Szakszervezet a tanárhiányról: „3-4 év múlva összeomolhat a rendszer”

Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét a járványvédelmi intézkedésekről, a pedagógusképzés átalakításáról és az iskolai szexuális felvilágosításról is kérdeztük.

magyarnarancs.hu: Megint egy járványhullám küszöbén kezdődik a tanév. Nyugodtabbak, mint tavaly ilyenkor?

Totyik Tamás: Nem vagyunk nyugodtabbak. Külföldi szakszervezetektől azt a visszajelzést kaptuk, hogy a beoltott pedagógusokat és a gyerekeket is megfertőzheti a delta variáns - bár kevésbé lesz súlyos a megbetegedésük, a halálozás pedig rendkívül alacsony a körükben -, nem beszélve az oltatlanokról. Úgy érezzük, a kormány az oltások miatt bizakodó, és egy kicsit lazán kezeli a járványügyi intézkedéseket. A kontaktkutatás például teljesen megszűnt, már a tavalyi tanévben több helyen előfordult, hogy hiába volt anyuka-apuka covidos, a gyerek simán bement az intézménybe, és senki sem tudott a közvetlen családtagjai megfertőződéséről.

A kontaktkutatás visszaállítása mellett egyértelmű mutatókat kellene meghatározni, ahogy az Romániában vagy Szerbiában megtörtént: a kormánynak meg kellene mondania, mekkora fertőzöttségi aránynál rendeljünk el tantermen kívüli oktatást egy adott osztályban vagy egy adott iskolában. Az előzetes sztenderdek alapján a döntést az intézményvezető tudná meghozni, a tankerületet vagy a Népegészségügyi Központot elég lenne tájékoztatni.

magyarnarancs.hu: Jelenleg kinek a kezében van a döntés?

TT: Az elmúlt tanévben az volt az eljárás, hogy az intézményvezető jelezte a problémát, a döntést a helyi népegészségügy, az Oktatási Hivatal és a minisztérium közösen hozta meg. Sajnos ez nagyon nehézkes folyamat volt, mire döntöttek a bezárásról, sok esetben már annyira elharapózott a járvány, hogy gyerekfelügyeletre – előfordult ilyen – a takarítónőt kellett beküldeni, mert nem maradt elég egészséges pedagógus. Azért lenne szükség világos szabályokra, hogy az intézményvezető a helyzet súlyosbodását érzékelve azonnal dönthessen saját hatáskörben.

Egyelőre nem csak ez az utasítás hiányzik, a tanévnyitók vagy a tavasszal elmaradt osztálykirándulások szervezésével kapcsolatban sem kaptak protokollt az iskolák, a minisztérium pedig minden porcikájával tiltakozik a PSZ azon javaslata ellen, hogy a helyi tanterveket függesszék fel, akár a teljes tanévre. Erre azért lenne szükség, mert a digitális oktatással - különösen a hátrányos helyzetű régiókban - nagy lemaradást szenvedtek el a gyerekek, az első időszakban a pótlásra, ismétlésre kellene koncentrálni, aztán fokozatosan érhetnék utol magukat az osztályok. Rugalmasságra van szükség, nem a tanterv szolgai követésére, ehhez képest a tanfelügyeletet még magasabb fokozatra is kapcsolta a kormány. Ilyen másfél év után értelmetlen a pedagóguson számonkérni a normál tantervi teljesítést, az ellenőrzés ráadásul felesleges adminisztratív terhelést is jelent ebben a nehéz időszakban.

 

Fotó: Németh Dániel 

Ami örömteli, hogy Gulyás Gergely miniszter fogadókészséget mutatott az UNICEF-fel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) és Ujhelyi István EP-képviselővel közösen kidolgozott, a gyerekek járvány okozta mentális zavarait felmérő és kezelő kezdeményezésünk iránt. A jelenlegi iskolapszichológusi hálózat és a nevelési tanácsadók minden erőforrását leköti a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek segítése, a digitális oktatás időszaka alatt cyberbullying áldozatává vált, közeli hozzátartozóikat elvesztő vagy a járvány miatt általában szorongó gyerekek problémáinak kezelésére mindenképpen plusz erőforrásokat kell bevonni.

magyarnarancs.hu: Az ígéreten túl kaptak konkrét megvalósítási menetrendet is a kormánytól?

