Simicska Lajos az OTP-ben: Benn a farkas

  • Vajda Éva
  • Ószabó Attila
  • 2013. május 14.

Belpol

Idén júniusban Simicska Lajos, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tanácsadója találkozót kezdeményezett Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával. A pénzintézet Nádor utcai központjában létrejött megbeszélésen Simicska óvatosan utalt arra: állást keres, mivel úgy érzi, hogy "jelenlegi pozíciójában tehertételt jelent pártjának". A találkozó körülményeit ismerő forrásaink szerint Csányi nem zárkózott el attól, hogy a Fidesz "szürke eminenciását" alkalmazza, bár az némi fejtörést okozott a felső vezetésnek, hogy milyen pozícióban. Volt olyan forrásunk, aki szerint a bankvezér rögtön felajánlotta neki az OTP Lakástakarékpénztár Rt. éppen megüresedő elnök-vezérigazgatói székét, mások szerint viszont közeli munkatársaival többször konzultált, hogy mi lenne a megfelelő állás az általa egyébként "okosnak és felkészültnek" tartott egykori pártpénztárnok számára.

Mindenesetre a találkozó után alig egy héttel nyilvánosságra került: október 1-jétől Simicska Lajos veszi át az OTP Lakástakarékpénztár Rt. irányítását. A szereplők szűk körét jól ismerő forrásaink szerint Simicska Lajos maga találta ki, hogy az OTP Banknál szeretné a választások előtti időszakot "átvészelni". Meg nem erősített információink szerint elsősorban a vezérigazgató-helyettesi posztra pályázott, ez az ötlet azonban az OTP berkein belül nem aratott osztatlan sikert. Ebben a beosztásban ugyanis Simicska olyan bizalmas, belső üzleti információkhoz is hozzájutott volna, amikhez a lakás-takarékpénztár első embereként nem. Tavasszal ráadásul a bank felső vezetése két olyan "nagy túlélővel" bővült, akik sokkal inkább megfelelnek Csányi "birodalomépítő, politikusokat háttérből mozgató" terveinek: Lenk Géza (a Postabank szennyesét takarító Reorg-Apport Rt. korábbi vezetője) és Pongrácz Antal (a Szerencsejáték Rt. volt főnöke) forrásaink szerint elsősorban a mindenkori hatalom iránti "lojalitásukról" ismertek, szemben a konfrontatív stílusú Simicskával.

Csányi középen adogat

Az általunk háttérben megkérdezett bankszakemberek viszont egyöntetűen Csányi "briliáns húzásának" minősítették Simicska Lajos kinevezését az OTP Lakástakarékpénztár élére, hiszen a bankvezér legalább három legyet üt egy csapásra. Egyfelől megfricskázza a Fidesz apparátusának orrát azzal, hogy a kormányzat által korábban nem túlságosan favorizált takarékpénztári piac meghatározó szereplőjének élére Orbán Viktor barátját nevezi ki, másfelől újraosztja a bankcsoporton belüli viszonyokat, nem utolsósorban pedig nagy szívességet tesz a Fidesznek azzal, hogy a várható ellenzéki kampány elől elbújtatja az "egyes számú közellenséget".

Erre a gesztusra Csányinak jó oka lenne, miután a Fidesz kormányra kerülése óta az elemzők legalábbis "hűvös" jelzővel illették az OTP és a kormányzat viszonyát. Annak ellenére hidegült el a kapcsolat, hogy 1998-ban, közvetlenül a választások előtt a bankvezér személyesen vett részt a párt kongresszusán, Spéder Zoltán alelnök és Lantos Csaba vezérigazgató-helyettes pedig szakkollégista Fidesz-alapítóként máig bejáratos a párt felső vezetőihez. Utóbbiakat azonban forrásaink szerint a jó személyes viszony ellenére is zavarja az a tény, hogy a jelenlegi magyar hatalmi struktúrában jószerivel az OTP Bank az egyetlen olyan gazdálkodó szervezet, amely - mérlegfőösszege és ügyfélszáma miatt - önállóan, politikai-kormányzati befolyástól függetlenül képes cselekedni. Meg nem erősített információk szerint emiatt Orbán röviddel miniszterelnökké történő kinevezését követően a franciaországi futballvébén találkozott az OTP Bank részvényeinek meghatározó hányadát birtokló Templeton Befektetési Alap képviselőivel, és arról puhatolózott, hogy mennyire erős a tulajdonosok bizalma Csányi Sándor iránt.

