Az államtitkár és vadászati kormánybiztos szeghalmi vadászata

Zoltán bakot lő

Belpol

Jogi lépésekkel fenyegette meg lapunkat levelében Kovács Zoltán államtitkár, a Vadászati Világkiállítás kormánybiztosa, a Nimród vadászújság főszerkesztője, amikor egy szeghalmi vadászatáról érdeklődtünk. A kérdéseinket válasz nélkül hagyta.

A Szeghalmi Töviskesi Vadásztársaság egyéni vadászati naplójának (vagy ahogyan a vadászok mondják: beírókönyvének) 2021. július 10-i és 11-i bejegyzései egyebek közt Kovács Zoltán őzbakvadászatait rögzítik. Amikor erről érdeklődtünk, az Orbán-kormány nemzetközi kommunikációjáért felelős államtitkára, a lassan 100 milliárd forintos költségnél tartó Vadászati Világkiállítás kormánybiztosa konkrét kérdéseink egyikét sem cáfolta, csupán a megkeresésünkben foglaltakat minősítette, és az összes lehetséges jogi lépéssel megfenyegette lapunkat. Kikötötte: válaszát csak teljes terjedelemben közölhetjük (ezt megtettük, lásd keretes anyagunkat).

Az egyéni vadászati napló szerint Kovács 2021. július 10-én 18 óra 45 perckor egy őzbakot lőtt. A naplóban egy rubrika üresen maradt, mégpedig az utolsó előtti sor, amelyben azt kell rögzíteni, hogy mi lett a kilőtt vaddal. Ez a „megjegyzés” rovat, ahol a hibázást, az állat megsebesítését éppúgy dokumentálni kell, ahogy azt is, ha esetleg állategészségügyi okból lőtték ki a példányt. Az üresen hagyott rubrika annak a gyanúját veti föl, hogy valami nem volt szabályos – ezt a lehetőséget több évtizedes múlttal rendelkező vadászok is megerősítették lapunknak. A megjegyzés rovatból derülne ki, mi lett az elejtett vad sorsa (elsősorban az érintett vadásztársaság tagjai számára); a vadász megvásárolta-e, hazavitte-e vagy sem. Ez alapján állítják ki ugyanis a vadászatról a számlát. Ha például a vadász megvásárolja az általa kilőtt vadat, akkor a vadásztársaságnak ezt bevételként kell nyilvántartania. A vadállatok védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-os törvény értelmében a vad az állam tulajdona. A vad tulajdonjogának megszerzésére a polgári törvénykönyv vonatkozó előírását kell alkalmazni.

A kitöltetlen rovat hiányában egy sor kérdés nyitva marad a július 10-i, késő délutáni eredményes őzbakvadászatról.

Ha ugyanis a „megjegyzés” rubrikában nem szerepel semmi, akkor az adott vadászat szakmai és adóügyi szempontból aggályos. Ráadásul a naplót utólag módosítani vagy oda bármit beírni szabálytalan. A Narancs birtokában van a vadászati napló vonatkozó oldalának másolata, s azon minden kétséget kizáróan látszik, hogy a kérdéses „megjegyzés” rovatba nem írtak semmit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.