A mosolyok mögött: mit jelent a Budapesti Fejlesztési Központ létrehozása?

Belpol

A jelenlegi városvezetés alternatív városházáról beszél, a kormányzat pedig a budapestiek érdekeiről és a klímaváltozás elleni harc fontosságáról.

Orbán Viktor az októberi önkormányzati választások után kijelentette, hogy a kormány együttműködik az új ellenzéki fővárosi vezetéssel. Később az atv.hu-nak nyilatkozó fideszes források arról beszéltek, hogy Budapest elvesztését valahogy kezelni kell, és mivel azt látják, hogy a budapestiek büntetése nem célravezető, más megoldást kell találni. Ekkor – október közepén – még egy tárca nélküli miniszteri poszt létrehozása is fölmerült, mondván, nem biztos, hogy Karácsony Gergely győzelmét ellensúlyozandó elég lesz a jelenlegi, a Miniszterelnökségen belüli Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság.

Végül nem új minisztérium jött létre, hanem a 2014 óta működő Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának (KKBK) átalakulásával a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK), amely ugyanúgy Fürjes Balázs Budapestért felelős államtitkár irányítása alatt fog működni, mint a KKBK. A szervezet élére az egykori BKK-vezért, Vitézy Dávidot kérték fel.

Aktuális lapszámunkban annak jártunk utána, hogy milyen motivációk állhatnak a BFK létrehozása mögött, illetve mindez hogyan értelmezhető a főváros és a kormány szemszögéből.

Ízelítő a cikkből:

„Vitézy Dávidot nagyon jó szakembernek tartjuk, de most belépett egy politikai erőtérbe, és ez lényegében arról szól, hogy alternatív városházát épít a kormány. Vitézy szerepe ebben az, hogy a nyilvánosság előtt képviselje és erősítse a kormány Budapesttel kapcsolatos álláspontját, ehhez pedig az ő személyében olyan szakemberre talált a Fidesz, aki hitelesen tudja mindezt képvi­selni” – mondja egy városházi forrásunk.

false

Vitézy többször hangsúlyozta, hogy a BFK nem alternatív városházaként kíván működni, mindez csak félreértés. Az intézmény célja kizárólag az, hogy hatékonyan és a fővárossal összehangolva valósuljanak meg a budapesti állami beruházások és fejlesztések. Hatásköröket nem vonnak el a fővárostól, a döntések előkészítéséről pedig a felek közös egyeztetői fórumán, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésein fognak tárgyalni.

További részleteket olvashat e heti lapszámunkban arról, hogy mi történt a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának első olyan ülésén, ahol már az új városvezetés tárgyalt a kormánnyal, illetve arról, hogy miben nyilvánul meg az, hogy a Fidesz bizonytalan és zavarban van azzal kapcsolatban, hogyan kezelje a Budapesten elszenvedett vereségét.

A Magyar Narancsot keresse az újságárusoknál vagy vásárolja meg online!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.