Sólyom László és három másik tekintélyes jogász az Alkotmánybírósághoz fordult a CEU-törvény miatt

  • - urfi -
  • 2017. június 13.

Belpol

Részletesen kifejtik, miért kellene megsemmisíteni a törvényt. Habonyék még nem találták ki, mit reagáljon a kormánypropaganda.

Az Index tudósít róla, hogy írásos jogi véleményt (amicus curiae) írt június 12-én Sólyom László volt köztársasági elnök, Lévay Miklós volt alkotmánybíró, valamint Jakab András és Szente Zoltán egyetemi tanárok és MTA-doktorok a lex CEU-ról az Alkotmánybíróságnak (AB). Mivel Sólyom László nemcsak köztársasági elnök, hanem az AB elnöke is volt, ezért az általa is jegyzett amicus curiae nagyon komoly jelzés a mostani alkotmánybíróknak, valamint meglehetősen kínos Áder Jánosnak, aki semmi alkotmányelleneset nem talált a lex CEU-ban.

false

 

Fotó: MTI

A négy jogász jogi véleménye – amely teljes terjedelmében itt olvasható – szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása három fő okból alkotmányellenes:

1. mert sérti az egyetemi autonómiát,

2. mert korlátozza a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz és tanuláshoz való jogot,

3. mert sérti a jogállamiság alkotmányos elvét.

A CEU-törvény az LMP kezdeményezésére, az összes ellenzéki frakció támogatásával kerülhetett csak az AB elé, miután Áder simán átengedte. Az Alkotmánybíróság külön eseti munkacsoportot állított fel, amelyre általában akkor kerül sor, ha az ügy különösen összetett.

És mit lép a kormány?

Még nem dőlt el. Sólyomék beadványa tegnapi, az Indexen délben jött ki a hír, de délután 3-ig se a kormány, se a kormánypropaganda nem reagált, még az MTI se hozott le egy rövidhírt se. Ez akkor szokott előfordulni, amikor a kommunikációs csapat még nem döntötte el, mi lesz az üzenet, amelyet a következő napokban minden csatornán ismételget majd. Az egyik megoldás az lehet, hogy elhallgatják Sólyomék írását, a másik pedig a jól bevált lejáratás, mint amikor Lovász László CEU melletti kiállása után a propagandisták azt sulykolták, hogy az MTA-elnök amerikai állampolgársága „nemzetbiztonsági kockázatot” jelenthet.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.