Szél: kiderült, kamu volt a felhatalmazási törvény fideszes indoklása

  • narancs.hu
  • 2020. május 8.

Belpol

A kormánypártok arra hivatkoztak, a parlament munkáját akadályozhatja a járvány. De az akadályok elhárítására vonatkozó javaslatot nem szavazták meg.

"Kamu volt a Fidesz felhatalmazási törvény mellett szóló legfőbb érve, a parlament akadályoztatására való hivatkozás" - közölte Szél Bernadett független országgyűlési képviselő pénteken.

Szél arra utalt, hogy ő beterjesztett egy olyan javaslatot, amely az alaptörvényt is módosította volna azzal a céllal, hogy a képviselők otthonról is dolgozhassanak, ne kelljen összeülni - s ezzel az egészségüket kockáztatni a pandémia idején - a Kossuth téri épületben. Pontosabban a tervezet lehetővé tette volna a virtuális jelenléttel járó elektronikus ülésezést és távszavazást, ám ezt a Fidesz leszavazta.

A felhatalmazási törvény indokaiként Orbán Viktor márciusban a következőképpen fogalmazott: „A becslések persze eltérnek egymástól, de szeretném jelezni, hogy önök, mi, mindannyian, együtt, kilencven nap múlva sokkal rosszabb állapotban leszünk, mint most vagyunk”. Azaz nem zárta ki, hogy a parlament nem lesz képes összeülni, nem lesz meg a határozathozatalhoz szükséges jelenlét, így nem tudja majd a Ház megszavazni a veszélyhelyzetben született rendkívüli rendeletek 15 naponkénti meghosszabbítását.

Hogy Szél milyen javaslatot terjesztett be és ezt milyen indokkal utasította el a Fidesz, itt olvashat részletesebben:

Lett volna megoldás a felhatalmazási törvény kiküszöbölésére?

Miért nem ment bele a Fidesz abba, hogy a 21. században a képviselők digitálisan, otthonról szavazzanak? Ez a megoldás technikailag kivitelezhető lett volna, ám néhány buktatója mégiscsak van. "Én végig azt mondtam, működjön teljes értékűen a Ház a krízis alatt is - hiszen még háborúban is működött a parlament -, a járványra tekintettel azonban digitálisan.

Figyelmébe ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.

„Nem haboznak, ha civileket kell gyilkolni” – egy iráni ellenzéki az iszlamista rezsimről

„Azokat a tiltakozókat, akik lőtt sebekkel vagy verés nyomaival kórházba mennek, gyakran azonosítják, őrizetbe veszik, majd megölik. Előfordult, hogy sebesült tüntetőket közvetlenül a lélegeztetőgépről raboltak el. Egy héttel később a szülőknek szóltak, hogy mehetnek a holttestekért” – mondja interjúalanyunk az elmúlt hetek kormányellenes megmozdulásairól.