A tanárképzés lebutításától tartanak a felsőoktatásban

Egyetemből gyorstalpaló

Belpol

Egy végzett pedagógusnak sem kell többet tudnia annál, ami az érettségi letételéhez szükséges – ez olvasható ki a tanárképző egyetemeknek küldött minisztériumi levélből. A kormány Takaró Mihály közreműködésével dolgozik a tanárképzés át­alakításán: rövidebb és gyakorlatiasabb oktatást célzott meg.

Furcsa levelet kapott június elején az Emberi Erőforrások Minisztériumától a tanárképzésben részt vevő egyetemek néhány vezető oktatója. Az egyetemek – minisztériumi felkérésre – ekkor már hónapok óta dolgoztak a tanárszakok képzési és kimeneti követelményei­nek (kkk) megújításán. Újabb feladatként azt kérte tőlük az Emmi, hogy az addig elkészült anyagokat ellenőrizzék abból a szempontból, kompatibilisek-e a 2020 elején elfogadott új Nemzeti alaptantervvel (Nat) és a kerettantervekkel.

„Az ötéves képzés célja – áll az Emmi köznevelési tartalomfejlesztési főosztályának lapunkhoz is eljutott levelében –, hogy a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A Naton és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az ötéves kkk-ban, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen.” Ha szó szerint vesszük ezt a nyelvtanilag is nehezen értelmezhető mondatot, abból az következik, hogy a pedagógusok egyetemi felkészítésének nem kell túlmennie a középszintű érettségi letételéhez szükséges tudásanyagon. Máshol az Emmi-levél kifejezetten előírja, hogy „a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell” az egyetemi tanárképzés követelményeiből.

A minisztériumi levél szerint az összes tanárszak kkk-jába bekerül, hogy az egyetemi képzés során elsajátítandó szakterületi-szaktudományos ismeretek „a Nemzeti alaptanterv alapján a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területei és tartalmai (…) azzal, hogy a kerettantervben és az érettségi vizsgakövetelményekben nem szereplő tartalmak elsősorban a szabadon választható kreditek terhére felajánlható ismeretek”. Úgy tudjuk, június elején több egyetemi oktató jelezte, hogy nem ért egyet a fenti megfogalmazással és az egyetemi tananyag megkurtításával. Azóta hivatalos információt nem kaptak a minisztériumtól, nekünk viszont azt válaszolta az Emmi sajtóosztálya, hogy az idézett mondatot időközben átfogalmazták a készülő jogszabályban, „az az elv azonban, hogy a tanárképzésben a köznevelés tartalmi szabályozóival összhangban kell felkészíteni a tanári pályára készülőket, valószínűleg önök szerint sem indokolatlan, ahogyan az sem, ha a tervezett szabályozás megengedi, hogy ezen felül szabad krediteket vegyenek fel a hallgatók”.

Gyorsabban, kevesebbet

A tanárképzés átalakítása tavaly ősszel kezdődött. November 17-én Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára egy online előadásban ismertette a kormány terveit a Magyar Rektori Konferencia (MRK) pedagógusképzési, bölcsészettudományi és természettudományi bizottságai­val. Az előadás hozzánk is eljutott ppt-jéből kiderül, hogy az ITM és az Emmi szeptemberben interminiszteriális tanárképzési bizottságot állított fel Bódis és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár vezetésével.

A tanárszakok kkk-it egy többrétegű dokumentum, a jelenleg 8/2013-as számon futó Emmi-rendelet tartalmazza. Az A tanári felkészítés követelményei című rész írja le a valamennyi pedagógus számára szükséges közös ismereteket és képességeket, a szakos követelmények pedig az adott tantárgy tanításához nélkülözhetetlen elemeket. Az MRK pedagógusképzési bizottsága a közös alapok átdolgozásában vett részt, az úgynevezett szakterületi munkabizottságok foglalkoztak az egyes tantárgyakkal. Egy-egy szakterületi bizottságba minden egyetem delegálhatott tagot (jellemzően a tanszékvezetőt), ahol az adott szakon tanárképzés folyik, így például a magyar nyelv és irodalom munkabizottságba magyartanárképzést folytató minden egyetem küldött szakembert. A június eleji Emmi-levelet a szakos munkabizottságok elnökei kapták meg.

Hogy milyen szerkezeti változtatásokra készül a kormány a tanárképzésben, az már Bódis József novemberi prezentációjából kiderült. A legfontosabb, hogy a tervek szerint az osztatlan tanárképzés egységesen ötéves (10 féléves) lesz. Jelenleg az általános iskolai tanárok 10, a középiskolai tanárok 12 félévet tanulnak, és van 11 féléves képzés is azoknak, akik az egyik szakjukon általános iskolában, a másikon középiskolában akarnak tanítani. Az egységesen 10 félév tehát a leendő középiskolai tanároknál a képzés lerövidítését jelenti, amin az sem változtat, hogy a minisztériumi tervezet szerint létrejönne egy egyéves „tanári mesterképzés” is. A mesterképzést már gyakorló pedagógusok vehetnék fel esti-levelező tagozaton, és a középiskolákban csak az lenne jogosult „az emelt szintű érettségire való felkészítésre, fakultációvezetésre”, aki elvégezte a mesterképzést is. A gyakorlatban persze az emelt szintű érettségire felkészítés nemcsak a fakultációkon zajlik, hanem a rendes tanórákon is, és nyilván annak a pedagógusnak is lesznek emelt szintre készülő diákjai, aki csak az ötéves képzést végzi el.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk