Interjú

Fekete-Győr András: Orbánék "meg fogják fizetni a pitiáner politikai húzásaik árát"

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. május 4.

Belpol

Elsősorban az emberéleteket kell megmenteni, a pártpolitikának most nincs itt az ideje. Ennek ellenére a kormány a járvány okozta válsághelyzetet is arra használja fel, hogy saját hatalmát erősítse, és ellehetetlenítse az ellenzéket.

Magyar Narancs: A járvány miatti korlátozások mellett mennyire tud a Momentum pártként működni?

Fekete-Győr András: Ahogy nagyon sok mindenki más is a világon, mi is online szervezzük az életünket, folyamatosan dolgozunk, ebben nincs változás. A momentumosok országszerte önkénteskednek, főként az önkormányzatoknál. Étel- és gyógyszerkiszállításban, tájékoztató plakátok felhelyezésében, kesztyűk, maszkok kiosztásában veszünk részt. Én is jelentkeztem önkéntes munkára a II. kerületi önkormányzatnál, ahol lakom. A Koronavírus Alapunkba több millió forintot gyűjtöttünk össze, amit az egészségügyben dolgozók részére maszkok beszerzésére fordítottunk. Emellett természetesen zajlik a szakmai és a politikai munka.

MN: Hogy látják, mennyire kezeli jól a kormány a válsághelyzetet?

FGYA: A járvány első heteiben meghozott korlátozó intézkedések helyénvalók voltak, és az általunk is azonnal követelt iskolabezárással például gyorsan lépett a kormány. Az elmúlt időszakban azonban sokan azt a minimális bizalmat is elveszíthették a kormányban, amit a járvány okozta válsághelyzet kezdeti kezelése nyomán a Fideszbe vetettek. Kezdve a teljhatalomtörvénynyel, folytatva az önkormányzatok kivéreztetésével Orbán Viktor megmutatta, hogy még világjárvány idején sem tud államférfiként viselkedni.

false

 

Nemzeti összefogás helyett, a járvány elleni intézkedések leple alatt bosszúhadjáratot indított az önkormányzatok ellen. Most a legfontosabb azonban az, hogy minél kevesebb áldozata legyen a vírusnak, az egészségügyben dolgozókat megóvjuk, a munkahelyeket megmentsük. A válsághelyzet elmúltával értékelni fogunk, a kormány pedig meg fogja fizetni a pitiáner politikai húzásai árát.

MN: A kormány gazdasági intézkedéseit hogyan értékeli a Momentum?

FGYA: A környező országokban már hetekkel ezelőtt megkezdték a válságkezelést, méghozzá azzal, hogy az állam átvállalta a munkaadóktól a fizetések nagy részét, hogy senki ne maradjon pénz nélkül a válság alatt. Romániában például a bérek 75 százalékát állja az állam. Azoknak kell segíteni, akik elveszítették a munkájukat. Rengetegen állnak az éhezés szélén Magyarországon – most, a 21. században. Az Orbán Viktor által bejelentett gazdasági csomag megszorításokra épít – elvesz pénzt az önkormányzatoktól és vállalkozóktól, miközben megmaradnak olyan felesleges ki­adások, mint a kínai hitelből 500 milliárdért épülő belgrádi „pusztavasút”, az atlétikai világbajnokság, és persze az Orbán-cégek is őrzik százmilliárdos nyereségüket.

A Momentum ezzel szemben már egy hónapja kezdeményezte, hogy a kormány a napi megélhetésüket elvesztő emberek megsegítésére koncentráljon. Ezért kell 100 ezer forintos minimumjövedelmet bevezetni minden felnőtt számára legalább 3 hónapon át, ezért fontos azonnal legalább hat hónapra emelni az álláskeresési járadék időtartamát, és a gyermekéhezés megakadályozására kétszeresére a családi pótlékot.

MN: Mit gondol, a polgármesterek döntési jogkörét korlátozó törvénymódosítási javaslatot miért vonta vissza a kormány?

FGYA: Az elmúlt tíz év legnagyobb őrültsége lett volna a kormány részéről, ha bevezetik, hogy egy önkormányzatoktól független testületnek 72 óra alatt kell jóváhagynia a polgármesterek döntéseit. Miközben a válságban óráról órára változik a helyzet! Ennek a bevezetése emberéleteket is követelhetett volna. Valószínűleg ez már a fideszes polgármestereknek is annyira sok volt, hogy tiltakoztak a kormánynál. Szomorú azt látni, hogy egy ilyen fajsúlyos döntés előtt a Fidesz még a saját polgármestereivel sem egyeztet.

MN: E javaslat visszavonásának következménye a gépjárműadó elvonása?

FGYA: A gépjárműadó elvonása az ellenzéki önkormányzatok és városvezetők ellen irányul, ahogyan a parkolási díjak eltörlése is. Az utóbbit mi helyes döntésnek tartjuk, a baj az, hogy az így kiesett bevételt nem kompenzálja az állam. Miközben a kormány extra feladatokat ró az önkormányzatokra, egyre több pénzt vesz el tőlük. Ez nonszensz.