Nem javította a kormány és az OTP viszonyát a Postabank kudarcba fulladt privatizációja sem, ahol forrásaink szerint "mindkét fél elszámította magát". A kormányzat azzal számolt, hogy legalább a saját tőke értékének megfelelő 40 milliárd forint körüli összeget kasszíroz a közpénzekből kistafírozott bankért, a pályáztatás nélkül kiválasztott OTP viszont 25 milliárd forintos nyilvános vételi ajánlatát követően a háttérben is legfeljebb 30 milliárd forintra taksálta a pénzintézetet. A tranzakció így megfeneklett, ami ugyancsak rányomta bélyegét a legnagyobb pénzintézet és a kormányzat viszonyára. Pedig a kormányzat általában támogatja azokat a magyar vállalatokat, amelyeknek esélyük van arra, hogy a régióban meghatározó szerephez jussanak. Erre a Mol és a Matáv mellett a legnagyobb esélye az OTP Banknak lenne, amely az uniós csatlakozásig "európai középbank" méretűvé szeretné hizlalni mérlegfőösszegét. Ebből a megfontolásból pályázott idén nyáron a szlovák IRB befektetési bank megvásárlására, és ebbe a vonulatba illeszkedett volna a Postabank bekebelezése is.

Csakúgy, mint a közel 30-40 milliárd forint közötti értékre becsült ingatlanvagyont kezelő CD Hungary OTP-csoport általi megvásárlása, amelyet időbeli egybeesése miatt többen összekapcsoltak Simicska Lajos kinevezésével (HVG, 2001. július 21.). Az általunk megkérdezett, a tranzakciót jól ismerő forrásaink szerint viszont szó sincs arról, hogy a kormányzat Simicska "elrejtését" honorálta volna a vállalat eladásával. Azt azonban néhány forrásunk nem tartotta kizártnak: az ügylet része lehet "az OTP és a kormányzat választások óta tartó játszmájának". Az értékes, zömében diplomáciai ingatlanokat (nagykövetségek, diplomatalakások stb.) kezelő vállalatra sok külföldi befektető is ácsingózott az ÁPV Rt.-nél, a kormány azonban - az épületek különleges bérlői miatt - nem nagyon akarta azt külföldi kézbe adni. A 18-20 milliárd forint körüli vételár és az egymilliárd forintos bánatpénz pedig eleve behatárolta a szóba jöhető vevők körét, miután ennyi pénzt nagyon kevés belföldi tőkéscsoport képes megmozgatni. Az OTP mellett információink szerint a Demján Sándor nevével fémjelzett TriGránit Rt. jöhetett volna szóba, amely mellett politikai vonalon Kövér Szilárd (Kövér László öccse) a CD Hungary igazgatóságának tagjaként lobbizott. Ezt az értesülésünket az ÁPV Rt. munkatársai nem kívánták kommentálni, így augusztus 18. óta csupán annyi biztos: az üzletet egyedüli pályázóként végül az erre a célra alapított OTP-leányvállalat, a Magyar Ingatlan Befektető Kft. halászta el 18,2 milliárd forintos vételáron.

Kampány Simicska nélkül?

A tranzakció kapcsán mindenesetre hamar megindult a szóbeszéd az OTP és a kormány közötti "enyhülésről", amit Simicska kinevezése csak tovább erősített. Volt olyan forrásunk, aki egyenesen arról beszélt, hogy az OTP felső vezetése "látványosan letette a voksát amellett, hogy melyik pártot tartja a jövő évi választásokon a befutónak". Más források viszont úgy vélik, Csányi legalábbis "Janus-arcúan" készül a választásokra: "Míg házon belül MSZP-s talpnyalókkal és lakájokkal veszi körül magát, kifelé - a Simicskák érkezésére is felkészülve - készséges a Fidesz-kormányzattal." Mindenesetre az OTP-s mezt magára húzó Simicskával az ellenzéknek jóval óvatosabban kell bánnia, hiszen az ország legnagyobb bankja áll mögötte. Jól mutatja ezt, hogy Keller László szocialista képviselő a kinevezés napján ezzel kapcsolatban csak annyit jegyzett meg: furcsának tartja a kinevezést, hiszen a lakástakarékok nem nélkülözik mostanában az állami forrásokat, holott "szerencsés lenne Simicska Lajost minden állami pénztől távol tartani" (Népszava, 2001. július 13.).

