Szakadás a buddhista főiskolán - Hungarikum

  • Horn Gabriella
  • 2009. augusztus 20.

Belpol

Nem kaptak diplomát az idén júniusban államvizsgázott végzős hallgatók a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán (TKBF), mert a dokumentumokról hiányzik a rektor aláírása. Õt viszont kitiltották az épületből.
Nem kaptak diplomát az idén júniusban államvizsgázott végzős hallgatók a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán (TKBF), mert a dokumentumokról hiányzik a rektor aláírása. 't viszont kitiltották az épületből.

Az intézményt fenntartó buddhista egyház (TBKE) és a főiskola vezetése között hónapok óta tartó vita következményeként az egyház július 6-án kitessékelte a rektort az épületből, a bejáraton zárat cseréltek. A főiskolát biztonsági őrök őrzik.

Rektori aláírás nélkül a diplomák nem hitelesek. Így azoknak, akiknek további tanulmányaik folytatása vagy munkavállalás miatt már most szüksége van a dokumentumra, a tanulmányi osztály "igazolást" ad, ami - mondta a Narancsnak egy végzős diák - "hivatalosnak látszó papír". A rektor viszont most legfeljebb az iskola lépcsőjén ülve pótolhatná a hiányzó aláírást - magyarázza a főiskola egyik tanára, Szegedi Mónika, aki a rektor mellett korábban helyettesként is dolgozott.

"Az egyház megsértette a főiskola autonómiáját, és durván vétett az adatvédelmi szabályok ellen, amikor elfoglalta az épületet" - mondta lapunknak egy, a főiskolán tanuló diák, aki kellemetlenségektől tartva név nélkül nyilatkozott. A hallgatói képviselet elnöke, Makula Zsóka szerint mindkét fél - és az oktatási tárca (OKM) is - felelős az állami pénzből működő főiskolán kialakult helyzetért.

Az egyház

a júliusi épületfoglalás után egy időre a főiskola weboldalát is blokkolta, rövid üzenetben értesítve a hallgatókat arról, hogy az intézmény augusztus végéig zárva lesz. Az egyház negyedéves kiadványának júliusban szétküldött nyári számában Mireisz László, a TKBE vezetője így fogalmaz a vitáról: az intézmény "volt" vezetője "hátrányos megkülönböztetésben kívánta részesíteni a buddhizmust tanítókat és gyakorlókat, valamint megpróbálta eltávolítani mindazokat, akik a fenntartói (értsd: egyházi - H. G.) szándékot a főiskolán képviselték" ezért a vezetést olyan kezébe kell adni, aki "meg tudja mutatni a Tan értékeit". Az egyházi tanács tagjai szerint csak idő kérdése, hogy az oktatási miniszter megszerezze a miniszterelnöki jóváhagyást Ruzsa Ferenc rektor felmentéséhez. "Ruzsa még mindig azt képzeli, hogy ő a rektor - mondta a Narancsnak Farkas Pál, a főiskola oktatási bizottságának elnöke, aki a főiskola egyik alapítója, és több évig a rektora volt. - A feszültség a tanítók egy csoportja és a főiskolai vezetés között, illetve a főiskolai vezetés és a diákok között alakult ki. Az iskola vezetése tavaly átdolgozta az ösztöndíjrendszert: a hallgatói önkormányzat az egyházhoz fordult az ügyben, mert túl bonyolultnak találták. Az oktatók új rendszer szerinti bérezése körüli véleménykülönbség oka, hogy az egyetemi besorolású tanárok a közalkalmazotti törvény melléklete szerint kaptak fizetést, míg a főiskolai besorolású oktatókat egy tetszőlegesen összeállított rendszer szerint fizették." A főiskola épületének elfoglalását így indokolta: "Bezártuk az épületet, mert szerettünk volna tisztán látni jó néhány kérdésben, és év közben nem kaptuk meg a kért adatokat."

Ruzsa Ferenc szerint a vita valódi oka az, hogy a főiskola egykori alapítói, akik ma az egyházi tanács tagjai, a hatalmukat és presztízsüket féltik a jól képzett új tanároktól. Ruzsa filozófus és indológus, 2007. szeptember 1. óta a TKBF rektora - és ma is annak tekinti magát, szerinte ugyanis visszahívásához a törvény és az iskolai szabályzat szerint a főiskolai szenátus kétharmados többségének jóváhagyása kellene. Márpedig "erről a szenátus soha nem is tárgyalt". A buddhizmusból (vagy kapcsolódó szakterületekről) formális felsőfokú végzettséggel többnyire nem rendelkező alapítók egy részének nagy tudását Ruzsa elismeri, de megjegyzi: "Az alapítók buddhista ismereteiket a Buddhista Missziónál működtetett, felsőoktatási intézménynek nem minősülő Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetnél szerezték, majd ott tanítottak. Némelyiküknek diplomája sem volt, de volt diplomás kertészmérnök, orosz-angol tanár, matematikus is köztük." Ruzsa szerint már az előző rektor lemondását is az általa "hippi buddhistáknak" titulált "alapító atyáknak" a fiatal, jól képzett tanárokkal, elméleti tudósokkal szembeni ellenérzései idézték elő. "A hadüzenet tavaly júliusban volt - idézi fel az előzményeket Ruzsa. - Két fő problémát említettek: azt, hogy új gazdasági vezetőt kerestem a főiskola képzetlen és rengeteg nagyon drága hibát elkövető gazdasági vezetője fölé - aki azóta is az egyház gazdasági vezetője -, és azt, hogy a főiskolán áttértünk a törvényesen kötelező új besorolási és bérezési rendre, ami a képzetlen kollégákat sértette, bár anyagilag igencsak bőségesen kárpótoltuk őket."

