A kérdés így hangzik: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Számos jogász szerint e megfogalmazás a népszavazási kezdeményezésekkel szemben támasztott egyetlen követelménynek sem felel meg. Az sem egyértelmű, mire vonatkozik a kérdés. A Kúria jóváhagyó végzésében az EU Tanácsának tavaly szeptemberben elfogadott határozatára hivatkozik. Ez összesen 120 ezer, Görögországba és Olaszországba érkező menedékkérő ügyének EU-n belüli elosztásáról szólt (Magyarországnak két év alatt nem egészen 1300 eljárást kellene lefolytatni). Orbán Viktor ezzel szemben „a jövővel”, az Európai Bizottság két hete benyújtott újabb kvótajavaslatával hozta összefüggésbe a népszavazást.
| ||
Az ellenzéki pártok sincsenek könnyű helyzetben. A népszavazás bojkottját nehéz lesz elmagyarázni a választóiknak, ezzel ráadásul kimaradnának a következő hónapok meghatározó kampányából. Az EU-párti álláspont ugyanakkor népszerűtlenebb, és ellentmond annak az állításnak, hogy a kérdés eleve értelmetlen. Bonyolítja a képletet, hogy az MSZP azt szeretné, ha az állami cégvezetők bérplafonjáról és a földárverésekről szóló népszavazást összevonnák a kvótareferendummal.
Nem tudni, hogy a kormányban pontosan mikor született meg a népszavazás ötlete, mindenesetre tavaly októberben Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető még azt nyilatkozta, a kvótákról nem lehet referendumot tartani, mert az nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget érintene. Hirtelen döntésre utal, hogy Orbán Viktor a Nemzeti Választási Iroda előtti „kopaszbotrány” másnapján, február 24-én jelentette be a kezdeményezést. Rogán Antal ugyanezen nap délelőttjén „beszélt rá” egy magánszemélyt, hogy vonja vissza hasonló tárgyú, a választási bizottság előtt lévő beadványát (az úgynevezett párhuzamossági moratórium miatt ez blokkolta volna a kormány kérdését).
Bárhogy is történt, a kérdés megfogalmazásakor a kommunikációs szempontokat a jogi pontosság elé helyezték. „A magyar jog valóban különbséget tesz nemzetközi szerződések és az Európai Unió joga között, ugyanakkor véleményem szerint ez a megkülönböztetés a kizárt népszavazási tárgykörök mérlegelésekor nem releváns” – bírálja a Kúria döntését Bartha Ildikó, a Debreceni Egyetem uniós joggal foglalkozó adjunktusa. A fő problémának azt látja, hogy a magyar Országgyűlés még egy érvényes és eredményes népszavazás esetén sem hozhatna a Tanács szeptemberi határozatával ellentétes törvényt.
Teljes cikkünket május 12-i nyomtatott lapszámunkban olvashatják!