Ennek ellenére az elemzők szerint szinte biztosra vehető, hogy a sokat és nagy kedvvel "simicskázó" ellenzéki pártok a kampányban ismét előveszik majd a témát. Eörsi Mátyás SZDSZ-s országgyűlési képviselő például a hír napvilágra kerülése után azonnal és látványosan bejelentette: minden, az OTP-nél vezetett számláját megszünteti (Népszava, 2001. július 13.). Az SZDSZ vezető emberei, köztük például Magyar Bálint, a korrupciót ostorozó politikai megnyilvánulásaikban pedig Simicska nevét következetesen a korrupció szinonimájaként alkalmazzák mind a mai napig. Egy, a birtokunkba került MSZP-s belső feljegyzés pedig, amely az angol Munkáspárt 2001-es választási kampányát elemzi, a következőket mondja: "A negatív kampány eszközének használatát fontolóra kellene vennie a pártnak. Fel lehetne használni a Fidesz ellen, de ezeket csak megalapozott és megcáfolhatatlan tények esetén érdemes alkalmazni. Pl. óriásplakáton a Fidesz beazonosítása Torgyánnal, Simicskával, Kaya Ibrahimmal, Szabadival, kérdés: Valóban ezt akarjuk? Ha nem, szavazz az MSZP-re!"

A várható negatív kampányra a kormányzó párt is készül. A Századvég Politikai Elemzések Központja egy, az ellenzék várható kampánystratégiáját elemző háttéranyagában is felhívja a figyelmet a "simicskázás" veszélyeire, ez azonban az általunk megkérdezett fideszes politikusokat nem különösebben zavarja. Szerintük "a Fidesz Simicska miatt már megkapta az összes politikai támadást, amit megkaphatott", tehát rajta nincs mit veszíteni a jövő évi választásokon. Ezért aztán ha Simicska Lajos az OTP LTP-hez ment dolgozni, azt sokkal inkább azért tette, mert úgy gondolta: ezzel segíthet Orbán Viktornak politikai céljai elérésében. Egy, a szereplőket és a Fidesz belső viszonyait jól ismerő vezető politikus szerint "a Fideszben mindenki úgy gondolja, hogy Simicska Lajos egyedül Orbán Viktor problémája".

Független elemzők szerint az ellenzéki támadások élét ugyanakkor erősen gyengíti az a tény, hogy Simicska Lajost eddig egyetlen bíróság sem ítélte el jogerősen. Török Gábor politológus, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem munkatársa például ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: "Egy jogállamban hiszünk abban, hogy az igazságszolgáltatás független. Ha ezt megkérdőjelezzük, akkor a demokrácia alapját kérdőjelezzük meg. Ez a sarokköve a Fidesz és a két ellenzéki párt között folyó kommunikációs háborúnak is, hiszen amíg a Fidesz úgy kommunikál, mintha demokráciában élnénk, addig az MSZP és az SZDSZ abból indul ki, mintha kvázi diktatúra lenne." Várhatóan a Fidesz is ezt az elemet - tehát az ártatlanság vélelmét - használja fel a Simicskával kapcsolatos támadások kivédésére, ha egyáltalán reagál majd az ezzel kapcsolatos vádakra. Forrásaink szerint hasonló álláspontra helyezkedett az OTP vezetése is az elmúlt hónapokban, amikor a jogász kinevezését a pénzügyi világgal kellett elfogadtatnia.

Az elnök háttérben marad

Maga a kinevezés éppen emiatt különösebb zökkenők nélkül ment végbe: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete lényegében hezitálás nélkül igazolta Simicska szakmai előéletét (lásd erről bővebben keretes írásunkat), és gyakorlatilag elismerte őt feddhetetlen pénzügyi szakemberként. Jóval nehezebben "nyelte le a békát" az OTP ügyfélkörének egy része, többen felháborodásukban tollat is ragadtak. Egyikük például a banknak írott levelében kerek perec kijelentette: "Ha lenne megtakarításom az OTP Lakástakarékpénztárnál, azonnal kivenném, de a Simicska úr kinevezése (megválasztása) kapcsán az OTP iránti bizalmam is megrendült. A környezetemben többeknek az a véleménye, hogy ez csak vicc lehet, de még viccnek is rossz!" A pénzintézet nevében Lantos Csaba vezérigazgató-helyettes erre azt válaszolta: "Őszintén remélem, hogy az OTP Bank és bankcsoport megítélésének alapja változatlanul a megbízható működés, az átlátható, kiszámítható gazdálkodás és üzletpolitika marad. Ezt szolgálja a bank felső vezetésének következetes vállalatirányítási gyakorlata, szakmai filozófiája, az a szigorú felügyeleti elv, amelyen a bankcsoporttagok vezetésében bekövetkező változások nem változtatnak."