"Akart a fene háborúzni" - indokolja Ruzsa, hogy miért jelentette be 2008 szeptemberében lemondási szándékát, amit a tízfős egyházi tanács (ET) lemondásnak értelmezett, "és megpróbálta elérni a miniszterelnöknél a felmentésemet, de ezt az OKM visszautasította". Az egyház magához vonta a munkáltatói jogokat, majd felszólította a rektort és helyetteseit, hogy írásban mondjanak le; október elején a rektor megbízatását visszavonta, és a rendkívüli rektorhelyettest "megbízott rektorrá" nevezte ki. Ruzsa szerint viszont az ET-nek a főiskola rektora is tagja, de mivel őt hónapok óta nem hívták meg az ülésekre, ott nem is születhettek érvényes szenátusi döntések - a lemondatásáról sem.

"Az egyházzal egyetértésben kiírt rektori pályázaton nyertes - egyetlen - jelentkezőt, Barta Zsoltot az ET nem terjesztette fel kinevezésre, így még mindig én vagyok a rektor" - nyilatkozott a Narancsnak Ruzsa, hozzátéve, hogy 2008. szeptember 18. és 2009. június 15. között "belül" Barta Zsolt vezette az iskolát (rendkívüli rektorhelyettesi rangban), ő maga csak kifelé képviselte a főiskolát.

Az év végén az egyház - mint fenntartó - a felsőoktatási törvénynyel összhangban megegyezett a minisztériummal, hogy az addig közvetlenül a főiskolának utalt költségvetési támogatást januártól az egyház kapja (és továbbítja a főiskolának). "Ténylegesen azonban a pénznek csak egy részét kapjuk meg: a nem hallgatói juttatások eddig járó összegének 49 százalékát, hozzávetőleg 50 millió forintot, visszatartották" - állítja Ruzsa, aki sikkasztás, hivatali visszaélés, magánlaksértés, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétsége, magántitok jogosulatlan megismerése, közokirat-hamisítás, rágalmazás alapos gyanúja miatt júliusban tett feljelentést. A főiskola három, bíróság előtti nem peres eljárást is indított az egyházi vezetőség - szerinte - a főiskolai autonómiát sértő intézkedései miatt, amiket annak ellenére hajt végre az egyház, hogy az eljárásoknak a törvény szerint halasztó hatályuk van.

Farkas Pál szerint az egyház vezetése nem érti, hogyan számította ki Ruzsa a hiányolt összeget. "Az állami pénznek csak a hallgatói juttatásokra kapott része kötött felhasználású, a többiről a fenntartó dönthet." Az egyház vezetése a rektor ellen márciusban pert indított, mivel Ruzsa a nyilvános levelezőlistán "minősíthetetlen rágalmakat szórt rájuk" - tájékoztatta a Narancsot Farkas.

A TKBF Európa egyetlen buddhista felsőoktatási intézménye. Vannak, akik szerint a személyes érdekellentétek mögött világszemléleti és értékrendbeli különbségek is húzódnak; a buddhista (és általában a keleti) értelemben vett tudás nem az a tárgyilagosan mérhető ismeret vagy képesség, amit a "nyugati akadémia" kizárólagosan elismer. Az egyik álláspont szerint a vita "nagyrészt Ruzsa önfejű és otromba vezetési stílusa" miatt mérgesedett el, mert ő "képtelen volt olyanokkal együttműködni, akik nem osztották mindenben a véleményét".

Az is növelte a feszültséget a két fél között, hogy Ruzsa júniusban öt ET-tag diplomáját visszavonta, és felmondott nekik. "1997-ben Farkas főigazgatóként főiskolai diplomát adott kilenc embernek, akik sosem voltak beiratkozott diákok, közülük öt az ET tagja. Úgy tűnik, van, akinek még érettségije sincs, mégis tanítottak nálunk - főiskolai tanárként!" - állítja.

"Mindenkor a törvényes feltételek szerint történt a diplomák kiadása a főiskolán - tagadja a diplomahamisítás vádját Farkas Pál, aki szerint a kiadott dokumentumok mindenben megfeleltek az akkor szokásos feltételeknek. Hozzátette: "A korábbi (felsőoktatási) törvény szerint az egyházaknak

voltak sajátos jogaik

a főiskolai kinevezésekkel kapcsolatban." Ugyanakkor egy, a nyilvánosságot a nevével nem vállaló forrás szerint az akkori főiskolai vezetés arra hivatkozva tekintett el a szakdolgozatírás követelményétől "egy-két esetben", hogy olyan emberekről volt szó, "akik több könyvet is írtak, és ezzel, valamint többéves oktatói munkájukkal kiváltották ezt a feltételt." Az oktatási tárca hónapok óta egyeztet az egyház - mint a főiskola fenntartója - vezetésével, de a rektor jelenlegi jogállásról - a szabadságolásokra hivatkozva - csak augusztus végére ígért választ.

