Szakadás a buddhista főiskolán - Hungarikum

  • Horn Gabriella
  • 2009. augusztus 20.

Belpol

Nem kaptak diplomát az idén júniusban államvizsgázott végzős hallgatók a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán (TKBF), mert a dokumentumokról hiányzik a rektor aláírása. Õt viszont kitiltották az épületből.
Nem kaptak diplomát az idén júniusban államvizsgázott végzős hallgatók a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán (TKBF), mert a dokumentumokról hiányzik a rektor aláírása. 't viszont kitiltották az épületből.

Az intézményt fenntartó buddhista egyház (TBKE) és a főiskola vezetése között hónapok óta tartó vita következményeként az egyház július 6-án kitessékelte a rektort az épületből, a bejáraton zárat cseréltek. A főiskolát biztonsági őrök őrzik.

Rektori aláírás nélkül a diplomák nem hitelesek. Így azoknak, akiknek további tanulmányaik folytatása vagy munkavállalás miatt már most szüksége van a dokumentumra, a tanulmányi osztály "igazolást" ad, ami - mondta a Narancsnak egy végzős diák - "hivatalosnak látszó papír". A rektor viszont most legfeljebb az iskola lépcsőjén ülve pótolhatná a hiányzó aláírást - magyarázza a főiskola egyik tanára, Szegedi Mónika, aki a rektor mellett korábban helyettesként is dolgozott.

"Az egyház megsértette a főiskola autonómiáját, és durván vétett az adatvédelmi szabályok ellen, amikor elfoglalta az épületet" - mondta lapunknak egy, a főiskolán tanuló diák, aki kellemetlenségektől tartva név nélkül nyilatkozott. A hallgatói képviselet elnöke, Makula Zsóka szerint mindkét fél - és az oktatási tárca (OKM) is - felelős az állami pénzből működő főiskolán kialakult helyzetért.

Az egyház

a júliusi épületfoglalás után egy időre a főiskola weboldalát is blokkolta, rövid üzenetben értesítve a hallgatókat arról, hogy az intézmény augusztus végéig zárva lesz. Az egyház negyedéves kiadványának júliusban szétküldött nyári számában Mireisz László, a TKBE vezetője így fogalmaz a vitáról: az intézmény "volt" vezetője "hátrányos megkülönböztetésben kívánta részesíteni a buddhizmust tanítókat és gyakorlókat, valamint megpróbálta eltávolítani mindazokat, akik a fenntartói (értsd: egyházi - H. G.) szándékot a főiskolán képviselték" ezért a vezetést olyan kezébe kell adni, aki "meg tudja mutatni a Tan értékeit". Az egyházi tanács tagjai szerint csak idő kérdése, hogy az oktatási miniszter megszerezze a miniszterelnöki jóváhagyást Ruzsa Ferenc rektor felmentéséhez. "Ruzsa még mindig azt képzeli, hogy ő a rektor - mondta a Narancsnak Farkas Pál, a főiskola oktatási bizottságának elnöke, aki a főiskola egyik alapítója, és több évig a rektora volt. - A feszültség a tanítók egy csoportja és a főiskolai vezetés között, illetve a főiskolai vezetés és a diákok között alakult ki. Az iskola vezetése tavaly átdolgozta az ösztöndíjrendszert: a hallgatói önkormányzat az egyházhoz fordult az ügyben, mert túl bonyolultnak találták. Az oktatók új rendszer szerinti bérezése körüli véleménykülönbség oka, hogy az egyetemi besorolású tanárok a közalkalmazotti törvény melléklete szerint kaptak fizetést, míg a főiskolai besorolású oktatókat egy tetszőlegesen összeállított rendszer szerint fizették." A főiskola épületének elfoglalását így indokolta: "Bezártuk az épületet, mert szerettünk volna tisztán látni jó néhány kérdésben, és év közben nem kaptuk meg a kért adatokat."

Ruzsa Ferenc szerint a vita valódi oka az, hogy a főiskola egykori alapítói, akik ma az egyházi tanács tagjai, a hatalmukat és presztízsüket féltik a jól képzett új tanároktól. Ruzsa filozófus és indológus, 2007. szeptember 1. óta a TKBF rektora - és ma is annak tekinti magát, szerinte ugyanis visszahívásához a törvény és az iskolai szabályzat szerint a főiskolai szenátus kétharmados többségének jóváhagyása kellene. Márpedig "erről a szenátus soha nem is tárgyalt". A buddhizmusból (vagy kapcsolódó szakterületekről) formális felsőfokú végzettséggel többnyire nem rendelkező alapítók egy részének nagy tudását Ruzsa elismeri, de megjegyzi: "Az alapítók buddhista ismereteiket a Buddhista Missziónál működtetett, felsőoktatási intézménynek nem minősülő Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetnél szerezték, majd ott tanítottak. Némelyiküknek diplomája sem volt, de volt diplomás kertészmérnök, orosz-angol tanár, matematikus is köztük." Ruzsa szerint már az előző rektor lemondását is az általa "hippi buddhistáknak" titulált "alapító atyáknak" a fiatal, jól képzett tanárokkal, elméleti tudósokkal szembeni ellenérzései idézték elő. "A hadüzenet tavaly júliusban volt - idézi fel az előzményeket Ruzsa. - Két fő problémát említettek: azt, hogy új gazdasági vezetőt kerestem a főiskola képzetlen és rengeteg nagyon drága hibát elkövető gazdasági vezetője fölé - aki azóta is az egyház gazdasági vezetője -, és azt, hogy a főiskolán áttértünk a törvényesen kötelező új besorolási és bérezési rendre, ami a képzetlen kollégákat sértette, bár anyagilag igencsak bőségesen kárpótoltuk őket."

