Schmidt Mária Figyelőjében 100 forintnyi reklámbevételből 70 forint állami pénz

  • narancs.hu
  • 2018. február 22.

Belpol

Dől hozzá a közpénz.

A KANTAR Media AdexSpot adatbázisa alapján a 24.hu számolta ki, hogy a 2016 vége óta Schmidt Mária tulajdonába került Figyelő hirdetési bevételeinek hetven százaléka állami pénzből származott.

A lapot kiadó cég listaáron 2017-ben mintegy 1,1 milliárd forint hirdetési bevételre tehetett szert, ebből 734 millió forint az államtól vagy állami vállalatoktól érkezett. A portál emlékeztet, hogy a HVG listaáras hirdetési bevételeinek összesen 4,4 százaléka volt állami pénz.

Ráadásul a Figyelő példányszámát nem auditálják, arról hivatalos adat nem érhető el.

false

A Figyelőben a legtöbbet a Miniszterelnökség hirdetett, összesen 202 millió forintért.

A csütörtökön megjelent Figyelő címlapján Rogán Antal mosolyog, a miniszter nyilván oldalakon át lökheti a kampányszöveget, amit a netre felkerült részlet alapján ilyen merész kérdések szakítanak meg:

„Régen hallottunk már igazi kampányüzeneteket egy választási kampányban. Ön mit üzenne a választóknak?”

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.