A mosolyok mögött: mit jelent a Budapesti Fejlesztési Központ létrehozása?

Belpol

A jelenlegi városvezetés alternatív városházáról beszél, a kormányzat pedig a budapestiek érdekeiről és a klímaváltozás elleni harc fontosságáról.

Orbán Viktor az októberi önkormányzati választások után kijelentette, hogy a kormány együttműködik az új ellenzéki fővárosi vezetéssel. Később az atv.hu-nak nyilatkozó fideszes források arról beszéltek, hogy Budapest elvesztését valahogy kezelni kell, és mivel azt látják, hogy a budapestiek büntetése nem célravezető, más megoldást kell találni. Ekkor – október közepén – még egy tárca nélküli miniszteri poszt létrehozása is fölmerült, mondván, nem biztos, hogy Karácsony Gergely győzelmét ellensúlyozandó elég lesz a jelenlegi, a Miniszterelnökségen belüli Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság.

Végül nem új minisztérium jött létre, hanem a 2014 óta működő Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának (KKBK) átalakulásával a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK), amely ugyanúgy Fürjes Balázs Budapestért felelős államtitkár irányítása alatt fog működni, mint a KKBK. A szervezet élére az egykori BKK-vezért, Vitézy Dávidot kérték fel.

Aktuális lapszámunkban annak jártunk utána, hogy milyen motivációk állhatnak a BFK létrehozása mögött, illetve mindez hogyan értelmezhető a főváros és a kormány szemszögéből.

Ízelítő a cikkből:

„Vitézy Dávidot nagyon jó szakembernek tartjuk, de most belépett egy politikai erőtérbe, és ez lényegében arról szól, hogy alternatív városházát épít a kormány. Vitézy szerepe ebben az, hogy a nyilvánosság előtt képviselje és erősítse a kormány Budapesttel kapcsolatos álláspontját, ehhez pedig az ő személyében olyan szakemberre talált a Fidesz, aki hitelesen tudja mindezt képvi­selni” – mondja egy városházi forrásunk.

false

Vitézy többször hangsúlyozta, hogy a BFK nem alternatív városházaként kíván működni, mindez csak félreértés. Az intézmény célja kizárólag az, hogy hatékonyan és a fővárossal összehangolva valósuljanak meg a budapesti állami beruházások és fejlesztések. Hatásköröket nem vonnak el a fővárostól, a döntések előkészítéséről pedig a felek közös egyeztetői fórumán, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésein fognak tárgyalni.

További részleteket olvashat e heti lapszámunkban arról, hogy mi történt a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának első olyan ülésén, ahol már az új városvezetés tárgyalt a kormánnyal, illetve arról, hogy miben nyilvánul meg az, hogy a Fidesz bizonytalan és zavarban van azzal kapcsolatban, hogyan kezelje a Budapesten elszenvedett vereségét.

A Magyar Narancsot keresse az újságárusoknál vagy vásárolja meg online!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.