December elején mások mellett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója és Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke felavatta Csurka István mellszobrát a lakiteleki úgynevezett Hungarikum Ligetben. Annak a Csurka Istvánnak állítottak így emléket, aki az egykori szélsőjobboldali Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnökeként, majd 1998 és 2002 között országgyűlési frakcióvezetőjeként is rendszeresen kritizálta a rendszerváltást és az azzal étrejött politikai berendezkedést, ellenezte Magyarország európai uniós és NATO-csatlakozását, nyílt antiszemita nézeteket vallott, és rendszeresen értekezett a zsidó világ-összeesküvésről.
A szoboravatáson ehhez képest Schmidt „a magyar rendszerváltozás meghatározó alakjaként, a magyarság ügyének, megmaradásának harcosaként” méltatta Csurkát, aki kiemelt szerepet játszott a „kiégett és elbizonytalanodott kommunista diktatúra válságának elmélyítésében”, cselekvő szerepet „a megbuktatásában és a kiépülő új Magyarország megszületésében”, továbbá ő „leplezte le először a Soros-hálózatot” és hívta fel a figyelmet arra az „eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt”.
Schmidt Mária aktívan részt vesz a Fidesz-kormány emlékezetpolitikájának alakításában. Súlyos állami költségvetési milliárdokból rendezhetett korábban emlékéveket az első világháború 100., az 1956-os forradalom 60. a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából, s ezek során jobbára a saját emlékezetpolitikai narratíváját próbálta közvetíteni. Úgy tűnik, elérkezettnek látta az időt Csurka rehabilitálására és alakjának beillesztésére a Fidesz emlékezetpolitikájába.
Rendszerváltástól fülkeforradalomig
Schmidt nem először fut neki a rendszerváltás (vagy ahogyan ő nevezi, rendszerváltoztatás) értelmezésének, korábban a „30 éve szabadon” néven futó programsorozattal volt erre egy kísérlete. Akkor „antikommunista forradalomként” aposztrofálta a rendszerváltást, s abból főleg azt próbálta levezetni, hogy a kommunizmus elleni harc hogyan kapcsolódik össze a kormány jelenkori „Brüsszellel” szembeni küzdelmével. A középpontba Orbán Viktornak a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén 1989. június 16-án elmondott beszéde került mint a nemzeti szuverenitás alapvetése. A zenei fesztiválokon a koncertek közti videókban is Orbán e beszédét játszották be, de a Terror Háza fotókiállítása is az 1989-es Orbán-beszéd köré szerveződött. Az üzenet világos: a „kommunizmust” Orbán győzte le e beszédével.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
