Szenet, fát vesznek az emberek a rezsiemelés hírére

  • narancs.hu
  • 2022. július 16.

Belpol

Egy nap alatt 350 százalékkal nőtt egy győri telep forgalma.

Szerdáról csütörtökre – miután a kormány bejelentette a rezsicsökkentés csökkentésének tervét – 350 százalékkal ugrott meg egy győri tüzéptelep forgalma – írja a Telex. 

Országszerte tűzifát, szenet vesznek az emberek, és az összeállítás szerint most nem is nagyon számít az ár. Több helyen a hétvégére el is fogyott a készlet, és kérdés, mikorra érkezik meg az utánpótlás.

 Az említett győri telep vezetője azt mondta, utoljára az ezredforduló előtt tapasztalt ilyen rohamot, egy télen, amikor a tartós hideg miatt híre ment, hogy bizonytalanná vált a szénellátás.

A legtöbben 10-15 mázsa szenet vittek, de akadt olyan vevő, aki két éve nem járt a telepen, most viszont 60 mázsa szenet vásárolt. A Telex által megkérdezett egyik vevő azt mondta, 15 mázsa szénnel biztosította be magát télre. Korábban szénnel, fával, kerti nyesedékkel is fűtött, de jó ideje már csak a gázkazán működött. 

Hasonló helyzetet tapasztaltak Pécsen. Az most nem számít a jelek szerint, hogy például a fekete lengyel szén ára tavaly óta a duplájára nőtt, és más importszenek is 70-80 százalékkal drágultak. Egy kereskedő azt mondta, ellátási problémákat az okozhat, hogy kevés a kamionsofőr, és így problémás a szállítás. A cseh és lengyel bányáknál naponta változik az ár, és előfordul, hogy nem szolgálják ki a külföldi rendszámú teherautókat.

Szegeden két tüzépen is elfogyott a tűzifa a szerdai bejelentés után, az egyik helyen a brikettet is mind megvették a vásárlók. Egy kereskedő úgy számolt, az új beszerzés után a tűzifa ára kalodánként 20 ezer forinttal is nőhet. 

 A Telex arra emlékeztet, hogy az ország szénszükséglete 250-300 ezer tonna. Korábban létezett állami tartalékkészlet, amely e mennyiség 10 százaléka. A kormány azonban a 2010-es évek elején megszüntette a tartalékot, és eddig nem is volt rá szükség.

Leadkép: a Kőbányai Önkormányzat által, 40 tonna tűzifából állíttatott karácsonyfa, amelyet a bontás után a rászoruló kerületi családok kaptak meg. Fotó: MTVA/Róka László

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.