Snowden szerint a magyar kormány válasza árulkodó

  • narancs.hu
  • 2021. július 19.

Belpol

Az Oroszországban élő egykori hírszerző szerint a megfigyelési botrány az év sztorija.

A nemzetközi megfigyelési botrány magyar száláról szóló Guardian-cikket az év sztorijának nevezte a Twitteren Edward Snowden. Az Oroszországban élő egykori hírszerző bejegyzését a 444.hu idézi.  

A történetet a magyar sajtóban a Direkt36 újságírói közölték vasárnap este a Telexen. Egy nemzetközi oknyomozó vállalkozás tagjaként a magyar újságírók azt vizsgálták, kiket figyeltek meg Magyarországon a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel, amely okostelefonok feltörésére alkalmas, így az érintett üzeneteihez, hívásaihoz is hozzá lehet férni vele. Arra jutottak, hogy több mint háromszáz magyar célpontja lehetett a megfigyelésnek, több újságíró, üzletember, így Simicska Lajos fia, valamint Varga Zoltán, a 24.hu portált is működtető Centrál Médiacsoport tulajdonosa, továbbá egy ellenzéki polgármester, akiről egy következő cikkben ír a Direkt36. 

A kormányzati szóvivő válasza, miszerint a magyar kormánynak nincs tudomása semmilyen állítólagos adatgyűjtésről, Snowden szerint a leginkább árulkodó: „Én is mindig úgy vagyok vele, hogy ha »nincs tudomásom« arról, hogy tettem-e valamit, vagy sem, akkor rögtön azt akarom tudni, hogy külföldi kémek szóltak-e róla annak, aki engem kérdez a dologról.”

Ezzel a mondatával a magyar kormány válaszának második felére utalt Snowden.

 A magyar kormány közleménye szerint ugyanis „Magyarország egy demokratikus jogállam, ami mindig a törvénynek megfelelően jár el, bárkiről is legyen szó. Magyarországon a titkos eszközök használatára jogosult állami szerveket rendszeresen ellenőrzik a kormányzati és nem kormányzati szervek.” A Washington Post szerint a magyar közlemény így folytatódik: „Feltették ugyanezeket a kérdéseket az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország kormányainak is? Amennyiben igen, mennyi ideig tartott, hogy válaszoljanak, és hogyan reagáltak? Valamilyen hírszerző szolgálat segített megfogalmazni a kérdést?”

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.