Szent-Györgyi Albert személyes életéről szóló információkat is továbbított a magyar állambiztonságnak Straub F. Brunó biokémikus, a Nobel-díjas magyar tudós egykori kedvenc tanítványa – olvasható az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerdai Facebook-bejegyzésében.
A poszt Szekér Nóra történész Fedőneve: marslakó című, 2023-ban a Jaffa Kiadónál megjelent kötetére hivatkozik, amely négy világhírű magyar tudós életéről szól, abból a szempontból, hogyan figyelte meg őket a magyar állambiztonság.
Straub F. Brunó másodéves medikus hallgatóként, 1932-ben került Szent-Györgyi mellé Szegeden, egyik kedvenc tanítványa lett, és fontos segítőtársa, a budapesti egyetemen pedig az utóda, miután a Nobel-díjas tudós disszidált. A hírszerzés 1955-ben lépett kapcsolatba Straub F. Brunóval, mert összeköttetései voltak a külföldi tudományos világgal. Titkos munkatársként 1956 után számítottak rá, Kutató fedőnéven alkalmazva „a nyugaton élő magyar származású szakemberekről” kértek tőle adatokat. Ügynöki megbízatása 1968-ig tartott, azután hivatalos kapcsolatként számítottak rá az operatív megbízatásokban, nem volt szükség tartótisztre.
A bejegyzés szerint régi mesteréről is kellett jelentenie, és maradt is fenn néhány Szent-Györgyiről készült jellemzése.
„Még ezekben az állambiztonságnak készült összegfoglalókban is a legnagyobb tisztelettel beszél egykori tanáráról: »Nagy nemzetközi elismerése kétségkívül annak is tulajdonítható, hogy magával ragadó egyéniség, a tudós és művész keveréke«” – írta 1957-ben. Amikor Straub F. Brunó 1961-ben az Egyesült Államokba készült, indulása előtt eligazították. Azt kérték tőle, tudja meg, mit gondol Szent-Györgyi Albert az akkori Magyarországról.
„Bostonból egy napra kiutaztam Woods-Hole-ba, ahol Szent-Györgyi Albert él és dolgozik. Majdnem egy napot töltöttünk együtt, megmutatta laboratóriumát és elbeszélgettünk személyekről, intézményekről, a magyarországi helyzetről. Nagyon udvarias és kedves volt és amikor elmondottam neki, hogy 1956 óta mi változott meg, sokszor mondotta, hogy nagyon örülök” – referált Straub egykori tanáráról.
Jelentett az életmódjáról, anyagi helyzetéről, arról, hogyan viszonyul az amerikai körülményekhez. 1963-ban arról számolt be Kutató, hogy egykori tanárának politikai nézetei változóban vannak, és ez azzal függ össze, hogy meghalt a felesége, Borbíró Márta, aki – miként az állambiztonság fogalmazott – Szent-Györgyi Albertet befolyásolta „jobboldali nézetei kialakításában”.
Straub F. Brunó később 1985-től – pártonkívüliként – tagja volt az országgyűlésnek. A rendszerváltás idején fél évig ő volt az elnöke az Elnöki Tanácsnak, ez a megbízatás 1989. október 23-ig szólt, amikor kikiáltották a Magyar Köztársaságot. A tudós 1996-ban hunyt el, 82 évesen. 2014 óta mellszobra van Szegeden, a Dóm téri Nemzeti Panteonban, ahol Szent-Györgyi Albertnek is.
A leadkép a szegedi Straub F. Brunó-mellszobrot ábrázolja. Fotó/MTI: Kelemen Zoltán Gergely