"Akart a fene háborúzni" - indokolja Ruzsa, hogy miért jelentette be 2008 szeptemberében lemondási szándékát, amit a tízfős egyházi tanács (ET) lemondásnak értelmezett, "és megpróbálta elérni a miniszterelnöknél a felmentésemet, de ezt az OKM visszautasította". Az egyház magához vonta a munkáltatói jogokat, majd felszólította a rektort és helyetteseit, hogy írásban mondjanak le; október elején a rektor megbízatását visszavonta, és a rendkívüli rektorhelyettest "megbízott rektorrá" nevezte ki. Ruzsa szerint viszont az ET-nek a főiskola rektora is tagja, de mivel őt hónapok óta nem hívták meg az ülésekre, ott nem is születhettek érvényes szenátusi döntések - a lemondatásáról sem.

"Az egyházzal egyetértésben kiírt rektori pályázaton nyertes - egyetlen - jelentkezőt, Barta Zsoltot az ET nem terjesztette fel kinevezésre, így még mindig én vagyok a rektor" - nyilatkozott a Narancsnak Ruzsa, hozzátéve, hogy 2008. szeptember 18. és 2009. június 15. között "belül" Barta Zsolt vezette az iskolát (rendkívüli rektorhelyettesi rangban), ő maga csak kifelé képviselte a főiskolát.

Az év végén az egyház - mint fenntartó - a felsőoktatási törvénynyel összhangban megegyezett a minisztériummal, hogy az addig közvetlenül a főiskolának utalt költségvetési támogatást januártól az egyház kapja (és továbbítja a főiskolának). "Ténylegesen azonban a pénznek csak egy részét kapjuk meg: a nem hallgatói juttatások eddig járó összegének 49 százalékát, hozzávetőleg 50 millió forintot, visszatartották" - állítja Ruzsa, aki sikkasztás, hivatali visszaélés, magánlaksértés, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétsége, magántitok jogosulatlan megismerése, közokirat-hamisítás, rágalmazás alapos gyanúja miatt júliusban tett feljelentést. A főiskola három, bíróság előtti nem peres eljárást is indított az egyházi vezetőség - szerinte - a főiskolai autonómiát sértő intézkedései miatt, amiket annak ellenére hajt végre az egyház, hogy az eljárásoknak a törvény szerint halasztó hatályuk van.

Farkas Pál szerint az egyház vezetése nem érti, hogyan számította ki Ruzsa a hiányolt összeget. "Az állami pénznek csak a hallgatói juttatásokra kapott része kötött felhasználású, a többiről a fenntartó dönthet." Az egyház vezetése a rektor ellen márciusban pert indított, mivel Ruzsa a nyilvános levelezőlistán "minősíthetetlen rágalmakat szórt rájuk" - tájékoztatta a Narancsot Farkas.

A TKBF Európa egyetlen buddhista felsőoktatási intézménye. Vannak, akik szerint a személyes érdekellentétek mögött világszemléleti és értékrendbeli különbségek is húzódnak; a buddhista (és általában a keleti) értelemben vett tudás nem az a tárgyilagosan mérhető ismeret vagy képesség, amit a "nyugati akadémia" kizárólagosan elismer. Az egyik álláspont szerint a vita "nagyrészt Ruzsa önfejű és otromba vezetési stílusa" miatt mérgesedett el, mert ő "képtelen volt olyanokkal együttműködni, akik nem osztották mindenben a véleményét".

Az is növelte a feszültséget a két fél között, hogy Ruzsa júniusban öt ET-tag diplomáját visszavonta, és felmondott nekik. "1997-ben Farkas főigazgatóként főiskolai diplomát adott kilenc embernek, akik sosem voltak beiratkozott diákok, közülük öt az ET tagja. Úgy tűnik, van, akinek még érettségije sincs, mégis tanítottak nálunk - főiskolai tanárként!" - állítja.

"Mindenkor a törvényes feltételek szerint történt a diplomák kiadása a főiskolán - tagadja a diplomahamisítás vádját Farkas Pál, aki szerint a kiadott dokumentumok mindenben megfeleltek az akkor szokásos feltételeknek. Hozzátette: "A korábbi (felsőoktatási) törvény szerint az egyházaknak

voltak sajátos jogaik

a főiskolai kinevezésekkel kapcsolatban." Ugyanakkor egy, a nyilvánosságot a nevével nem vállaló forrás szerint az akkori főiskolai vezetés arra hivatkozva tekintett el a szakdolgozatírás követelményétől "egy-két esetben", hogy olyan emberekről volt szó, "akik több könyvet is írtak, és ezzel, valamint többéves oktatói munkájukkal kiváltották ezt a feltételt." Az oktatási tárca hónapok óta egyeztet az egyház - mint a főiskola fenntartója - vezetésével, de a rektor jelenlegi jogállásról - a szabadságolásokra hivatkozva - csak augusztus végére ígért választ.

