Szél: kiderült, kamu volt a felhatalmazási törvény fideszes indoklása

  • narancs.hu
  • 2020. május 8.

Belpol

A kormánypártok arra hivatkoztak, a parlament munkáját akadályozhatja a járvány. De az akadályok elhárítására vonatkozó javaslatot nem szavazták meg.

"Kamu volt a Fidesz felhatalmazási törvény mellett szóló legfőbb érve, a parlament akadályoztatására való hivatkozás" - közölte Szél Bernadett független országgyűlési képviselő pénteken.

Szél arra utalt, hogy ő beterjesztett egy olyan javaslatot, amely az alaptörvényt is módosította volna azzal a céllal, hogy a képviselők otthonról is dolgozhassanak, ne kelljen összeülni - s ezzel az egészségüket kockáztatni a pandémia idején - a Kossuth téri épületben. Pontosabban a tervezet lehetővé tette volna a virtuális jelenléttel járó elektronikus ülésezést és távszavazást, ám ezt a Fidesz leszavazta.

A felhatalmazási törvény indokaiként Orbán Viktor márciusban a következőképpen fogalmazott: „A becslések persze eltérnek egymástól, de szeretném jelezni, hogy önök, mi, mindannyian, együtt, kilencven nap múlva sokkal rosszabb állapotban leszünk, mint most vagyunk”. Azaz nem zárta ki, hogy a parlament nem lesz képes összeülni, nem lesz meg a határozathozatalhoz szükséges jelenlét, így nem tudja majd a Ház megszavazni a veszélyhelyzetben született rendkívüli rendeletek 15 naponkénti meghosszabbítását.

Hogy Szél milyen javaslatot terjesztett be és ezt milyen indokkal utasította el a Fidesz, itt olvashat részletesebben:

Lett volna megoldás a felhatalmazási törvény kiküszöbölésére?

Miért nem ment bele a Fidesz abba, hogy a 21. században a képviselők digitálisan, otthonról szavazzanak? Ez a megoldás technikailag kivitelezhető lett volna, ám néhány buktatója mégiscsak van. "Én végig azt mondtam, működjön teljes értékűen a Ház a krízis alatt is - hiszen még háborúban is működött a parlament -, a járványra tekintettel azonban digitálisan.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.