Életének 62. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Szebellédi István. A könyvvizsgálószakma egy nagy tudású, kiváló szakembert vesztett el személyében - adta hírül a Magyar Könyvvizsgálói Kamara március 5-én az előző napi halálesetet. A Magyar Narancs információi szerint Szebellédi nem természetes halállal halt meg: vadászpuskájával fejbe lőtte magát a cégbirodalmának központját és négy lakást befogadó zuglói épület garázsában. "Amikor meghallottam a hírt, a járdaszegélynek hajtottam" - idézte fel a pillanatot a Narancsnak Szebellédi közeli kollégája. Nagyvonalú úriembernek tartották, aki 2-3 ezer forint jattot is adott a benzinkúton, egy alkalommal diákjainak 100 ezer forintot hagyott a vacsoraszámla rendezésére a távozása előtt. Úgy ismerték, mint aki szerette az életet és annak örömeit, szenvedélyesen vadászott; kollégái számára felfoghatatlan, ami történt.
| ||
Érdeklődtünk a rendőrségnél a haláleset körülményeiről. Információink szerint a történteket rögzítette egy kamera, a felvételt a rendőrség lefoglalta. Szerettük volna megtudni, mi látható a képeken, de a BRFK elzárkózott: "Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé kérdései megválaszolását." Úgy tudjuk, Szebellédi István a halála éjjelén hosszasan beszélt üzlettársával és a fiával a C. C. A. székházában, majd este tízkor lement a teremgarázsba arra hivatkozva, hogy az előző heti vágásból származó disznósajtot vigyen fel; ekkor vette ki a számzáras tárolóból a fegyvert, és hajnal kettő körül húzhatta meg a ravaszt.
Előtérbe kerülve
A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Pécsi Tudományegyetem mellett tanfolyamokon is oktató, számos publikációval rendelkező független könyvvizsgáló neve a közelmúltig kevéssé volt közismert. Annál inkább ismertté vált az általa 1994-ben alapított C. C. Audit Könyvvizsgáló Kft., illetve az 1992-ben létrehozott C. C. A. Adó és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. - főleg az utóbbi négy évben, amikor Szebellédiék egyre-másra nyerték el fideszes vezetésű önkormányzatok, állami társaságok könyvvizsgálói megbízatásait. A C. C. A. Zrt. honlapja szerint mintegy 180 vállalkozás ügyeit intézi, az államháztartási körbe tartozó szervezeteknek is nyújt szolgáltatást, de elkülönített állami pénzalapok és költségvetési szervek is találhatók ügyfelei között; a cég tevékenységi köre folyamatosan fejlődött a könyveléstől egészen a komplex tanácsadásig vagy szervezetfejlesztésig.
Szebellédi cége a könyvvizsgálószakmában "big four"-ként számon tartott négy legtöbbet foglalkoztatott könyvvizsgáló társaság közé tartozott; cégeit azt követően alapította, hogy elhagyta az APEH kötelékét. Befolyásos szakemberré vált, 1995-ös indulása óta tagja az akkor még egyesületként működő Magyar Könyvvizsgálói Kamarának, majd 1999 és 2011 között a legerősebb tagszervezet, a fővárosi elnöke lett. "Fővárosi elnökként kiállt a budapesti könyvvizsgálók mellett, érdekeiket hangsúlyosan védte minden egyes elnökségi ülés alkalmával. A közgazdász és jogász végzettséggel egyaránt rendelkező Szebellédi István (...) maximalista volt. Meggyőződése volt, hogy könyvvizsgálóként mindig magas szintű tájékozottsággal kell rendelkeznie, a tévedések, illetve a nem megfelelő ismeret nem tolerálható" - írta gyászközleményében a kamara.
Dömping
Szebellédi István cégei 2009-től, Páva Zsolt (Fidesz) polgármesterré választása óta szakmányban kapták a pécsi megrendeléseket. Szebellédi a városvezetőnek havi egymillió forintért kezdett tanácsokat adni, úgy tudjuk, heti rendszerességgel járt Pécsre, ahol oktatott is. Páva elégedettsége érthető, hiszen Szebellédi cége a Pécs Holding Zrt. átvilágítása során 2010. szeptemberben 16 milliárd forintnyi, a könyvekben addig nem szereplő vagyonértéket tárt fel. A C. C. Audit Kft. a Pécsistop.hu értesülése szerint 2011-ben 22 millió forintért folytathatta a C. C. A. Zrt. által egy évvel korábban 60 millió forintért megkezdett átvilágítást, nettó 54 millió forintért pedig átvizsgálta az Európa Kulturális Fővárosa különböző beruházásait. Szebellédi igazságügyi szakértői munkát végző cége, az Igazságügyi Szakértők Első Magánintézete Kft. bruttó 5,25 millió forintért mérte fel a Kossuth téri mélygarázs értékét, amikor annak üzemeltetőjével vitába keveredett a város. A Pécsi Vízművel való szerződésbontás és székházfoglalás ügyében szintén igazságügyi szakértőként működött közre, a kitessékelt francia Suez által készíttetett szakvéleményt véleményezte 9 millió forintért. (A pécsi vízműháborúról lásd: Szabadságharc Fidesz-módra, Magyar Narancs, 2010. október 7.) Voltak persze zökkenők is: így például Pécs 2011-es költségvetését át kellett dolgozni, pedig abban szintén benne volt a C. C. A. munkája.
