Szenet, fát vesznek az emberek a rezsiemelés hírére

  • narancs.hu
  • 2022. július 16.

Belpol

Egy nap alatt 350 százalékkal nőtt egy győri telep forgalma.

Szerdáról csütörtökre – miután a kormány bejelentette a rezsicsökkentés csökkentésének tervét – 350 százalékkal ugrott meg egy győri tüzéptelep forgalma – írja a Telex. 

Országszerte tűzifát, szenet vesznek az emberek, és az összeállítás szerint most nem is nagyon számít az ár. Több helyen a hétvégére el is fogyott a készlet, és kérdés, mikorra érkezik meg az utánpótlás.

 Az említett győri telep vezetője azt mondta, utoljára az ezredforduló előtt tapasztalt ilyen rohamot, egy télen, amikor a tartós hideg miatt híre ment, hogy bizonytalanná vált a szénellátás.

A legtöbben 10-15 mázsa szenet vittek, de akadt olyan vevő, aki két éve nem járt a telepen, most viszont 60 mázsa szenet vásárolt. A Telex által megkérdezett egyik vevő azt mondta, 15 mázsa szénnel biztosította be magát télre. Korábban szénnel, fával, kerti nyesedékkel is fűtött, de jó ideje már csak a gázkazán működött. 

Hasonló helyzetet tapasztaltak Pécsen. Az most nem számít a jelek szerint, hogy például a fekete lengyel szén ára tavaly óta a duplájára nőtt, és más importszenek is 70-80 százalékkal drágultak. Egy kereskedő azt mondta, ellátási problémákat az okozhat, hogy kevés a kamionsofőr, és így problémás a szállítás. A cseh és lengyel bányáknál naponta változik az ár, és előfordul, hogy nem szolgálják ki a külföldi rendszámú teherautókat.

Szegeden két tüzépen is elfogyott a tűzifa a szerdai bejelentés után, az egyik helyen a brikettet is mind megvették a vásárlók. Egy kereskedő úgy számolt, az új beszerzés után a tűzifa ára kalodánként 20 ezer forinttal is nőhet. 

 A Telex arra emlékeztet, hogy az ország szénszükséglete 250-300 ezer tonna. Korábban létezett állami tartalékkészlet, amely e mennyiség 10 százaléka. A kormány azonban a 2010-es évek elején megszüntette a tartalékot, és eddig nem is volt rá szükség.

Leadkép: a Kőbányai Önkormányzat által, 40 tonna tűzifából állíttatott karácsonyfa, amelyet a bontás után a rászoruló kerületi családok kaptak meg. Fotó: MTVA/Róka László

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.