoltatás után néhány család az itteni épületek komfort nélküli pincerészébe költözött át; van, aki azóta itt lakik. A legrosszabb állapotú, megsüllyedt ház pincéjében két helyiségben lakik egy háromgyermekes család. Vécé nincs, vizet is kérni kell a szomszédoktól. A család legnagyobb gyermeke asztmás, de mivel az orvosnál és a patikában is 20-20 koronát kell fizetni, doktort csak végszükség esetén hívnak, "akkor viszont mindig kijönnek, és ellátják a gyereket" - mondta az asszony. A telepről iskolába járó gyerekeket szakvélemény alapján gyakran kisegítő iskolába utalják. Az itt élő romáknak semmilyen tartalékuk nincs, a gyerekek gyakran a szomszéd tömbházakban próbálnak élelmet kérni.
Tavasszal a kilakoltatások újabb hulláma várható. Tavaly az önkormányzat megpróbált egy olyan határozatot elfogadtatni, mely szerint az 50000 koronát meghaladó tartozással rendelkezőket három napon belül kilakoltatják, de végül a jogszabályok miatt a felmondási idő 3, illetve 6 hónapra változott. A felmondóleveleket januárban kiküldték, így hamarosan több család kerülhet utcára. A lakbértartozások miatt a városi önkormányzat sem tud fizetni, tavaly ősszel például a várost lekapcsolták a gázellátásról. Ekkor a lakásgazdálkodási vállalat kinnlevősége 16 millió korona volt.
Javaslatok
Az önkormányzat a járási hivatalnak azt javasolta, hogy azoknak a lakóknak a szociális segélyéből, akik az elmúlt években jelentősebb lakbérhátralékot halmoztak fel, havonta 300-1200 koronát közvetlenül a város számlájára utaljanak át. A városi hivatal vezetője szerint a tartozások több mint felét a romák által lakott néhány blokkház "termelte". Balogh szerint más adósoknál nem szüntetik meg a szolgáltatásokat, pedig a "csernyőiek 60 százaléka nem fizet lakbért". Úgy véli, a kilakoltatások után a lakásokat felújítják, és mivel az uniós bővítés után a schengeni határ miatt újra szükség lesz katonaságra, határőrökre, akiknek a jövedelmük is biztos, ők vásárolhatják meg vagy bérelhetik azokat.
A cseh belügyminisztérium két éve 115 ezer koronát adott a helyi közösségi klub kialakítására. Ez egy ablak nélküli konditerem, ahova a gépeket a testépítők maguk "buherálták", valamint egy szintén saját bútorokkal berendezett 30 négyzetméteres, betonpadlójú szoba, ahol diszkót, tánckört és egyéb programokat tartanak. A telepről "megbízottak" kezelik a kulcsokat és vigyáznak a rendre az egyébként nem fűthető épületben, amelynek további részeit is használni szeretnék. Találkoztunk a cseh kormány képviselőivel is, akik a helyiektől arról érdeklődtek, mire elég a szociális segély, "hogyan élnek az emberek, várható-e emigrálás".
A kérdés a cseh kormány ülésén is szóba került, határőreiknek pedig jelenteniük kell a nagyobb mozgást; attól félnek ugyanis, hogy a romák odaköltöznek Szlovákiából.
"Minket már falhoz állítottak, tovább nem mehetünk, hiszen itt az ukrán határ" - mond-ta Balogh. A városban nincs semmi munkalehetőség, a vasúton és a villanytelepen kívül már minden bezárt. "Ezek telefonon még fel is vesznek minket, de ha meglátnak, elutasítanak" - folytatta, és kiszámolta, hogy kevesebbmint tízen dolgoznak most a vasútnál. Tiszacsernyő a második világháború után az ország legnagyobb vasúti átrakodója volt (mint nálunk Záhony). (A vasút ott sincs könnyű helyzetben, a környékbeli polgármesterek most éppen a vasúti tűzoltóság tervezett megszüntetése ellen lobbiznak.) A cigány táborokat a 70-es évek elején számolták fel, és ekkor költöztették őket a városba. "Muszáj volt dolgozni, meg a törvény is kötelezett erre, ab-ban az időben összesen öt embert büntettek munkakerülés miatt" - mondta a korábban rendőrként is dolgozó roma vezető. Most 200 embert alkalmaz az önkormányzat közmunkásként. Munkaidejük havi 60 óra, jövedelmük pedig 1500 korona - de ez a lehetőség is csak 5 hónapig tart.
Balogh szerint nem kerülhető meg a politikusok felelőssége sem: "Például a Magyar Koalíció Pártja nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy mi lesz ezzel a térséggel, csak a választási kampányban járnak a Bodrogközben, azóta elfelejtkeztek rólunk" - mondta. Tavaly bejelentették, hogy Miskolc és Kassa között autópályát építenek, így az onnan keletre eső országrész továbbra is kimaradhat a fejlődésből. "Az elmúlt hetek az emberekben megerősítették, hogy a romaságnak nincsen szava, nem bánnak úgy velünk, mint emberrel. Elítélek minden bűncselekményt, de az éhes szájat valamivel be kell tömni" - érvelt.
Az éhséglázadásról az Európai Parlamentben is szó volt: a közelmúltban határozatban szólították fel a szlovák kormányt a romák helyzetének javítására. A csatlakozó országok felkészültségéről szóló jelentés Szlovákiát érintő javaslatai között külön pont sürgeti a romák életkörülményeinek javítását, az iskolai, foglalkoztatási és közszolgáltatásokból való kirekesztettség elleni fellépést.
A szlovák kormány a fosztogatások hatására február végén úgy döntött, hogy 1500 koronára emelik a közmunkára, alkalmi munkára ösztönző támogatást. A szociális segélyeket a korábbi havi kiutalás helyett hetente fizetik ki, és a kiskorúak után járó állami segélyeket részben vagy teljesen természetbeni juttatásként adják. A kormány döntése szerint a romák az önkormányzat engedélyével és felügyeletével a hét centinél kisebb átmérőjű erdei fahulladékot is összegyűjthetik és felhasználhatják. A szlovák kormányfő szerint mindezek ellenére a szociálpolitika eddigi elvein és szellemén nem változtatnak.
Szlovákiában jelenleg rend van, folynak a rendőrségi eljárások, ráadásul itt a tavasz. Több helyről érkezett élelmiszer- és pénzsegély, ami átmenetileg némi könnyebbséget nyújt. "Mi pedig megpróbáltunk az emberek lelkére beszélni, hogy jobb a csend és a békesség" - mondta Balogh, aki szerint a Szlovákiában élő romákat vándorlásra akarják rávenni, hogy "ugyanúgy elinduljunk, mint néhány éve. Az emberek el is vannak készülve, hogy megpróbálják, talán más országokban nagyobb szerencsével járnak, pedig ez sem biztos."
Virág Tamás