TT: Egyelőre nem. A programot átadtuk, a kormány pozitívan fogadta, most megnézik, mit enged meg a büdzsé vagy mennyit tudnak az EU-s pénzekből erre a célra fordítani. Biztos pontnak tűnik, hogy indítani fognak egy zöld számot, amelyen a gyerekek vagy a szülők jelezhetik a problémáikat a feladattal megbízott pszichológusoknak. Adatvédelmi szempontból még meg kell vizsgálni a rendszert, de reményeink szerint szeptember közepén el lehet indítani.

magyarnarancs.hu: Arról van naprakész információjuk, hogy a pedagógusok és a 12 évesnél idősebb diákok hány százaléka vette fel az oltást?

TT: A pedagógus kollégákról azt tudjuk, hogy 80 százalék felett van a legalább egy dózissal oltottak, 70 százalék körül a kétszer beoltottak aránya. A hivatalos tájékoztató honlap szerint

170 ezer körüli 12-18 évest oltottak már be, ami nem igazán megnyugtató, hiszen egy csaknem 700 ezres populációról beszélünk.

Az iskolakezdéshez időzített oltási akcióra is alacsony az érdeklődés az eddigi visszajelzések alapján.

Maga az akció helyes döntés, de azt gondoljuk, a kormánynak már jóval hamarabb el kellett volna indítania egy tájékoztató kampányt a szülők meggyőzésére, mert nagyon sokan félnek, azt mondják, az ő gyerekükkel ne kísérletezzenek. A bizonytalanokat adatokkal lehet meggyőzni, ami a kormány és az egészségügy feladata, nem az oktatásé. Sok szülő fél attól is, hogy az iskola vagy a minisztérium nyilvántartást vezet majd arról, melyik gyereket oltották be és melyiket nem. Biztos vagyok benne, hogy ilyen őrültséget senki nem akar csinálni, de világos beszédre lenne szükség ezen a téren is.

Arról sem vagyunk meggyőződve, hogy az oltások beadására a legmegfelelőbb hely az iskola, több iskolaorvostól, védőnőtől hallottam: nem szívesen viszik be az oltásokat az intézménybe, mert nem lehet a megfelelő körülményeket biztosítani. Az sem erősíti a bizalmat, hogy az egész akciót kapkodva szervezték meg, például ugyanazt a hozzájáruló nyilatkozatot kapták meg a diákok, mint akárki más, így a 12 éves gyerekeknek is nyilatkozniuk kell arról, terveznek-e néhány hónapon belül várandósságot. Ez nonszensz.

magyarnarancs.hu: A tanévkezdés másik fontos témája a pedagógushiány: a PSZ arról beszél, hogy 11-12 ezer főállású pedagógus hiányzik, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke szerint viszont ez nem valós szám, mert nem kell minden iskolába például kémiatanár. Valóban nem kell?

TT: 11-12 ezer pedagógusra lenne szükség, ha minden finanszírozott álláshelyet főállású munkavállalóval akarnánk betölteni – ezt a költségvetési törvény és a KSH-adatok alapján ki lehet számolni, és nagyságrendileg hasonló eredményre jutunk, ha az igazgatók önbevallását vesszük alapul, akik a létszámhiányról legutóbb a 2019-es kompetenciamérés intézményvezetői kérdőívén nyilatkozhattak. Ennek a hiánynak az egyik részét el lehet takarni nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával, óraadókkal vagy a Hajnal Gabriella által is említett utazópedagógusokkal. De ez az iskoláknak csekély vigasz, mert utazópedagógusokat nem tudnak osztályfőnöknek megtenni, délutáni felügyeletre vagy helyettesítésre beosztani.

