Mint arról beszámoltunk, a Magyar Államkincstár (MÁK) a héten az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás részeként inkasszóval leemelt 10,2 milliárd forintot a Fővárosi Önkormányzat számlájáról. A budapesti vezetés által el nem ismert sarc következtében a főváros a működésképtelenség határára került.
Korántsem váratlan és előkészítetlen azonban a kormány eljárása: egyrészt a 2019-ben még 5 milliárdos különadó erre az évre 89 milliárdra (!) emelkedett, vagyis az inflációs valorizálással és az iparűzési adó növekedésével korrigálva is kilenc-tízszeresére; másrészt az elmúlt hetekben egy törvénymódosítással készítették elő a jól körvonalazható következmények „megoldását”.
Az államháztartási törvénybe május első felében beillesztettek ugyanis egy kiegészítést, amely szerint ilyen helyzetben kirendelhető egy költségvetési biztos a MÁK elnöke által. A törvény szövege szerint akkor, ha „a helyi önkormányzat kedvezőtlen gazdálkodási helyzete ezt indokolttá teszi”, mert az önkormányzat „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetbe” kerül. A helyi önkormányzat „gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében” a biztos kirendelésének időtartama 12 hónap, ami később újabb egy évvel meghosszabbítható.
A kirendelt költségvetési biztos előzetesen véleményezi a tervezéssel, gazdálkodással, pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatait, a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat, a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket, javaslatot tehet, ajánlást fogalmazhat meg a belső információáramlásokkal, gazdálkodási folyamatokkal, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, valamint dönt a kötelezettségvállalások ellenjegyzéséről.
Vagyis a kormány embere a költségvetés előkészítésétől a mindennapos kifizetésekig a teljes gazdálkodási felügyeletet átveheti a közvetlenül megválasztott önkormányzat – és ennek összes intézménye, vállalata – felett.
És ezzel még nincs vége, mert a jogszabály értelmében a kormány rendeletben állapíthat meg további részletelőírásokat a költségvetési biztos megbízásának feltételeiről, módjáról, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokról és körülményekről, feladatairól, intézkedéseiről, a tevékenységével, helyettesítésével, kapcsolatos szabályokról, valamint a kijelölés részletes szabályairól.
A május 13-a óta hatályos törvénymódosítás igénybevételével tehát a kormány lényegében átvehetné az irányítást a teljes főváros fölött. Másik oldalról azonban magára vállalna minden felelősséget azzal kapcsolatban, ami ezután Budapesten történik.
Budapest folyószámlája most 51 milliárdos mínuszon áll (a maximális folyószámla-hitelkerete 60 milliárd forint), a jogi értelemben vett csődhöz a további kötelezettségek teljesítésének elmaradása szükséges, de ez legfeljebb technikai értelemben lenne változás. A szóban forgó összegek az állami költségvetés egészében észrevehetetlen tételnek tekinthetők.
Ráadásul ha a kirendelt biztos mindent a jelenlegi állapotban vinne tovább, neki se lenne több lehetősége, mint „lekapcsolási sorrendben” pénzt találni. Ez jelenleg szinte kivitelezhetetlen ekkora hiány mellett, miközben a 27 ezres „nagyvállalat”, és különösen a BKV alkalmazottai között pánikhangulat alakult ki. Valószínű, hogy a kormány a vidék-főváros ellentéttengely megerősítésére kívánja felhasználni ezt az eszkalálódó állapotot. Ahogyan gyorselemzésünkben korábban írtuk, Budapestet szavazóügyileg már elengedte a Fidesz, de egy haszna még lehet a bűnös fővárosnak: a vidékieknek lehet mutogatni, hogy micsoda pokol uralkodik ott, ahol nem ők az urak.
Ha azonban hirtelenjében „megoldódna” a probléma – aminek egyetlen módja az lenne, ha a főváros plusz pénzhez jutna az állami költségvetésből, vagy felfüggesztenék, esetleg csökkentenék a befizetési kötelezettségét –, akkor maga a kormány ismerné el, hogy szándékosan idézte elő a helyzetet.
