Szóbeli felvételi is lesz 2024-től a Semmelweis Egyetemen

Belpol

2024-től nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek, hogyan álljon össze a felvételin elérhető 500 pont.

Szóbeli felvételi is lesz a Semmelweis Egyetemen 2024-től – közölte az intézmény.

Közleményükben azt írták, a Semmelweis Egyetem felvételi rendszerét is több szempontból módosítja az a rendelet, amely 2024-től nagyobb szabadságot ad az egyetemeknek arra, hogy meghatározzák, milyen tantárgyak középiskolai, érettségi eredményei és milyen további teljesítmények számítanak majd bele a felvételin elérhető 500 pontba.

Jelenleg egy felvételiző eredménye a maximum 200 tanulmányi és 200 érettségi pontból, valamint az államilag meghatározott legfeljebb 100 többletpontból tevődik össze. Az új rendszer egyik legnagyobb változása, hogy 2024-től az eddigi úgynevezett többletpontok intézményi pontokká változnak, így az egyetemek döntik el, mire adnak maximum 100 pontot a jelentkezőnek.

A Semmelweis Egyetem esetében kötelező lesz a szóbeli meghallgatás, ahol maximum 50 pontot lehet szerezni, több képzés esetében ennek része lesz az adott szakra jellemző készségek felmérése is. Az ezen felül megszerezhető 50 intézményi pont esetében számít majd a nyelvtudás, a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredmény, a munkatapasztalat, a meglévő szakképesítés, vagy a középiskolai évek alatt elért sportteljesítmény is.

Fontos változás még, hogy eltörlik az egységes minimumponthatárokat. 2023-ban már az egyetemek határozzák meg szakonként, hogy mennyi a legkevesebb pont, amellyel felvételt nyerhet egy hallgató – írták.

Az új eljárásrendben nem változik, hogy a felvételiző egy adott évben legfeljebb hat helyre – karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre – jelentkezhet, de megjelölhet több finanszírozási formát is. Vagyis ha valaki ugyanannál a szaknál az állami ösztöndíjjal támogatott és az önköltséges képzést is megjelöli, az egy jelentkezésnek számít.

Változás 2024-től, hogy míg emelt szintű érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból elért százalékos eredményt veszik figyelembe a felsőoktatási intézmények, addig a középszinten tett érettséginél a százalékos vizsgaeredmény mértékéhez rendelt pontokat a kormányrendeletben meghatározott módon kell figyelembe venni. Például 100 százalékos eredményért itt csak 67 pont jár.

A Semmelweis Egyetem esetében ennek főként az egészségtudományi (ETK), a Pető András (PAK) és az egészségügyi közszolgálati kar (EKK), vagy a fogorvostudományi kar (FOK) új képzésénél, a Digitális Fogászati Tervezés alapképzési szak esetében lesz jelentősége, ahol az emelt szintű érettségivel jelentős többletpontokat érhetnek el a felvételizők.

A rendelet arra is lehetőséget adott az egyetemeknek, hogy meghatározzák a tanulmányi és az érettségi pontok esetében, hogy melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít majd a pontozásba.

Szintén intézményi hatáskör annak megjelölése, hogy a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése lesz kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt- vagy középszintű érettségivel teljesíteni. A Semmelweis Egyetemen az ETK valamennyi, a PAK konduktor és a FOK Digitális Fogászati Tervezés alapképzése esetében a tantárgyi lista változatlan marad 2023-ban, az új rendelet értelmében ezekhez jövőre nem szükséges emelt szintű érettségit tenni – közölte az egyetem.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.