Az előterjesztést múlt csütörtöki ülésén tárgyalta a testület, Törvénymódosítás kezdeményezése címmel. Lengyel nehezményezi, hogy „a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatalhoz az utóbbi másfél évben nagyszámú adatigénylés érkezett be, rengeteg kérdéssel, több, akár 10 évre visszamenően. Volt rá példa, hogy egy napon 6 db közérdekű adatigénylést nyújtottak be e-mail útján. Ez rendkívüli módon leterheli a Hivatal munkatársait.” Véleménye szerint ez sérti a jóhiszeműség és a tisztesség elvét; a sok kérdés a joggal való visszaélés lehet, és szerinte ez a közfeladatot ellátó szerv alapfeladatainak ellátását ellehetetlenítő jellegű. A polgármester úgy véli, ez a közérdekű adat megismerése iránti alanyi jognak a társadalmi rendeltetésével és céljával nem összeegyeztethető módon történő gyakorlását jelenti. Mint írja, ennek azzal lehetne gátat szabni, ha a jogszabály előírná, hogy a közérdekű adatigénylésnek tartalmaznia kell az adatigénylő ügyfél azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét, illetve ha a jogszabály rögzítené a közérdekű adatigénylés benyújtásának módját úgy, hogy azt csak ügyfélkapun vagy személyesen lehessen megtenni.
Havonta egy kérdés is sok
Lengyel közösségi oldalán korábban többször is durván kifakadt, hogy ismét közérdekű adatigénylések érkeznek a hivatalhoz, ezért – mivel sajtókérdésre nem kötelező reagálniuk és nekünk több esetben nem válaszoltak – közérdekű adatigényléssel még februárban megkérdeztük a jegyzőt, hogy mi az említett kérdésdömping, az elmúlt években hány közérdekű kérdést kapott a siófoki önkormányzat hivatala. Hivatalos választ kaptunk, miszerint a kérdések száma Lengyel polgármesterségének kezdete, 2014 októbere óta évi négy és húsz között változott, vagyis átlagosan havonta kaptak egy kérdést. Ennyi a nagy hivatali leterheltség.
A testületi ülésen a Fidesz frakcióvezetőjének kérdésére, miszerint hány anonim közérdekű kérdést kaptak, Boda Zsuzsanna jegyző közölte, az adatkérők általában anonim módon kérdeznek, és mire az utóbbi hat adatkérésre megadták a választ, az e-mail cím megszűnt.
Lapunknak név nélkül nyilatkozó jogász szakértő szerint a polgármester kezdeményezése alaptörvény-ellenes. Aszerint ugyanis „mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez”. Ez így egy mondatban azt jelenti, hogy mindkét feltétel együttes teljesülése nem kizárt. Éppen ezért az infotörvény sem szab olyan feltételt, hogy a közérdekű adatot kérőnek beazonosíthatónak kell lennie, mert a közadat megismerése fontosabb, mint a kérdező személye. A törvényszöveg úgy szól: „A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. (...) Ha törvény másként nem rendelkezik, az adatigénylő személyes adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhe (...), illetve az igény teljesítéséért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges.” Egyébként meghatározott idő elteltével az adatokat törölni kell. Az igénylő nyilván úgy gondolta, hogy kérdéséhez nem szükséges ismerni a nevét, ehhez pedig joga van. A helyes eljárás az lett volna, hogy a jegyző a város valamilyen hivatalos felületén nyilvánosságra hozza a közérdekű kérdésre adott választ, így megismerhette volna azt az igénylő is, akinek mail címe talán nem önhibájából szűnt meg.
Nem az a lényeg, hogy mit kérdez, hanem hogy ki kérdezi?
A jogász szerint az, hogy egy ilyen egyedi eset miatt rögtön törvénymódosításért kiáltanak, nem felel meg a jogalkotásról szóló törvény rendelkezésének, amely tiltja az egyedi esetekre szabott jogalkotást. A normatív szabályozás követelménye vagy általános jogalkotási elv szerint a jogszabályoknak általános érvényűnek kell lenniük, és nem hozhatók létre kizárólag egy konkrét személyre vagy esetre vonatkozóan. Ez biztosítja a jogbiztonságot és az egyenlő bánásmódot. Ezt egyébként az Alkotmánybíróság korábbi határozatai is megerősítik. A szakember úgy véli, a siófoki polgármester által kezdeményezett törvénymódosítás jogállamban azért sem menne át, mert a közérdekű adatok megismerésének joga erősebb, mint az önkormányzat személyiadat-igénye a közérdekű adatokat kérőre vonatkozóan. A jegyző, ha kételye támad az adatkérővel kapcsolatban, legfeljebb nem válaszol, és akkor az illető beperelheti az önkormányzatot az adatért. A bíróság előtt fel kell fednie személyét. De elegánsabb lenne megválaszolni a névtelen kérdéseket is, és azokra a választ nyilvános felületen közzétenni.
Az előterjesztést a jegyző törvényességi szempontból megfelelőnek találta. A képviselő-testület jelenlévő 11 tagja egyhangúlag meg is szavazta. Lengyel Róbert polgármester nem szavazott, mert Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő felkérésére éppen hivatalos látogatáson voltak a Kínai Népköztársaságban.
(Címlapképünk forrása: Siófok.hu)