"Teljesen törvénytelen a mostani állapot, nincs aláírási joguk a most intézkedőknek. Ebből újabb pereskedés lehet" - mondja Körtvélyesi Tibor, a főiskola egyik alapítója és oktatója, aki három rektor mellett (Ruzsa Ferenc mellett is) dolgozott helyettesként. Körtvélyesi sürgette a felsőoktatási törvény egyházi fenntartású intézményeire vonatkozó szabályozásának pontosítását, mert "világosabbnak kellene lennie, hogy mit tehet meg egy államilag akkreditált intézménnyel a fenntartó, hiszen sok millió forintról is szó van. Erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy a TKBE részben fiktív közösségek laza szövetsége, így az ET-ben ülők egy része csak saját magát képviseli, nincs valódi közösség mögöttük." Közülük néhányan a vezetésbe ugyan nemigen szólnak bele, de a pénzből (például az 1 százalékos adófelajánlásokból befolyó évi kb. húszmillió forintnyi bevételből és ennek hasonló összegű állami kiegészítéséből) nekik is jut. Az egyházi elszámolás zárt. Körtvélyesi szerint részben a főiskola prosperálásának eredménye, hogy az egyház igen nagy - becslése szerint hozzávetőleg 300 millió forintnyi - ingatlanvagyonra tehetett szert, amihez a "főiskolának semmi köze, hiszen minden ingatlanberuházás az egyház neve alatt történik". Igaz, a főiskola épületét az egyház biztosítja az oktatáshoz. Körtvélyesi egyébként emlékeztetett arra, hogy nem először keveredik a főiskola peres eljárásba: néhány éve az akkori rektor egy hallgató "erkölcsi életére" hivatkozva nem terjesztette fel a diákot köztársasági ösztöndíjra, s a bírálati folyamatban az egyház most meghatározó vezetői is részt vettek. A pert a hallgató nyerte.

A hosszú ideje tartó vita a diákokat is megviseli, egy csoportjuk egyeztetést is kezdeményezett, ám "valódi párbeszéd nem alakult ki a felek között, nagy volt a sértődöttség" - mondta a Narancsnak a hallgatói képviselet egyik tagja.

A kialakult vitás helyzetnek a hatalmi és a személyes dimenziók mellett van egy ideológiai olvasata is - árnyalja a képet Szegedi Mónika: "Az egyház vezetőségének egy része ugyanis szélsőséges gondolatokat is képviselő szerzőktől inspirálva próbálja értelmezni a buddhizmust, olyan eszmék jegyében, amelyek ellentétesek a buddhai tanításokkal." A Narancs információi szerint a főiskola korábbi végzős hallgatói diplomájuk mellé

egy nyílvesszőt is

kaptak, melyre rovásírással van ráírva a nevük. "Ez a jelkép is jól példázza, mennyire eklektikus az az ideológia, amit az egyházi vezetés buddhizmusként jelenít meg. Az egyháznak dogmákra van szüksége, a híveknek tekintélyekre. A buddhista attitűd viszont épp arról szól, hogy ne higgyünk el semmit pusztán tekintélyi alapon, hanem vizsgáljuk meg a 'kinyilatkoztatásokat', és vessük össze tapasztalatainkkal. A buddhista szemlélet így találkozik a tudományos gondolkodással, amelyben a módszeres vizsgálódásnak és az intuíciónak egyaránt helye van. Az orientalisták, filozófusok pusztán azáltal, hogy szakmájuk szabályaitól fegyelmezve kutatnak, tanítanak és publikálnak, akaratlanul is kétségbe vonják a főiskolát fenntartó egyház néhány képviselőjének különféle hagyományokból összegyúrt tanításait, s ez feszültséget szül" - magyarázta Szegedi Mónika.

Farkas Pál szerint a jobboldaliság vádjával pusztán lejáratni akarják egyesek az egyház vezetését, s különben is - tette hozzá -, "ha valaki felmutat egy magyar zászlót, azt mindjárt jobboldalinak nevezik. Talán gondolkozzanak el azon, hogy szélsőjobboldali eszméket képviselő emberek alapítanának-e nagy erőfeszítéssel egy csak cigányok lakta faluban gimnáziumot." (A TKBE alapította és tartja fenn az alsószentmártoni Kis Tigris Gimnázium és Szakiskolát is.)

A főiskolán tanítók egy részét megkereste a főiskola tanulmányi osztálya a szeptemberben induló félév órabeosztása miatt, míg másokat arról értesítettek, hogy új szerződést köt velük az egyház. A diákok várnak.

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.