2013-ban az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésével 20 százalékkal emelkedtek az óraszámok, a főállású pedagógusok száma azonban nem növekedett ezzel párhuzamosan, hanem még csökkent is 156 ezerről 146 ezerre.

A 2013-as béremelés mára teljesen elveszítette az értékét, a munkaterhek növekednek, ezért menekülnek a kollégák.

Bár a magyar pedagógusok tanítással lekötött munkaideje a leghosszabb Európában, a tanárhiány így is alig kezelhető problémákat okoz. A 2019-es intézményvezetői kérdőívek alapján 524 olyan iskola volt, ahol a tantestület legalább egy tagja felsőfokú végzettség nélkül tanított - ami jogszabály szerint nem is lehetséges -, 873 iskolában pedig előfordult, hogy egy pedagógus nem a saját szaktárgyát tanította. Azóta a helyzet csak romlott.

magyarnarancs.hu: A pedagógusképzés átalakítása orvosolhatja a tanárhiányt?

TT: A pedagógusképzésben más felsőoktatási szakokkal összehasonlítva alacsony a lemorzsolódás, tehát nem ott van a probléma, hogy a hallgatók nem végzik el a képzést, hanem hogy eleve túl kevesen jelentkeznek, és a végzettek közül kevesen helyezkednek el és maradnak a pedagóguspályán. Ha visszanézzük a korábbi évek felvételi adatait, azt kapjuk, hogy egy adott évfolyamra beiratkozott hallgatók nagyjából ötöde tesz a végzést követően minősítő vizsgát, és helyezkedik el remélhetőleg tartósan a pályán. Idén hétezer fő kezdte meg a képzését, ha a korábbi tendencia folytatódik, közülük 1400-an helyezkednek majd el pedagógusként, miközben hat év múlva hétezren fognak nyugdíjba menni.

Egy süllyedő hajó a közoktatás, a mai létszámmal még valahogy el lehet lavírozni, de ekkora vérveszteséget nem képes elviselni a rendszer.

Úgy számolunk, hogy 2022 és 2027 között 22 ezres lesz a veszteség, azaz a pályára belépők és a nyugdíjba vonulók közötti különbség. Ehhez még hozzájön, hogy 8-10 ezer, a pedagógus-életpályán jelenleg Pedagógus I. kategóriába sorolt kolléga nem akarja teljesíteni a Pedagógus II.-höz szükséges minősítést, ami 11 év után mindenkinek kötelező. Ez a csoport mutat némi átfedést a nyugdíjba készülőkkel, de a következő évek jelzett veszteségét így is növelhetik 25-27 ezer főre. Egy 146 ezres pedagógusi kar ezt nem bírja el, ha nem tesz valamit sürgősen a kormány, összeomlik a rendszer. Nem holnap, de 3-4 év múlva.

 

Fotó: Németh Dániel 

Elsősorban a méltóbb bérezéssel lehetne a pályára vonzani és a pályán tartani a fiatalokat. Ma Magyarországon bruttó 340 ezer forint a kezdő diplomás átlagbér, egy pályakezdő pedagógus fizetése bruttó 230 ezer. Ha a minimálbért idén tovább emelik, az azt fogja jelenteni, hogy egy öt éve pályán lévő pedagógus bére megegyezik a garantált bérminimummal. Egy tíz éve pályán lévő pedagógus, ha gyermekét egyedül neveli, nem éri el a létminimumot a tanári fizetéséből. Meg tudom érteni, hogy a fiatalok nem ezt a pályát választják. 

magyarnarancs.hu: A pedagógusképzés átalakításáról azt lehet tudni, hogy a kormány rövidebb képzést szeretne, az ismeretanyagot pedig csökkentené, akár a Nemzeti Alaptanterv szintjére. Erről mit gondolnak?

