Dúró Dóra: „A néppártosodás nem tartalmi változásokat jelent, hanem inkább stílusváltást”

Belpol

A jobbikos politikust Morvai Krisztináról, Novák Elődről és Simicska Lajosról is kérdeztük.

A ma megjelent Narancsban interjút olvashatnak az Országgyűlés Kulturális Bizottságának jobbikos elnökével. Ízelítő az  interjúból:

Magyar Narancs: Ha mérleget vonunk, mit lehet elmondani, melyik a Jobbik igazi arca: a régi vagy az új, a cukiságkampány utáni? Fejlődésről vagy változásról beszélhetünk?

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Dúró Dóra: A politikát leginkább a hosszútávfutáshoz tudnám hasonlítani: az embernek változik a tempója, nem egyenletesen fut, mégis halad. A néppártosodás és a radikalizmus szembeállítása azért leegyszerűsítés, mert a néppártosodás nem tartalmi változásokat jelent, hanem inkább stílusváltást. Nem tagadom, vannak tartalmi változások is. A fő motiváció az volt, hogy bár eddig is sokan tudtak azonosulni a programunkkal, mégsem sikerült olyan áttörést elérnünk, amilyet szerettünk volna.

MN: A Pride-dal kapcsolatos kijelentések vagy Vona Gábor hanukaüdvözlete inkább tűnnek tartalmi változásnak, mint csupán stílusbelinek.

DD: Igen, ezért mondtam, hogy vannak azért tartalmi változások is.

MN: És ön ezekkel tud azonosulni?

DD: Van, amelyikkel igen, van, amelyikkel nem. De a vitákat belül kell lefolytatnunk, nem szeretnék kifelé más álláspontot képviselni, mint a párt álláspontja.

(…)

MN: Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott gigabüntetés miatt először kérdéses volt a választáson való indulásuk is, aztán Varga Mihály haladékot adott a befizetésre, a Jobbik pedig 70-80 milliót gyűjtött közösségi finanszírozással. Mi lesz: elkezdik a részletfizetést?

DD: Semmiképpen. Ez az eljárás abszurd, és az ügyészség is kimondta, hogy az ÁSZ hazudott a Jobbikról, nem is akadályoztuk semmivel a munkavégzésüket. Ezzel részben megnyertük az ügyet. Jogellenesen kiszabott büntetésről van szó, ezért nem fizetjük ki. Ez egy politikai alapon meghozott döntés a legnagyobb ellenzéki párttal szemben, aminél látta a kormány, hogy nagy felháborodást váltott ki az emberekből, ezért visszakoztak, és júliusra tolták át a Jobbik ellehetetlenítését. Ez elképesztő.

A Dúró Dórával készült teljes interjúnkat megtalálják a Magyar Narancs ma megjelent számában.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.