Az önálló képviselői indítványt előterjesztő Hankó Faragó Miklós, Magyar Bálint, Sándor Klára (mindhárom SZDSZ), illetve Szabó Zoltán (MSZP) a törvénymódosítástól a felsőoktatás színvonalának emelkedését várják, míg az ellenzők a magyar egyetemeket és főiskolákat féltik tőle.
"Miközben a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulóját ünnepeljük, az számos területen máig tovább él" - érvelt lapunknak Magyar Bálint volt oktatási miniszter a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények feltételeinek megteremtése mellett. Úgy vélte, a világban jegyzett valamennyi felsőoktatási intézmény nemzetközi jellegű, miközben a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorok összehasonlításaiban a 300-400. helyek között is csak elvétve szerepelnek. A felsőoktatásról szóló törvény e módosítása rendezi a normatív szabályozást, illetve eleget tesz a diplomák szabad áramlása elvének is.
Az elfogadott jogszabály szerint nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynek minősül az a főiskola vagy egyetem, amelynek éves átlagban a beiratkozott hallgatóinak és oktatóinak
legalább harminc százaléka
nem magyar állampolgár. Ilyeneket külföldi állam és külföldi jogi személyiséggel rendelkező szervezet is alapíthat. Ha viszont a beiratkozott hallgatók vagy oktatók három egymást követő éven keresztül éves átlagban kevesebb mint harminc százalékban nem magyar állampolgárok, az intézmény elveszíti nemzetközi jellegét, s az erre vonatkozó állami elismerését vissza kell vonni.
A nemzetközi egyetemek és főiskolák letelepedését könnyíti a törvény azon passzusa, amely kimondja, hogy az intézményekben a külföldi állampolgároknak oktatási, tudományos vagy művészeti munka végzésekor munkavállalási engedélyre nincs szükségük: vagyis a jövőben könnyebben lehet Magyarországra hívni külföldi tanárokat is.
A legélesebb kritikát a módosítás azon pontja váltotta ki, miszerint ha egy államilag elismert magyar felsőoktatási intézmény megfelel a feltételeknek, átalakulhat nemzetközi jellegűvé is. Az uniós azonos elbírálás elve alapján ezeken a helyeken a magyar állam pénzén tanulhatnak majd az Európai Unió országaiból származó diákok is - ahogyan a közösség más tagállamában is. Az előterjesztők szerint ez nem veszélyeztet semmit - a hazai egyetemek és főiskolák nagy hányadát nem a külföldi konkurencia, hanem a gyenge oktatási színvonaluk veszélyezteti. Magyar Bálint szerint az akkreditációról szóló rendelkezés is a minőséget szolgálja, illetve kizárja az összeférhetetlenséget.
A törvényjavaslat benyújtásának volt egy aktuális oka is, mégpedig az, hogy rendeződjék végre a Közép-európai Egyetem és az Andrássy-egyetem státusa. A hatályos rendelkezés ugyanis 2010. december 31-ig engedi a jelenlegi keretek között működni az intézményeket; az Országgyűlés a mostani módosítással tehát nem csupán a kapukat tárta ki, hanem véglegesítette a már működő nemzetközi jellegű intézmények helyzetét is: az Andrássy és a CEU a továbbiakban a hétfőn elfogadott rendelkezés alapján folytatja működését.
Bárd Károly, a CEU professzora, a magyar és európai ügyekért felelős rektorhelyettes lapunknak leszögezte, hogy még nem tudja felmérni a törvény hatását az egész magyar oktatási rendszerre. A jogszabályról alkotott véleménye semleges, azonban határozottan ellenzi, hogy nívótlan intézmények jöjjenek az országba.
A Fidesz és a KDNP nemmel szavazott a törvényjavaslatra. Hoffmann Rózsa, a KDNP frakcióvezető-helyettese az indítványt
egyenesen magyarellenes
lépésnek nevezte, míg Pósán László, a Fidesz szakpolitikusa átgondolatlannak. A Narancsnak azon aggályának adott hangot, hogy bóvli egyetemek telepedhetnek meg az országban, mivel a megfelelő minőségi követelmények nem biztosítottak. "Ha kormányra kerülünk, visszavonjuk a jogszabályt" - erősítette meg pártja álláspontját. Szerinte a törvény versenyhátrányba hozza a magyar intézményeket, és a Fidesz ez ellen föllép. "Most is jöhetnek külföldi hallgatók, ha fizetnek, ezentúl azonban a magyar állam pénzén tanulhatnak. Az akkreditációs eljárás is ellenőrizhetetlen" - tette hozzá.
A Magyar Rektori Konferencia ugyancsak elutasítja a törvényt, s határozottan ellenzi a szerintük a hazai iskolákkal szemben a külföldi felsőoktatási intézményeket előnybe hozó jogszabályt. "Elképesztőnek" tartja a javaslatot Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, illetve a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is, akik szerint - az ellenzéki érvekhez hasonlóan - "óriási veszélybe" kerülnek a magyar hallgatók és oktatók, valamint a hazai oktatás színvonala és intézményei.
