Az államtitkár és vadászati kormánybiztos szeghalmi vadászata

Zoltán bakot lő

Belpol

Jogi lépésekkel fenyegette meg lapunkat levelében Kovács Zoltán államtitkár, a Vadászati Világkiállítás kormánybiztosa, a Nimród vadászújság főszerkesztője, amikor egy szeghalmi vadászatáról érdeklődtünk. A kérdéseinket válasz nélkül hagyta.

A Szeghalmi Töviskesi Vadásztársaság egyéni vadászati naplójának (vagy ahogyan a vadászok mondják: beírókönyvének) 2021. július 10-i és 11-i bejegyzései egyebek közt Kovács Zoltán őzbakvadászatait rögzítik. Amikor erről érdeklődtünk, az Orbán-kormány nemzetközi kommunikációjáért felelős államtitkára, a lassan 100 milliárd forintos költségnél tartó Vadászati Világkiállítás kormánybiztosa konkrét kérdéseink egyikét sem cáfolta, csupán a megkeresésünkben foglaltakat minősítette, és az összes lehetséges jogi lépéssel megfenyegette lapunkat. Kikötötte: válaszát csak teljes terjedelemben közölhetjük (ezt megtettük, lásd keretes anyagunkat).

Az egyéni vadászati napló szerint Kovács 2021. július 10-én 18 óra 45 perckor egy őzbakot lőtt. A naplóban egy rubrika üresen maradt, mégpedig az utolsó előtti sor, amelyben azt kell rögzíteni, hogy mi lett a kilőtt vaddal. Ez a „megjegyzés” rovat, ahol a hibázást, az állat megsebesítését éppúgy dokumentálni kell, ahogy azt is, ha esetleg állategészségügyi okból lőtték ki a példányt. Az üresen hagyott rubrika annak a gyanúját veti föl, hogy valami nem volt szabályos – ezt a lehetőséget több évtizedes múlttal rendelkező vadászok is megerősítették lapunknak. A megjegyzés rovatból derülne ki, mi lett az elejtett vad sorsa (elsősorban az érintett vadásztársaság tagjai számára); a vadász megvásárolta-e, hazavitte-e vagy sem. Ez alapján állítják ki ugyanis a vadászatról a számlát. Ha például a vadász megvásárolja az általa kilőtt vadat, akkor a vadásztársaságnak ezt bevételként kell nyilvántartania. A vadállatok védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-os törvény értelmében a vad az állam tulajdona. A vad tulajdonjogának megszerzésére a polgári törvénykönyv vonatkozó előírását kell alkalmazni.

A kitöltetlen rovat hiányában egy sor kérdés nyitva marad a július 10-i, késő délutáni eredményes őzbakvadászatról.

Ha ugyanis a „megjegyzés” rubrikában nem szerepel semmi, akkor az adott vadászat szakmai és adóügyi szempontból aggályos. Ráadásul a naplót utólag módosítani vagy oda bármit beírni szabálytalan. A Narancs birtokában van a vadászati napló vonatkozó oldalának másolata, s azon minden kétséget kizáróan látszik, hogy a kérdéses „megjegyzés” rovatba nem írtak semmit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.