Sinkó Eszter: „Én sem szüntetném meg a kis vidéki kórházakat”

Belpol

Egészségügyi közgazdásszal értelmezzük az ÁSZ-elnök kórházellenes kirohanását.

Jelentős felzúdulás lett abból, hogy múlt hét elején Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Időknek adott interjújában azt mondta, pénzügyi szempontból anarchia és rendszerszinten szabálytalan működés jellemzi a magyar egészségügyet.

Az Állami Számvevőszék elnöke a vécépapír példáján keresztül szemlélteti a kórházak anyagi helyzetét

Domokos László az egészségügyi intézményeket hibáztatja, amiért rosszul gazdálkodnak a pénzükkel. Átfogó pénzügyi vizsgálatot tartott az Állami Számvevőszék a hazai egészségügyi intézményeknél, amelynek során számos szabálytalanságot tártak fel. Domokos László, az ÁSZ elnöke úgy nyilatkozott a Magyar Időknek minderről, hogy „káosz” és „anarchia” uralkodik a kórházakban.

A Magyar Narancs csütörtöki lapszámában Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal próbáljuk értelmezni az ÁSZ-elnök nyilatkozatát. A szakember elmondja, mennyi pénz hiányzik az egészségügyből, miért termelődik folyamatosan újra a kórházi adósságállomány, mit lehet kezdeni a hálapénzzel, és hogy érdemes-e leváltani a kórházigazgatókat. Egy rövid ízelítő:

Magyar Narancs: Az ÁSZ szerint a szabályos gazdálkodás nem pénz kérdése.

Sinkó Eszter: Szerintem sem, csak akkor orvosszakmai eljárásrendeket tessék készíteni és betartatni a kórházakkal, akkor majd kiderül, hogy a betegek mennyi szolgáltatást nem kapnak meg. Az ugyanis elfogadhatatlan, hogy olyan tevékenységek hiányoznak, amelyek a betegek túlélési esélyeit növelnék. Például az infarktuson átesett betegek egy hónapon belüli kórházi halálozása szerencsésen javul, ellenben az egy éven belül meghalt betegek száma már nem csökken érdemben, mivel hiányzik a járóbeteg formában elérhető rehabilitációs szolgáltatás, és nincs megfelelő nyomon követése sem a betegeknek.

(…)

MN: Az ÁSZ elnöke három lehetséges utat vázolt fel a rendszer átalakításához, az első a kancellária-rendszer bevezetése. Miben segítené ez az átalakulást?

SE: Ezer sebből vérzik az egészségügyi ellátórendszer, és az, hogy beleillesztünk még kancellárokat, nem segít. Hibás útválasztás volt, hogy a kormány államosított, és az is, hogy egyre kevesebb hatáskört hagy meg a kórházigazgatóknál. Az államosítás előtt sokkal kevesebb adósság keletkezett, mint most. Sok egészségügyi intézményt újítottak meg az elmúlt években, főként vidéken és főként uniós forrásból. De az új infrastruktúrát üzemeltetni is kell, és az sokkal drágább – a megnövekedett költségeknek viszont nincs forrásuk a rendszerben. Kerültek ugyan friss pénzek az egészségügybe, de elsősorban béremelésekre, a még nagyobb humánerőforrás-krízis elkerülése érdekében, és ez rendben is van. Az viszont nincs, hogy másra nem jut. Egy pénzügyi vezető – egy kancellár – nem tudja átlátni, hogy egy betegnek milyen ellátásra van szüksége, az az orvosok feladata.

(…)

MN: Akkor mégis miért ördögtől való a kórházak bezárása?

SE: Mert politikai veszteséget okoz. A kormánynak egyensúlyoznia kell, ha átalakít. Cizelláltabb kórházi ellátórendszert kell kialakítani, a kis kórházakban is ki lehet alakítani olyan szolgáltatási portfóliót, amely az ottani lakosság körében biztonságérzetet kelt. Rá­adásul vidéken nagy probléma a kórházakba való eljutás, ezért a kormány helyében én sem szüntetném meg a kis vidéki kórházakat, csak szűkíteném a funkciójukat. A drágább ellátást magasabb szinten kell megszervezni, de az olcsóbbat közel kell vinni a betegekhez.

Fülöp Zsófia teljes interjúját a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja. A lapra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs – Archívum részletes

A Magyar Narancs 2018. augusztus 16-i számának tartalomjegyzéke.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.