2011 novemberében a pécsi és a Papcsák Ferenc (Fidesz) polgármester vezette zuglói önkormányzat számára azonos tartalmú költségvetési koncepció készült - adta hírül annak idején az index.hu. A zuglói önkormányzat gazdálkodását a C. C. A. első körben szintén 7,8 millió forintért világította át, ahogy a pécsiét is. Bár a sajtóban az jelent meg, hogy Zuglóban kivizsgálják a költségvetési azonosság okát, ám azt végül nem rendelték el - tudtuk meg Pap Csilla jegyzőtől. Az indoklás szerint azért, mert a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a koncepciónak csak a preambuluma tartalmazott egyező részeket, ám a két önkormányzat eltérő költségvetési helyzetéről különböző megállapításokat fogalmaztak meg a tervezetek. Papcsáknak nem is ingatta meg a Szebellédi cégébe vetett bizalmát az eset: idén februárban a képviselő-testület elé terjesztette a C. C. Audit Kft.-vel való szerződés meghosszabbítását. A hivatal tájékoztatása szerint a kft.-nek 2011-ben igazságügyi szakértői véleményre 9,75 millió forintot, könyvvizsgálatra 306 ezer forintot fizettek ki, 2012-ben 4,5 millió forintot, 2013-ban pedig 3,2 millió forintot.
2011. áprilisban a Pécstől kapott százmilliós értékű megbízások okán az Országgyűlés is megismerte a C. C. Audit nevét, amikor a jobbikos Németh Zsolt "Hol itt az önmegtartóztatás, avagy minden Európa Kulturális Fővárosa környéki beruházásból a Fidesz emberei húznak hasznot?" címmel kérdezte írásban Pintér Sándor belügyminisztert - aki illetéktelenség miatt nem tudott válaszolni.
A C. C. Audit Dombóváron és Harkányban is feltűnt, és megkapta az ugyancsak fideszes vezetésű megyei közgyűlés könyvvizsgálatát is. Megbízáshoz jutott Érdtől, Abonytól, Szentendrétől, és a fővárosban is sok feladatot kapott. Fideszes vezetésű önkormányzatok könyvvizsgálatát is sorra nyerte el Budafoktól Pestszentlőrincen és Józsefvároson át Kőbányáig; volt olyan időszak, hogy egyszerre 80 önkormányzat gazdálkodását könyvvizsgálta, a feladattól függően 90-300 ezer forint közötti havi díjazásért.
Dunaújvárosban aztán forrásaink szerint a cég "rossz fát tett a tűzre" az önkormányzat 2006 és 2010 közötti gazdálkodását átvilágító jelentésével, amely szerint a város 21 milliárd forintos adósságfelhalmozásáért a fegyelmezetlen önkormányzat okolható: takarékossági lépések és racionalizálás helyett kizárólag külső forrásból, rövid lejáratú hitelekkel próbálták áthidalni az állandósult hiányt, ami az adósságállomány megháromszorozódásához vezetett - írta Szebellédi. Meglátásával nem volt egyedül, a 2011. januárban készült állami számvevőszéki jelentés megelőlegezte a várható pénzügyi összeomlást. Az ÁSZ szerint a dunaújvárosi önkormányzat hosszú lejáratú kötelezettségének állománya 2007-2009 között közel tizenháromszorosára emelkedett a kötvénykibocsátás és a hosszú lejáratú hitelfelvételek miatt. Mindeközben a városi közgyűlés Fidesz-többsége nem merte meghozni a népszerűtlen takarékossági döntéseket (lásd: Fenntarthatatlan növekedés, Magyar Narancs, 2011. május 19.). Komoly válságra utalt az is, hogy két héttel a lemondása után, 2011. áprilisban öngyilkos lett Tóth László gazdasági alpolgármester. Bár abban a ciklusban szocialista polgármester irányította a várost, a közgyűlési többséget a Fidesz adta, így aztán a 2010-ben hatalomra kerülő fideszes vezetésnek elegendő oka volt a fiókban hagyni a Szebellédiék készítette kritikus anyagot. Nem is került volna nyilvánosságra - 2013. februárig a képviselők sem ismerhették meg azt -, ám a székesfehérvári városi bíróság tavaly novemberben úgy döntött, hogy az önkormányzatnak nyilvánosságra kell hoznia a jelentést.