"Teljesen törvénytelen a mostani állapot, nincs aláírási joguk a most intézkedőknek. Ebből újabb pereskedés lehet" - mondja Körtvélyesi Tibor, a főiskola egyik alapítója és oktatója, aki három rektor mellett (Ruzsa Ferenc mellett is) dolgozott helyettesként. Körtvélyesi sürgette a felsőoktatási törvény egyházi fenntartású intézményeire vonatkozó szabályozásának pontosítását, mert "világosabbnak kellene lennie, hogy mit tehet meg egy államilag akkreditált intézménnyel a fenntartó, hiszen sok millió forintról is szó van. Erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy a TKBE részben fiktív közösségek laza szövetsége, így az ET-ben ülők egy része csak saját magát képviseli, nincs valódi közösség mögöttük." Közülük néhányan a vezetésbe ugyan nemigen szólnak bele, de a pénzből (például az 1 százalékos adófelajánlásokból befolyó évi kb. húszmillió forintnyi bevételből és ennek hasonló összegű állami kiegészítéséből) nekik is jut. Az egyházi elszámolás zárt. Körtvélyesi szerint részben a főiskola prosperálásának eredménye, hogy az egyház igen nagy - becslése szerint hozzávetőleg 300 millió forintnyi - ingatlanvagyonra tehetett szert, amihez a "főiskolának semmi köze, hiszen minden ingatlanberuházás az egyház neve alatt történik". Igaz, a főiskola épületét az egyház biztosítja az oktatáshoz. Körtvélyesi egyébként emlékeztetett arra, hogy nem először keveredik a főiskola peres eljárásba: néhány éve az akkori rektor egy hallgató "erkölcsi életére" hivatkozva nem terjesztette fel a diákot köztársasági ösztöndíjra, s a bírálati folyamatban az egyház most meghatározó vezetői is részt vettek. A pert a hallgató nyerte.

A hosszú ideje tartó vita a diákokat is megviseli, egy csoportjuk egyeztetést is kezdeményezett, ám "valódi párbeszéd nem alakult ki a felek között, nagy volt a sértődöttség" - mondta a Narancsnak a hallgatói képviselet egyik tagja.

A kialakult vitás helyzetnek a hatalmi és a személyes dimenziók mellett van egy ideológiai olvasata is - árnyalja a képet Szegedi Mónika: "Az egyház vezetőségének egy része ugyanis szélsőséges gondolatokat is képviselő szerzőktől inspirálva próbálja értelmezni a buddhizmust, olyan eszmék jegyében, amelyek ellentétesek a buddhai tanításokkal." A Narancs információi szerint a főiskola korábbi végzős hallgatói diplomájuk mellé

egy nyílvesszőt is

kaptak, melyre rovásírással van ráírva a nevük. "Ez a jelkép is jól példázza, mennyire eklektikus az az ideológia, amit az egyházi vezetés buddhizmusként jelenít meg. Az egyháznak dogmákra van szüksége, a híveknek tekintélyekre. A buddhista attitűd viszont épp arról szól, hogy ne higgyünk el semmit pusztán tekintélyi alapon, hanem vizsgáljuk meg a 'kinyilatkoztatásokat', és vessük össze tapasztalatainkkal. A buddhista szemlélet így találkozik a tudományos gondolkodással, amelyben a módszeres vizsgálódásnak és az intuíciónak egyaránt helye van. Az orientalisták, filozófusok pusztán azáltal, hogy szakmájuk szabályaitól fegyelmezve kutatnak, tanítanak és publikálnak, akaratlanul is kétségbe vonják a főiskolát fenntartó egyház néhány képviselőjének különféle hagyományokból összegyúrt tanításait, s ez feszültséget szül" - magyarázta Szegedi Mónika.

Farkas Pál szerint a jobboldaliság vádjával pusztán lejáratni akarják egyesek az egyház vezetését, s különben is - tette hozzá -, "ha valaki felmutat egy magyar zászlót, azt mindjárt jobboldalinak nevezik. Talán gondolkozzanak el azon, hogy szélsőjobboldali eszméket képviselő emberek alapítanának-e nagy erőfeszítéssel egy csak cigányok lakta faluban gimnáziumot." (A TKBE alapította és tartja fenn az alsószentmártoni Kis Tigris Gimnázium és Szakiskolát is.)

A főiskolán tanítók egy részét megkereste a főiskola tanulmányi osztálya a szeptemberben induló félév órabeosztása miatt, míg másokat arról értesítettek, hogy új szerződést köt velük az egyház. A diákok várnak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.