Sokat nyerhettek a szekszárdi fideszesek a lerobbant húsüzem eladásával, a rendőrség mégsem nyomoz tovább

  • narancs.hu
  • 2020. január 31.

Belpol

Szerintük ugyanis nem történt bűncselekmény.

Szekszárdi fideszesek megvásároltak egy lerobbant, üres húsüzemet, amire a paksi atomerőmű-bővítés miatt néhány hónap múlva szüksége lett az államnak. A rendőrség meg sem nézte, mennyit nyertek az üzleten, lezárta a nyomozást, írja a 24.hu.

2018-ban, az állami tulajdonban lévő paksi ipari park, a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására. Ezt a paksi atomerőmű-bővítés érdekeire hivatkozva tehették meg, az engedélyt a Miniszterelnökség adta ki. Ezzel a lehetőséggel élve néhány környékbeli fideszes politikus is komoly pénzeket tudott leakasztani magának.

A lap emlékeztet: 2018 decemberében a kft. nemcsak paksi földeket vett, hanem például egy csődbe ment, lepusztult húsüzemet is, ami ráadásul 40 kilométerrel arrébb, Szekszárdon található. Ez a gyártelep azóta is üresen áll, a vételár 1,8 milliárd forint volt.

Jobb szélen Kapitány Zsolt

Jobb szélen Kapitány Zsolt

Fotó: MTI/Kiss Dániel

 

És hogy ki volt az eladó? Egy Cseppkő Faktor Zrt. nevű cég, aki éppen a paksi terjeszkedés előtt vette meg az ingatlant, ráadásul a részvénytársaságot az ingatlanvásárlás előtt néhány héttel hozták létre. A lap számításai szerint a Cseppkő nagyjából 3-400 millió forintért vásárolhatta meg a volt húsüzem épületét, majd 8 hónappal később túladott rajta, négy-hatszoros áron.

A cég közvetett résztulajdonosa és jelenlegi vezérigazgatója Kapitány Zsolt, a Tolna megyei közgyűlés fideszes tagja. De a tulajdonosi hálóba tartozik még a szekszárdi választási bizottság fideszes elnöke, Póla Zoltán és felesége, valamint a trafikbotrány egykori szereplője, Fajszi Lajos korábbi fideszes önkormányzati képviselő is.

A gyanús adásvétel miatt Hadházy Ákos tett feljelentést, a BRFK korrupció és gazdasági bűncselekmények elleni főosztálya pedig a napokban szüntette meg a nyomozást, szerintük nem történt bűncselekmény.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.