Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Schmidt Mária cége megveszi az egykori városmajori Posta-központot

  • narancs.hu
  • 2020. január 2.

Belpol

Az eladó egy olasz cégek és magánszemélyek tulajdonában lévő társaság.

A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent tájékoztatás szerint a Schmidt Mária és két gyereke által közvetve 64,4 százalékban tulajdonolt Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) adásvételi szerződést kötött a Városmajor Projekt Ingatlanhasznosító Kft.-vel egy 15 ezer négyzetméteres budapesti irodaház megvásárlásáról – írja az mfor.

„Különlegessége, hogy a 12. kerület egyik legfrekventáltabb utcájában egy 7 szintes, 248 férőhelyes parkolóház kialakítására van jogerős építési engedélye. A tranzakció zárásának várható időpontja 2020. január 31.”– olvasható a közzétételben.

Az ominózus irodaház a Városmajor utca 35-37-es számú telken található Városmajor Office Center, amely 1981 és 1986 között a Kossuth- és Ybl-díjas építész, Vadász György tervei alapján épült.

Az irodaház a 2000-es évek második felében került a Városmajor Projekt Kft. tulajdonába, amelyet olasz cégek és magánszemélyek 2006 júniusában 260 millió forintos alaptőkével alapítottak az ingatlan hasznosítására.

Előző cikk a rovatban Polt Péter közölte: nyomoznak a Borkai-ügyben, de gyanúsítottat még nem hallgattak ki Polt Péter közölte: nyomoznak a Borkai-ügyben, de gyanúsítottat még nem hallgattak ki
Következő cikk a rovatban Gulyás Gergelyt rágalmazó álhíroldalak ellen nyomoz az NNI Gulyás Gergelyt rágalmazó álhíroldalak ellen nyomoz az NNI

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Kritika

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

Kritika

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.
Szintén zenész

Kritika

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

Kritika

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.