Egy május közepi törvénymódosítással készülhetett a kormány Budapest kivéreztetésére

Belpol

Jól előkészített módon készülhet a kormány földre vinni Budapestet, ugyanis a „szolidaritási hozzájárulással” fizetésképtelenné váló főváros vezetése fölé költségvetési biztost nevezhet ki az államkincstár vezetője egy néhány hete becikkelyezett törvénymódosítás alapján. 

Mint arról beszámoltunk, a Magyar Államkincstár (MÁK) a héten az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás részeként inkasszóval leemelt 10,2 milliárd forintot a Fővárosi Önkormányzat számlájáról. A budapesti vezetés által el nem ismert sarc következtében a főváros a működésképtelenség határára került.

Korántsem váratlan és előkészítetlen azonban a kormány eljárása: egyrészt a 2019-ben még 5 milliárdos különadó erre az évre 89 milliárdra (!) emelkedett, vagyis az inflációs valorizálással és az iparűzési adó növekedésével korrigálva is kilenc-tízszeresére; másrészt az elmúlt hetekben egy törvénymódosítással készítették elő a jól körvonalazható következmények „megoldását”.

Az államháztartási törvénybe május első felében beillesztettek ugyanis egy kiegészítést, amely szerint ilyen helyzetben kirendelhető egy költségvetési biztos a MÁK elnöke által. A törvény szövege szerint akkor, ha „a helyi önkormányzat kedvezőtlen gazdálkodási helyzete ezt indokolttá teszi”, mert az önkormányzat „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetbe” kerül. A helyi önkormányzat „gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében” a biztos kirendelésének időtartama 12 hónap, ami később újabb egy évvel meghosszabbítható.

A kirendelt költségvetési biztos előzetesen véleményezi a tervezéssel, gazdálkodással, pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatait, a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat, a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket, javaslatot tehet, ajánlást fogalmazhat meg a belső információáramlásokkal, gazdálkodási folyamatokkal, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, valamint dönt a kötelezettségvállalások ellenjegyzéséről.

Vagyis a kormány embere a költségvetés előkészítésétől a mindennapos kifizetésekig a teljes gazdálkodási felügyeletet átveheti a közvetlenül megválasztott önkormányzat – és ennek összes intézménye, vállalata – felett.

És ezzel még nincs vége, mert a jogszabály értelmében a kormány rendeletben állapíthat meg további részletelőírásokat a költségvetési biztos megbízásának feltételeiről, módjáról, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokról és körülményekről, feladatairól, intézkedéseiről, a tevékenységével, helyettesítésével, kapcsolatos szabályokról, valamint a kijelölés részletes szabályairól.

A május 13-a óta hatályos törvénymódosítás igénybevételével tehát a kormány lényegében átvehetné az irányítást a teljes főváros fölött. Másik oldalról azonban magára vállalna minden felelősséget azzal kapcsolatban, ami ezután Budapesten történik.

Budapest folyószámlája most 51 milliárdos mínuszon áll (a maximális folyószámla-hitelkerete 60 milliárd forint), a jogi értelemben vett csődhöz a további kötelezettségek teljesítésének elmaradása szükséges, de ez legfeljebb technikai értelemben lenne változás. A szóban forgó összegek az állami költségvetés egészében észrevehetetlen tételnek tekinthetők.

Ráadásul ha a kirendelt biztos mindent a jelenlegi állapotban vinne tovább, neki se lenne több lehetősége, mint „lekapcsolási sorrendben” pénzt találni. Ez jelenleg szinte kivitelezhetetlen ekkora hiány mellett, miközben a 27 ezres „nagyvállalat”, és különösen a BKV alkalmazottai között pánikhangulat alakult ki. Valószínű, hogy a kormány a vidék-főváros ellentéttengely megerősítésére kívánja felhasználni ezt az eszkalálódó állapotot. Ahogyan gyorselemzésünkben korábban írtuk, Budapestet szavazóügyileg már elengedte a Fidesz, de egy haszna még lehet a bűnös fővárosnak: a vidékieknek lehet mutogatni, hogy micsoda pokol uralkodik ott, ahol nem ők az urak.

Ha azonban hirtelenjében „megoldódna” a probléma – aminek egyetlen módja az lenne, ha a főváros plusz pénzhez jutna az állami költségvetésből, vagy felfüggesztenék, esetleg csökkentenék a befizetési kötelezettségét –, akkor maga a kormány ismerné el, hogy szándékosan idézte elő a helyzetet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.