"Én végig azt mondtam, működjön teljes értékűen a Ház a krízis alatt is – hiszen még háborúban is működött a parlament –, a járványra tekintettel azonban digitálisan. Ha azt várjuk az országtól, hogy aki csak tud, otthonról dolgozzon, álljunk be mi is a sorba!" - mondta a Narancs.hu-nak Szél Bernadett független országgyűlési képviselő.
Az LMP egykori társelnöke így magyarázta, miért tartózkodott azon a szavazáson, amelyen a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva eldöntötték, hogy folyamatban levő törvényjavaslatokat már ne tárgyalják (kivéve a kormány előterjesztéseit, mert azok automatikusan tárgysorozatba kerülhetnek).
Mint ismeretes, a parlament még ülésezik, de a kormánypárti képviselők azért adták meg az időkorlát nélküli felhatalmazást a rendeleti kormányzásra, mert Orbán Viktor tartott attól, hogy a járványhelyzet súlyosbodása esetén nem lesz mód összehívni a honanyákat és -atyákat. Azaz szerinte kétséges, hogy meg tudja-e hosszabbítani a veszélyhelyzetben született kormányrendeletek hatályát újabb 15 nappal az Országgyűlés. „A becslések persze eltérnek egymástól, de szeretném jelezni, hogy önök, mi, mindannyian, együtt, kilencven nap múlva sokkal rosszabb állapotban leszünk, mint most vagyunk” - fejtegette a szavazás előtt a miniszterelnök.
Lett volna jogi megoldás?
Szél szerint viszont ezt a kérdést a 21. században könnyedén meg lehetett volna oldani a távszavazással. "Beszéltem több jogásszal, a digitális országgyűlésnek semmi jogi akadálya sincs, és most túl azon, hogy én szeretnék dolgozni, közérdek, hogy a magyar parlament működőképes legyen" - mondta a Narancs.hu-nak.
| ||
A független képviselő szerint ehhez elegendő lett volna a házszabály módosítása, vagy esetleg egy gyors törvénymódosítás. Sőt Szél Bernadett – a szintén független Hadházy Ákossal, Szabó Szabolccsal közösen – próbálkozott is ezzel. Az összes ellenzéki párt – különböző formában és feltételekkel – ugyancsak.
Ám a kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely másképp látta, szerinte hozzá kellett volna nyúlni magához az alkotmányhoz, mert az alaptörvény kifejezetten jelenlétet ír elő. "Szerintem nem kellett volna módosítani az alaptörvényt, ugyanis ez a kitétel nem írja elő, hogy a jelenlét nem lehet virtuális" - reflektált Gulyás felvetésére Szél. "Mindazonáltal értem, hogy jogvita van körülötte, ezért is nyújtottam be a javaslatomat, hogy tiszta legyen a képlet. Igaz, egy hónapba is beletelik, míg végigfut, ezért – ahogyan hármunk törvényjavaslatában szerepelt – harminc napra kaphatott volna a kormány felhatalmazást, azután meg álljunk át a távszavazásra. Közben az eljárásrend változása okán kérvényeznem kellett az igazságügyi bizottságtól – valójában az elnökének írt levélben –, hogy tárgysorozatba-vételre kerülhessen a javaslat, meglátjuk, mit reagálnak erre. Most próbálom ki tehát élesben az új rendszert.”
És a technika?
A digitális váltás technikai szinten sem jelentene teljesíthetetlen feladatot a távszavazás hívei szerint: törvényjavaslatokat és írásbeli kérdéseket most is elektronikus úton adják be a képviselők. "Ha a ParLex-rendszert egy modullal kiegészítenénk, nyugodtan lehetne otthonról is szavazni" - mondta Szél.
Az Európai Parlament viszonylag egyszerűen megoldotta, hogy tagjai a legkülönbözőbb helyekről szavazzanak. Videokonferenciát tartottak, és a szavazásokhoz e-mailen kiküldték a szavazólapokat, amin a képviselők bejelölték voksukat, majd beszkennelve vagy lefotózva visszaküldték.
Miért ne lehetne idehaza hamarjában akár ezt a módot is választani? Vagy persze másmilyet. Egy neve elhallgatását kérő, 2010 előtti honatya – aki pártjában az informatikai kérdések szakpolitikusa volt – nem látná ennek semmi akadályát. „Természetesen a mostani helyzetet nem ismerem, de alapjaiban nem változott. A laptopokat az országgyűléstől kaptuk, azt előtte ellátták a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági védelemmel. Többlépcsős belépéssel és személyes kóddal lehet bejutni a belső rendszerbe. Már mi is kaptunk azon keresztül küldeményeket, csak a titkos anyagokat nem. Bizonyára megoldható lenne a távszavazás is” - fejtegette a Narancs.hu-nak.
És a biztonság?
A parlamenti működés természetszerűleg speciális biztonsági megoldásokat igényel. Mint fentebb láthattuk, nemzetbiztonsági szintűt. Például az azonosítás dolgában, hogy valóban csak személyesen lehessen szavazni. Az látszik, hogy egy gépen a képviselő be van-e jelentkezve. Nem biztos viszont, hogy tényleg ő ül ott, hiszen a kódokat éppenséggel elárulhatja valamelyik bizalmasának. Azonban létezik – például – ujjlenyomat-olvasó is, az újabb laptopokkal ez már alkalmazható.
Ugyanakkor számos más kérdés is felvetődik a képviselői tevékenységgel kapcsolatosan. Egyebek mellett a vita is része a parlamenti munkának. Az abban való részvételt szintén szükséges informatikailag megoldani. Méghozzá kétszáz ember összekapcsolásával, meg az azzal járó technikai problémák kiküszöbölésével, valamint az „extrákkal”.
| ||
Például a köztársasági elnöknek is van joga felszólalni az országgyűlésben, az európai parlamenti képviselőknek szintúgy. Az ő bekapcsolólásuk biztonsági és egyéb feltételeit is meg kellene teremteni. A szuperbiztos üzemelést nemkülönben. Mekkora balhé lenne, ha hirtelen felmondaná a szolgálatot a technika... (Apropó, balhé: hogy tartana Kövér László rendet? Ahhoz mindenkit látnia kell egyszerre, hiszen hangról csak nem ismeri fel csalhatatlanul a szerinte renitenskedőket, pláne, ha kórusban csinálják.)
Ám ha mindent nem is, sok mindent alighanem rövid idő alatt meg lehet oldani, erősítették meg szakértők. S ahogy a cikkünk elején jeleztük, a parlament - ha a veszélyhelyzet miatt muszáj - el tudott térni a házszabálytól, le tudott mondani bizonyos jogosítványairól. Így a távszavazás esetén is dönthettek volna úgy, hogy bizonyos feladatait - ha azok a technikai vagy biztonsági akadályok miatt nem gyakorolhatók - átmenetileg nem teljesíti, de virtuálisan összeül, hogy a rendelti kormányzást felügyelje.
Az ellenzék hangsúlyozza: a távszavazás informatikai feltételei megteremthetők. A kormánykoalíció megfontolni sem hajlandó. Így a vita eldőlt, hiszen a kormánypártiaknak nemhogy többségük, de kéthamaduk van.
Nézzünk együtt a jövőbe!
Mit tesz, és mit tehet a járvány ellen az ellenzék, a honvédség, az önkormányzat? Olvasni jó. Elgondolkozni a jövőn pedig szerfelett izgalmas is lehet, és még a hétköznapokban is jól hasznosítható dolgok sülhetnek ki belőle. Belelátni a jövő bármely kicsiny szeletébe: nincs is annál kecsegtetőbb dolog.
_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg)
