Csurka helye a fideszes múltértelmezésben

Széljobbra át!

Belpol

Bár az egyértelműen antiszemita Csurka István kormánypárti rehabilitálása, emlékezetének felkarolása elsőre meglepő lehet, valójában szervesen következik abból, hogy mit gondol a Fidesz a 20. századi magyar történelemről és a rendszerváltásról.

December elején mások mellett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója és Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke felavatta Csurka István mellszobrát a lakiteleki úgynevezett Hungarikum Ligetben. Annak a Csurka Istvánnak állítottak így emléket, aki az egykori szélsőjobboldali Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnökeként, majd 1998 és 2002 között országgyűlési frakcióvezetőjeként is rendszeresen kritizálta a rendszerváltást és az azzal létrejött politikai berendezkedést, ellenezte Magyarország európai uniós és NATO-csatlakozását, nyílt antiszemita nézeteket vallott, és rendszeresen értekezett a zsidó világ-összeesküvésről.

A szoboravatáson ehhez képest Schmidt „a magyar rendszerváltozás meghatározó alakjaként, a magyarság ügyének, megmaradásának harcosaként” méltatta Csurkát, aki kiemelt szerepet játszott a „kiégett és elbizonytalanodott kommunista diktatúra válságának elmélyítésében”, cselekvő szerepet „a megbuktatásában és a kiépülő új Magyarország megszületésében”, továbbá ő „leplezte le először a Soros-hálózatot” és hívta fel a figyelmet arra az „eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt”.

Schmidt Mária aktívan részt vesz a Fidesz-kormány emlékezetpolitikájának alakításában. Súlyos állami költségvetési milliárdokból rendezhetett korábban emlékéveket az első világháború 100., az 1956-os forradalom 60. a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, s ezek során jobbára a saját emlékezetpolitikai narratíváját próbálta közvetíteni. Úgy tűnik, elérkezettnek látta az időt Csurka rehabilitálására és alakjának beillesztésére a Fidesz emlékezetpolitikájába.

Rendszerváltástól fülkeforradalomig

Schmidt nem először fut neki a rendszerváltás (vagy ahogyan ő nevezi, rendszerváltoztatás) értelmezésének, korábban a „30 éve szabadon” néven futó programsorozattal volt erre egy kísérlete. Akkor „antikommunista forradalomként” aposztrofálta a rendszerváltást, s abból főleg azt próbálta levezetni, hogy a kommunizmus elleni harc hogyan kapcsolódik össze a kormány jelenkori „Brüsszellel” szembeni küzdelmével. A középpontba Orbán Viktornak a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén 1989. június 16-án elmondott beszéde került mint a nemzeti szuverenitás alapvetése. A zenei fesztiválokon a koncertek közti videókban is Orbán e beszédét játszották be, de a Terror Háza fotókiállítása is az 1989-es Orbán-beszéd köré szerveződött. Az üzenet világos: a „kommunizmust” Orbán győzte le e beszédével.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.