Túl a csúcson
Szebellédi István igazságügyi könyvvizsgálóként is tevékenykedett; 2010-ben többedmagával megalapította az Igazságügyi Szakértők Első Magánintézete Kft.-t. E cégben állandó üzlettársa, Hirsch László mellett számos pénzügyi szakember lett tulajdonos, akik felkért igazságügyi szakértőként működnek közre peres ügyekben. Az egyik társtulajdonos Papp Albert, aki korábban szintén az APEH-ben dolgozott - úgy tudni, ismeretségük is az adóhivatali évekre nyúlik vissza. Papp neve a Simon Gábor ügyében ismertté vált Welsz Tamás máig nem tisztázott, egy rendőrautóban bekövetkezett március 20-i halála után került elő, Welsz ugyanis többször megfordult egy budai, Papp érdekeltségében működő zártkörű klubban. (Papp elmondása szerint a Simon Gábor volt MSZP-alelnök eltitkolt jövedelme miatt kirobbant botrány után még beszélt Welsszel.) A klubot működtető Club-Brothers Idegenforgalmi Kft.-t 2006. októbertől 2008. áprilisig tulajdonosként Szebellédi István jegyezte - addig, amíg Pappot az adóhivatal foglalkoztatta.
Szebelléditől nem állt távol a vendéglátás világa: 1992-ben a pesti Dunakorzó kedvelt helyévé tette az Ambassador éttermet. A Vigadó tér 3. szám alatt két helyrajzi számon nyilvántartott 360 és 52 négyzetméteres pincehelyiség 1998-ban került a Szebellédi érdekeltségében lévő Sz. és T. Pub Kft. tulajdonába. Az eladó a belvárosi önkormányzat volt, amelytől nemcsak a jelenlegi polgármester Rogán Antal (Fidesz), hanem már Steiner Pál (MSZP) vezetése idején is kapott megbízást. A környéken dolgozó vendéglátósok azt mondják, az idei az első szezonkezdet, amikor az Ambassador nem települ ki a korzóra. Az Ambassador feletti szinteken az Állami Számvevőszék működik, közvetlenül az étterem felett található az ÁSZ könyvtára. "Kovács Árpád ÁSZ-elnököt gyakran láttuk Szebellédi társaságában az Ambassador teraszán" - mondta a Narancsnak a Vigadó tér közelében élő egyik olvasónk. Szebellédi az élelmiszeriparban is kipróbálta magát, Bokorban juhokat, birkákat tenyésztett, sajtot állított elő a HKSZ Mezőgazdasági Termelő Kft. révén, ami - értesülésünk szerint - az utóbbi években több gondot, mint örömöt okozott neki.
A karrierjét ismerő forrásaink szerint a Szebellédi-birodalom felívelése 2011-ig tartott - addig tudta megőrizni budapesti kamarai elnöki pozícióját is. Ám abban az évben az Országgyűlés elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, amely 2013-tól nem tette kötelezővé könyvvizsgáló alkalmazását. Ez komoly érvágás volt a C. C. A.-csoportnak, amely számos megbízatást - nemcsak önkormányzatit, hanem vállalkozásokéit is - veszített 2012-től. Jól mutatják ezt a mérlegadatok is: a C. C. A. Zrt. 2011-es 245 milliós árbevétele 2012-re 127 millió forintra esett vissza, a C. C. Audit Kft. árbevétele pedig ennél is nagyobbat esett, 465 millió forintról 185 millióra.
NagyhalakSzebellédi nemcsak önkormányzatoktól, hanem azok társaságaitól is kapott megbízásokat, így a főváros tulajdonában álló Főtáv Zrt.-től, a Budapesti Vagyonkezelő Holding Zrt.-től, a csepeli szennyvíztisztítót működtető Enviroduna Kft.-től. Felszámolóként is akadtak nagyhalak a horgára, ilyen volt az EMFESZ Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi Szolgáltató Kft., amelyet 2010. februárban vettek át. "Góczi István volt EMFESZ-vezér szinte valamennyi cégét könyveltük vagy könyvvizsgáltuk" - emlékezett vissza a Narancsnak Szebellédi egyik munkatársa. Az orosz ügyvezetésű Resources Investment AG-nek, amely megvásárolta az EMFESZ Nyírtasra szánt gázerőművének projekttársaságát, létezett egy hazai érdekeltsége, a Resources Investment Zrt. - ennek a végelszámolását szintén Szebellédi végezte. Az EMFESZ tavaly a legnagyobb adóhátralékot görgető céggé nőtte ki magát: 2,6 milliárd forinttal tartozik az adóhivatalnak. |
