Görögországba utazott Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy megossza gondolatait a modern demokráciák problémáiról az Athéni Demokrácia Fórum résztvevőivel.
Az erről szóló közlemény szerint Szijjártó Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz aktivistával vett részt egy közös panelbeszélgetésen, és a magyar külügyminiszter arról értekezett, hogy a liberális demokráciák hívei kisajátítják a demokrácia fogalmát - és épp ezáltal válnak valójában antidemokratikussá.
Szijjártó Péter azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia fogalma nem igényel további minősítést. Szerinte egy ország addig demokráciának nevezhető, amíg a nép dönthet a saját és a hazája sorsáról.
"Négy évtizeden keresztül harcolnunk kellett a szabadságunkért, ugyanis mi nem a kontinens szerencsés felén voltunk (...) Ma sokszor kioktatnak, bírálnak minket Nyugatról, meg akarják mondani, hogyan kellene élnünk, hogyan kellene működtetnünk a politikai rendszerünket, azt állítják, hogy nem vagyunk demokratikus ország, pusztán azért, mert nem liberális a kormány" – mondta Szijjártó.
A magyar jogállamisági helyzetet érő bírálatokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette: a kioktatások, kritikák oka pusztán az, hogy konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormány van hatalmon Magyarországon.
"Orbán Viktor a legdemokratikusabb vezető Európában" – szögezte le a külügyminiszter.
Hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika a nemzeti érdek követésén alapul, így a kormány a pragmatikus együttműködést tartja szem előtt, és próbál nem beavatkozni más országok belügyeibe. Ezzel összefüggésben a politikai stabilitás fontosságát emelte ki, mondván, az teszi lehetővé a hatékony cselekvést, a nemzeti érdek képviseletét.
A miniszter a fehéroroszországi helyzet kapcsán rámutatott, hogy a válság és az arra válaszul hozott európai uniós intézkedések megmutatták, hogy milyen korlátozott hatású a közösség külpolitikai eszköztára, ugyanis a szankciók, a nyilatkozatok nem eredményeztek változást.
Úgy vélekedett, hogy az elmúlt években nem bizonyult túl sikeresnek az EU fellépése ezen a téren, ezért hosszabb vitára lenne szükség a szankciók hatékonyságáról. Figyelmeztetett, hogy amennyiben nem eredményesek a büntetőintézkedések, akkor a velük való fenyegetésnek sem lesz elrettentő hatása. Emellett felvetette azt a kérdést is, hogy nem számít-e álszentségnek a különböző szankciók elrendelése, miközben a nagyobb tagállamok hatalmas üzleteket kötnek egyes, általuk hangosan bírált országokkal. Példaként a kínai tisztségviselők elleni korlátozásokat említette, illetve azt, hogy eközben tavaly Kína volt az EU első számú kereskedelmi partnere.
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető a beszélgetésen védelmébe vette az EU-s szankciókat, mondván, ezek jelentik a közösség egyetlen eszközét a nyomásgyakorlásra. A moderátor kérdésére reagálva pedig leszögezte, hogy demokráciának tart minden európai uniós tagállamot, így Magyarországot is.
(MTI)
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
