Szél Bernadett Brüsszel elé viszi a Mátrai Erőmű ügyét

  • narancs.hu
  • 2020. március 27.

Belpol

„Magyarországon járvány idején sincs szabad rablás” – írta a független képviselő.

„Gulyás Gergely megerősítette a gyanúnkat: a magyar kormány sokszorosan túlárazva vásárolja vissza Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet. Az ügylet bejelentése idején megtett feljelentésem láthatóan indokolt volt” – írta az MTI-nek is eljuttatott közleményében Szél Bernadett független képviselő, hozzátéve: a Nemzeti Nyomozóiroda meghallgatásán a konkrét vételárra is ki fog térni, és panasszal fordul az Európai Bizottsághoz az erőműcég tiltott állami támogatása miatt.

Miután a kormány (a vételár közlése nélkül) bejelentette, hogy visszavásárolja Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet, Szél azonnal feljelentést tett hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen, ugyanis „a megismerhető részletek és az Orbán-kabinet eddigi gyakorlata alapján nyilvánvaló volt, hogy az üzleten a magyar állam nagyon rosszul, az oligarcha pedig nagyon jól fog járni. A most nyilvánossá vált adatok alapján ez immár több puszta gyanúnál.”

Mészárosék néhány éve 11 milliárd körüli összegért vették meg a részesedésüket; a cégből időközben kivettek 11 milliárdnyi eredménytartalékot, a kormány pedig most Gulyás Gergely miniszter bejelentése szerint 17,4 milliárd forintért vásárolja vissza az időközben erősen veszteségessé vált erőmű többségi tuljadonhányadát, az eszközérték alapján is legalább 14-15 milliárd forintnyi közpénz-ajándékban részesítve Mészáros Lőrincet.

„Különösen gyomorforgató, hogy az előnytelen üzlet számait a kormány a koronavírus-járvány idején jelentette be abban bízva, hogy amikor az emberek a saját életükért aggódnak, kisebb lesz a botrány” – mondta a politikus, hangsúlyozva, hogy nem fogja annyiban hagyni: „Az eredeti feljelentés alapján már megindult a nyomozás, épp a napokban fog meghallgatni a Nemzeti Nyomozó Iroda, ahol a konkrét számok ismeretében a vételár is a feljelentés részévé válik. Emellett az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához fordulok egy panaszbeadvánnyal - meggyőződésem ugyanis, hogy a magyar állam végtelen nagyvonalúsága révén Mészáros Lőrinchez irányított források tiltott állami támogatásnak minősülnek. Tűrhetetlennek tartom, hogy egy Orbán Viktorhoz közeli szűk kör fejőstehénnek nézze a magyar adófizetőket, és még a vírus miatti rendkívüli időszakot is felhasználja a közvagyon fosztogatására. Magyarországon a járvány alatt sincs szabad rablás – bízom benne, hogy a tettesek azonosításában a rendőrség is partner lesz.”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.