A holnap megjelenő Magyar Narancsban nagy terjedelemben foglalkozunk a kárpátaljai Nagymuzsajról induló Vidnyánszky Attila pályafutásával. Ennek részeként a 2010-es kormányváltás után egyre nagyobb teret nyerő igazgató kultúrpolitikai ténykedését is górcső alá vesszük, ám megjelenő írásunkban csupán érintjük, hogy miután Vidnyánszky lett a 2011 őszén alakult Színházművészeti Bizottság elnöke, hogyan változott meg a hazai színházak támogatása – itt azonban ezt részletezni is tudjuk. A grémiumnak (melyről bővebben keretes írásunkban olvashat) egyik feladata javaslatot tenni a támogatási elosztásra. Ezt később a Nemzeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) véleményezheti és jóvá is hagyhatja, míg a végső döntést a miniszter (Balog Zoltán) hozza meg. Ám mint azt hamarosan látjuk: nem kizárt, hogy minden épp Vidnyánszky elképzelése szerint történik.
| Mit csinál a bizottság? A lassan két éve működő bizottság további tagja még Vasvári Csaba, Fekete Péter, Novák János és Dobay Dezső. Az előadó-művészeti törvény értelmében a bizottság „kidolgozza, és a NEÉT-nek véleményezésre és javaslattételre, a miniszternek jóváhagyásra továbbítja a felosztási szabályzatot”, az előadó-művészeti szervezet vezetője „munkakörének betöltésére kiírt pályázati eljárás során tagokat delegál a szakmai bizottságba” (így történt a Nemzeti esetében), szakmai vélemény kialakításával segíti a minisztert, illetve „javaslatot tesz az előadó-művészeti tevékenységet érintő szabályozási kérdésekben”. Forrás: http://www.eloadomuveszetiiroda.hu |
Az Emmi lapunk számára megküldött adataiból kiderül: jelentős módosulások is voltak a támogatásokban bizonyos színházaknál az elmúlt években. A táblázatból kitűnik: két év alatt, 2011-től 2013-ig a debreceni Csokonai Színház állami támogatása 412,6 millióról 514 millióra emelkedett. (A színház igazgatója ez idő alatt az a Vidnyánszky Attila volt, aki július elsejétől veszi át a Nemzeti Színházat Alföldi Róberttől.) Szintén jelentősen emelkedett a Thália Színház (itt tavaly januártól Kálomista Gábor a menedzserigazgató) dotációja: ebben az időszakban 142 millióról 215-re ugrott. Szerényebb mértékű növekedés látható a Budapesti Katona József Színház (328/367), az Örkény István Színház (210/243,9) és a Vígszínház (506/549) adatai közt is, míg a szolnoki Szigligeti Színház (335/333) esetében nem tapasztalható jelentősebb változás.
A Békéscsabai Jókai Színház – noha az igazgató, Fekete Péter szintén a bizottság tagja – támogatása csökkent (357/278), ahogy a Veszprémi Petőfi Színházé (266,8/248,9) is. Igazán jelentős mértékben a fővárosi zenés színházak dotációja esett: a Madách Színházé (379/250) majdnem 130, míg az Operettszínházé (625/555) 70 millió forinttal. (Még több adatot talál alábbi táblázatunkban!)
Vidnyánszky Attila egy Népszavának adott interjújában így beszélt az év elején: „Ami a pénzosztást illeti: az általam vezetett Színházi Bizottság elvett a piacról jelentős bevételt termelő Madách Színháztól 100 millió forintnyi állami támogatást, és szétosztotta a több kockázatot vállaló művész színházak, például az Örkény, a Radnóti és a Katona József Színház között.”
A támogatási adatokból úgy látszik: a miniszter által hozott végső döntés pont ennek szellemében született.
Nagyobb képért katt ide.
| ||
