Szigorít a kormány a feltételes szabadlábra helyezés szabályain

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. június 10.

Belpol

A győri kettős gyermekgyilkosság után.

Az erőszak elleni zéró tolerancia jegyében az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslatot nyújtott be kedden az Országgyűlésnek a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról. A javaslat célja, hogy az emberi élet szándékos kioltásával járó bűncselekmények miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítéltek esetében  kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek szerdán.

A hozzátartozók védelme érdekében a törvényjavaslat további szigorítást is bevezet, és a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén is a feltételes szabadságra bocsátás kizárásáról rendelkezik.

Varga Judit kiemelte: a kisebb tárgyi súlyú cselekményeknél is szükséges a szigorítás, ezért a javaslat a szabadságvesztés felfüggesztése esetén is előírja a pártfogó felügyelet és az áldozatoktól történő távoltartás elrendelésének kötelezettségét.

A törvényjavaslattal a kormány célja az, hogy a győri kettős gyermekgyilkossághoz hasonló tragikus eseteket megelőzze.

Egy győri férfi még decemberben verte agyon két gyermekét, majd magával is végzett. A férfi korábban azért ült börtönben, mert egy kalapáccsal felesége életére tört, de feltételesen a teljes büntetés letelte előtt szabadon bocsátották.

Orbán Viktor év eleji sajtótájékoztatóján a gyöngyöspatai romák szegregációja miatt megítélt kártérítés és a "börtönbiznisz" mellett a győri ügyről is azt mondta, hogy "sérti az emberek igazságérzetét." A másik oldalról kriminológusok és büntetőjogi szakértők amellett érvelnek, hogy a feltételes szabadon bocsátás teljes kizárása megnehezítheti a bűnelkövetők reintegrációját, illetve a börtönben is kevésbé lesznek motiváltak az együttműködésre.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.