Tény, hogy az OTP LTP-nél Simicska Lajos nem sok érdemi befolyással lehet a nagybank üzleti döntéseire. Bár a pénztár az általa kezelt 35 milliárd forintos vagyonnal és több mint 300 ezer szerződéssel a legnagyobb szereplő a piacon, maga a pénztári intézményrendszer nem túlságosan mozgalmas területe a pénzügyi szektornak. Egy forrásunk ugyan "kicsiny gyöngyszemnek" nevezte, amely azonban a Fidesz kormányzása alatt erősen légüres térbe került. A pénztárak ugyanis 1997-ben azon - a főként Németországban széles körben alkalmazott - minta alapján jöttek létre, hogy a lakáscélú takarékosságot az állam adóforintokkal támogatja, és ezzel serkenti a lakosságot újabb beruházásokra. A törvény értelmében ez a támogatás a megtakarított összeg 30 százaléka, de legfeljebb 36 ezer forint lehet. A Fidesz azonban már a kezdeteknél sem támogatta ennek az intézményrendszernek az életre hívását, mert szerinte az így megszerezhető egymillió forint körüli összeg csak a már meglévő lakások felújítására alkalmas, de nem oldja meg a lakosság lakásgondjait. Ez odáig fajult, hogy a pénzügyi tárca tavaly csökkenteni akarta az állami támogatás mértékét, és az ágazat nevében eljáró Lakástakarékpénztárak Szövetsége csak hosszas lobbizással tudta ezt a veszélyt elhárítani. A Fidesz ugyanis maga is belátta, hogy a pénztárak a formálódó jelzálogbanki rendszerrel együtt képesek lehetnek a lakásgondok megoldására.

A szakmán belül mindazonáltal sokan örültek Simicska érkezésének, ugyanis titkon azzal számoltak: ez jelentősen javíthatja a pénztárak kormányzati lobbiképességét. Számításaikban azonban egyelőre csalatkozniuk kellett, mivel Simicska a kinevezését követően gyorsan jelezte, hogy nem kíván intenzíven részt venni a szövetség munkájában. Információink szerint idén novemberben az egyesület alelnöki posztját is felajánlották a számára, amit azonban elhárított, és maga helyett inkább a helyettesét delegálta a posztra. Azt azonban nem lehet mondani, hogy az OTP LTP élén egyfajta "díszpinty" lenne csupán: munkatársai szerint bejár a munkahelyére, tárgyalásokat bonyolít le, sőt konkrét elképzelései vannak arról, hogy a jövőben milyen termékeket (például társasházaknak nyújtandó kiegészítő hiteleket) kellene a pénztárnak piacra dobnia. A nyilvános szerepléseket azonban változatlanul kerüli, amit jól mutat az is, hogy az OTP Deák Ferenc utcai központjában még egy hónappal a kinevezése után sem mutatta semmiféle tábla vagy felirat, hogy "Simicska Lajos elnök-vezérigazgató".

Egy bankári életút

Simicska Lajos Orbán Viktor miniszterelnök egyik legközelebbi barátja, ismeretségük még a székesfehérvári gimnáziumi években kezdődött. Útjuk az ELTE jogi karára és a Bibó István Szakkollégiumba is közösen vezetett, bár a visszaemlékezések szerint Simicska jóval kevesebb érdeklődést mutatott a közügyek iránt, mint a társak, Orbán Viktor, Kövér László vagy éppen Szájer József. A jogi egyetem elvégzése után rövid időre egy ügyvédi irodánál vállalt állást, és segédkezett a később Fidesz közeliként elhíresült cégek (Centrum Kft., Arzenál Kft. stb.) megalapításában, így összefüggésbe hozták a nevét a Kaya Ibrahimnak és Josip Totnak eladott, fantomizált cégekkel is. A Simicska által alapított, később szintén kézen-közön eltűnt Quality Invest Rt. pedig segítséget nyújtott Orbán Győzőnek a gánti kőbánya privatizációja során. A miniszterelnök édesapja a Népszabadságban maga nevezte Simicskát fia barátjának, a segítséget azonban kizárólag "szelleminek" nevezte (Népszabadság, 2001. július 26.). Simicska a kilencvenes évek kezdetén Varga Tamás mellett a Fidesz egyik gazdasági szakértője volt, 1992 és 1995 között a párt gazdasági igazgatója. Ezt követően a Magyar Hirdető (Mahir) Rt. igazgatóságának a tagja, áttételeken keresztül a tulajdonosa. A választásokat követően az adóhatóság elnökévé nevezték ki 1998 augusztusában, erről a tisztségről 1999. augusztus 31-én mondott le. Akkori döntését egyebek között a személyét ért politikai támadásokkal, a családját ért tragédiákkal és emiatt megrendült idegállapotával indokolta. Az egykori APEH-elnök 1999. szeptember végétől dolgozott a Magyar Fejlesztési Banknál, az elnök-vezérigazgató mellett létrehozott stratégiai elemző központ szakértőjeként.

Figyelmébe ajánljuk