Szavazás: Legyen-e itt Horn Gyula utca?

  • narancs.hu
  • 2013. június 24.

Belpol

Kedves Olvasó, döntse már el végre, hogy akar-e utcát elnevezni a korábbi miniszterelnökről, vagy sem!

A sok kávétól nem bírhatott magával a reggeli értekezleten a DK populistafelelős hoppmestere annál a szokásos napirendi pontnál, amely így szól: Hogyan szívjunk el további szavazókat a szociktól?

Az eredményt látjuk: levelet írtak Tarlós főpolgármesternek, hogy nevezzenek már el utcát a nemrég elhunyt exminiszterelnökről, mert – mint írják – „Horn Gyulánál kevesen méltóbbak arra, hogy nevüket közterület viselje a fővárosban”.

Ja. Meg különben is, Hornnak semmi köze nem volt ahhoz a Kádár Jánoshoz, aki helyett Gyurcsány Ferenc Nagy Imrét próbálta kemény munkával lenyomni a szocpárt torkán, nem mellesleg sikertelenül.

De ne krakélerkedjünk tovább. Derüljön ki az igazság! Tiszta vizet a pohárba! Mit akar ön? Legyen itt Horn Gyula utca a pizzafutárok nagy örömére, vagy sem?

Szavazzon róla!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.