TT: Nagyon remélem, hogy csak a minisztérium egyik túlbuzgó főosztályvezetője írta az egyetemeknek azt a levelet, amelyben  szerepelt, hogy a pedagógusképzés képzési és kimeneti követelményei a középszintű érettségire való felkészítéshez legyenek elegendők. Ilyen „böszmeséget” csak olyan ember írhat le, akinek semmi köze az oktatáshoz. Természetesen a pedagógusoknak az érettségi követelményeknél sokkal magasabb szintű ismeretek birtokában kell lenniük ahhoz, hogy biztonsággal fel tudják készíteni a diákokat.

Megítélésem szerint a kultúrharc része lehet, hogy az egyetemi tananyagot is minél jobban próbálják közelíteni a NAT-hoz. A nyári stratégiai kerekasztal ülésén – ahol a PSZ-szel először ismertették a tervezett átalakítást – is világosan kiderült, hogy a kormány számára az egyetlen fontos kérdés a magyar irodalom és a történelem tanítása, a többi tantárgy nem igazán érdekelte őket.

Azonban végtelenül elhibázott a kultúrharcot bevinni az iskolákba.

Teljesen mindegy, hogy Esterházy Pétert vagy Wass Albertet nem olvassa el a tanulóknak több mint fele. A NAT-nak arról kellene szólni, hogy a nemzetközi felmérésekben alulteljesítő diákokat hogyan tudjuk kihozni a funkcionális analfabetizmus állapotából. Az irodalmi kánon alakítása az elitek harca, és ezt a problémát biztosan nem oldja meg.

magyarnarancs.hu: Arról van információjuk, hogy mikor születhet meg a jogszabály a végleges képzési és kimeneti követelményekről?

TT: Annyit tudunk, hogy az egyetemeken az adott karok vezetői tárgyalják ezeket, mi magunk nem kaptuk meg a tervezeteket. Egyébként a tervezett átalakításnak vannak pozitívumai is, például, hogy erősödne a gyakorlati képzés és a szakmódszertan oktatása. Abban sem vagyok biztos, hogy jó gyakorlat volt, hogy több egyetemen a matematika szakos hallgatók és a matematikatanárnak készülők ugyanazokat az előadásokat hallgatták. Lehet különbséget tenni a tudományos ismeretekben, de természetesen ez nem jelentheti azt, hogy a tanárszakosoknak csak az érettségi anyagát tanítják meg, egy fizikatanár nem végezhet úgy, hogy nem tudja az integrál- vagy differenciálszámítást. Nem a színvonal csökkentése fogja megoldani a tanárképzés problémáit. 

magyarnarancs.hu: A kormány legújabb kampányának és népszavazási kezdeményezésének fontos eleme az iskolai szexuális felvilágosítás. A kormányzati kommunikáció azt sejteti, hogy eddig a homoszexualitást és a nemváltást népszerűsítették az iskolákban ezeken az alkalmakon. Hogy fogadják ezt a pedagógusok?

TT: Leginkább értetlenül. Mondja már meg valaki, hány LMBTQ-szervezet tartott az utóbbi öt évben érzékenyítő foglalkozást az iskolákban! Nem tudom a választ, de hogy a nullához közelebb áll a számuk, mint az ötvenhez, abban biztos vagyok. Nem voltak ilyen foglalkozások. Az iskolaorvosok, védőnők mentek be osztályfőnöki órára, jellemzően ők tartották meg a felvilágosítást.

Ez egy mondvacsinált probléma, műbalhé, a célja egy újabb ellenségkép létrehozása.

A szexuális felvilágosítás gyanúba keverése, háttérbe szorítása azért is rossz irány, mert Magyarországon az elmúlt évtizedben számottevően emelkedett a 15-19 éves anyák száma, amihez persze a tankötelezettségi korhatár leszállítása is hozzájárulhatott. A hátrányos helyzetű régiókban nagyon fontos lenne a megfelelő felvilágosítás; sok családban tabutéma a szexualitás, és innen kerülnek ki a legnagyobb számban a gyermekanyák.