Szlávik szerint használjon maszkot az, aki más emberek között van

  • narancs.hu
  • 2020. április 5.

Belpol

A súlyos esetek 85-90 százalékában jelentkezik a láz.

„Egészen biztos az, hogy az esetek száma a következő hónapokban még emelkedni fog” – mondta Szlávik János, a Szent László Kórház infektológus főorvosa az RTL Klub híradójának adott interjújában, amiről az Index írt.

A főorvos szerint jelenleg kevesebb mint száz koronavírussal fertőzött beteget ápolnak kórházban, és sokan maguk mennek be az ambulanciára, hogy teszteljék őket. Naponta 50-100 embert tesztelnek az egészségügyi intézményekben, de csak néhányukban mutatják ki a fertőzést.

„A statisztikák alapján a koronavírus-fertőzött 2-3 másiknak adja át a fertőzést, azonban vannak úgynevezett szuperterjesztők (...), akik a váladékaikkal akár száz másikat is meg tudnak fertőzni” – fogalmazott. Úgy látja, hogy a mostani csoportos fertőzések lassan tömegessé növik ki magukat.

Szerinte a hónap egyik legnagyobb tanulsága, hogy az idős páciensek állapota nagyon gyorsan romlik, ezért állandó felkészültségben kell lenni, hogy át tudják helyezni őket az intenzív osztályra. De van olyan beteg is, aki lekerült a lélegeztetőgépről, és a gyógyulás útjára lépett. Az infektológus azt javasolja, hogy aki emberek közé megy, az mindenképpen viseljen maszkot.

Elmondta, hogy láz, köhögés, mellkasi fájdalom és a fulladás jelentkezése esetén tesztelik az embereket. Nemrég szereztek tudomást egy fontos tünetről, a szag- és ízérzékelés elvesztéséről: ha ez fennáll, akkor azonnal felmerül a gyanú. A lázzal kapcsolatban pedig az derült ki, hogy a súlyos esetek 85-90 százalékában jellemző a magas testhőmérséklet, a fiataloknál viszont előfordulhat, hogy hőemelkedés nélkül folyik le a betegség.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.