Fekete-Győr András

Fekete-Győr András

Fotó: Sióréti Gábor

 

Világos, hogy ezek az intézkedések bosszúból és rideg politikai számításból születnek, a tavaly októberi ellenzéki sikerekre válaszul. Nem is az a legnagyobb baj, hogy Karácsony Gergelynek és a polgármestereknek kisebb lesz a mozgásterük politikusként, hanem az, hogy a helyi lakosok megsegítése lehetetlenül el. A helyzet kezelése érdekében Budapesten napi szintű az egyeztetés az önkormányzatok között. Elkeserítő látni, hogy az eddigi hidegháborús helyzetből nyílt háborúra váltott a kormány.

MN: Hogyan tud reagálni egy ellenzéki párt a válsághelyzetben? Cselekedni elsősorban a kormány tud.

FGYA: A pártpolitika jelenleg nem releváns. Ebben a helyzetben csak a kormányzati és az önkormányzati pozícióban lévő szereplők teljesítménye számít. Az önkormányzati az a szint, ahol kiderül, milyen teljesítményre képesek a momentumos polgármesterek.

Elmondhatom, hogy minden polgármesterünk Zalától Bács-Kiskunon át Budapestig, kézben tartja és uralja a helyzetet. Maszkokat varratnak önkéntesekkel, szociális támogatást adnak több tízezer forint értékben a rászorulóknak, segélycsomagokat osztanak ki, gondoskodnak az idősekről és a munkanélküliekről is. Most ez a fontos. Tavaly volt két választás, akkor a pártpolitikán volt a hangsúly, most nemzeti összefogásra van szükség. Szomorúan látjuk, hogy Orbán Viktor továbbra is a polgárháború szításában érdekelt.

MN: Kap a Momentum a nyilvánosságnál részletesebb tájékoztatást a járványhelyzetről az Operatív Törzstől, a kormánytól vagy más fideszesektől, akár informálisan?

FGYA: Nem. De nem is az a probléma, hogy én pártvezetőként nem kapok tájékoztatást, hanem az, hogy a bajai, a gödi vagy a józsefvárosi városvezetés nem hogy állami segítséget nem kap, de információkat sem. Magukra vannak hagyva a városvezetők, ezzel együtt igyekeznek saját hatáskörben, kreatívan kezelni a válságot. Zalában egy momentumos nagyközség vezetője azt mesélte, hogy a megyében még a fideszes polgármesterek sem kapnak információt, ami miatt ők is rettenetesen mérgesek. A kormány őket is magukra hagyta. Miközben Orbán Viktor akcióhősként tetszeleg, valójában mind a 3200 önkormányzatot az út szélén hagyta.

false

Nemcsak önkormányzatokkal, de az egészségügyben dolgozókkal is napi szintű kapcsolatban vagyok, olyanokkal, akik a járványellenes védekezés első vonalában dolgoznak. Ők rendre arról beszélnek, és nem csak Budapesten, hogy sokkal súlyosabb a helyzet, mint amit a kormány és az Operatív Törzs kommunikál. Viszont teljes hírzárlat van, az orvosok nem nyilatkozhatnak a sajtónak, és ők az ilyen irányú utasításokat fegyelmezetten be is tartják.

Nyugaton az ilyen jellegű információk nyilvánosak, itthon viszont erős kontroll van a kormány kezében. Így az esetleges hibákat el lehet tussolni, mert nincsenek arra ösztökélve, hogy kijavítsák, és nem is derül ki, hogy valójában hogyan kezelik a járványhelyzetet. Ezek a legnagyobb bajok most az országban, nem pedig az, hogy a teljhatalomtörvény pontosan mikor kerül hatályon kívülre. Előbb-utóbb érvényt fogunk szerezni a demokráciának is, de előbb túl kell lenni a közvetlen válsághelyzeten.

MN: Milyen politikai következményekkel járhat a válság?

FGYA: Sok minden és annak ellenkezője is megtörténhet. Az egészségügyi válságnak még nem vagyunk a mélypontján. Kérdés, hogy azt a legsúlyosabb nyomást hogyan kezeli majd a kormány. Ezzel kapcsolatban vagyok a legoptimistább, mert ha a kormány nem is, de az egészségügyben dolgozók jól fognak vizsgázni – kitartóan, a legjobb tudásuk szerint teszik a dolgukat. A társadalom is fegyelmezett, az emberek túlnyomó többsége már a kijárási korlátozások elrendelése előtt egy héttel otthon maradt. A gazdasági válság következményeinek kezelése még hátravan, kérdés, a Fidesz ezzel hogyan birkózik meg.

Az elmúlt tíz évben nagy szerencséje volt Orbán Viktornak, hiszen egy rég nem látott globális gazdasági fellendülés hullott az ölébe, szinte úszott az ország a pénzben. Más kérdés, hogy a többség térköveken meg stadionokon kívül semmit nem látott belőle. Ennek most vége, és kérdéses, hogy az Orbán-kormány hogyan tudja a gazdasági visszaesést kezelni. Olyan messzemenő politikai következtetéseket nem mernék levonni, hogy emiatt az ellenzék már most megnyerte a 2022-es választásokat. Az esély továbbra is megvan arra, hogy 2022-ben menesszük Orbánt – de az ellenzéki győzelemnek a jó önkormányzás a kulcsa. Ezért akarja az önkormányzatokat kivéreztetni a kormány. Én viszont bízom bennük, hogy hozzáértéssel és kreativitással határozottan fellépnek majd a helyi lakosok érdekében.

(Interjúnk eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2020. április 9-i számában jelent meg, most újraközöljük teljes terjedelmében online is.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.