Sólyom László és három másik tekintélyes jogász az Alkotmánybírósághoz fordult a CEU-törvény miatt

  • - urfi -
  • 2017. június 13.

Belpol

Részletesen kifejtik, miért kellene megsemmisíteni a törvényt. Habonyék még nem találták ki, mit reagáljon a kormánypropaganda.

Az Index tudósít róla, hogy írásos jogi véleményt (amicus curiae) írt június 12-én Sólyom László volt köztársasági elnök, Lévay Miklós volt alkotmánybíró, valamint Jakab András és Szente Zoltán egyetemi tanárok és MTA-doktorok a lex CEU-ról az Alkotmánybíróságnak (AB). Mivel Sólyom László nemcsak köztársasági elnök, hanem az AB elnöke is volt, ezért az általa is jegyzett amicus curiae nagyon komoly jelzés a mostani alkotmánybíróknak, valamint meglehetősen kínos Áder Jánosnak, aki semmi alkotmányelleneset nem talált a lex CEU-ban.

false

 

Fotó: MTI

A négy jogász jogi véleménye – amely teljes terjedelmében itt olvasható – szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása három fő okból alkotmányellenes:

1. mert sérti az egyetemi autonómiát,

2. mert korlátozza a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz és tanuláshoz való jogot,

3. mert sérti a jogállamiság alkotmányos elvét.

A CEU-törvény az LMP kezdeményezésére, az összes ellenzéki frakció támogatásával kerülhetett csak az AB elé, miután Áder simán átengedte. Az Alkotmánybíróság külön eseti munkacsoportot állított fel, amelyre általában akkor kerül sor, ha az ügy különösen összetett.

És mit lép a kormány?

Még nem dőlt el. Sólyomék beadványa tegnapi, az Indexen délben jött ki a hír, de délután 3-ig se a kormány, se a kormánypropaganda nem reagált, még az MTI se hozott le egy rövidhírt se. Ez akkor szokott előfordulni, amikor a kommunikációs csapat még nem döntötte el, mi lesz az üzenet, amelyet a következő napokban minden csatornán ismételget majd. Az egyik megoldás az lehet, hogy elhallgatják Sólyomék írását, a másik pedig a jól bevált lejáratás, mint amikor Lovász László CEU melletti kiállása után a propagandisták azt sulykolták, hogy az MTA-elnök amerikai állampolgársága „nemzetbiztonsági kockázatot” jelenthet.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.