Szóbeli felvételi is lesz 2024-től a Semmelweis Egyetemen

Belpol

2024-től nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek, hogyan álljon össze a felvételin elérhető 500 pont.

Szóbeli felvételi is lesz a Semmelweis Egyetemen 2024-től – közölte az intézmény.

Közleményükben azt írták, a Semmelweis Egyetem felvételi rendszerét is több szempontból módosítja az a rendelet, amely 2024-től nagyobb szabadságot ad az egyetemeknek arra, hogy meghatározzák, milyen tantárgyak középiskolai, érettségi eredményei és milyen további teljesítmények számítanak majd bele a felvételin elérhető 500 pontba.

Jelenleg egy felvételiző eredménye a maximum 200 tanulmányi és 200 érettségi pontból, valamint az államilag meghatározott legfeljebb 100 többletpontból tevődik össze. Az új rendszer egyik legnagyobb változása, hogy 2024-től az eddigi úgynevezett többletpontok intézményi pontokká változnak, így az egyetemek döntik el, mire adnak maximum 100 pontot a jelentkezőnek.

A Semmelweis Egyetem esetében kötelező lesz a szóbeli meghallgatás, ahol maximum 50 pontot lehet szerezni, több képzés esetében ennek része lesz az adott szakra jellemző készségek felmérése is. Az ezen felül megszerezhető 50 intézményi pont esetében számít majd a nyelvtudás, a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredmény, a munkatapasztalat, a meglévő szakképesítés, vagy a középiskolai évek alatt elért sportteljesítmény is.

Fontos változás még, hogy eltörlik az egységes minimumponthatárokat. 2023-ban már az egyetemek határozzák meg szakonként, hogy mennyi a legkevesebb pont, amellyel felvételt nyerhet egy hallgató – írták.

Az új eljárásrendben nem változik, hogy a felvételiző egy adott évben legfeljebb hat helyre – karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre – jelentkezhet, de megjelölhet több finanszírozási formát is. Vagyis ha valaki ugyanannál a szaknál az állami ösztöndíjjal támogatott és az önköltséges képzést is megjelöli, az egy jelentkezésnek számít.

Változás 2024-től, hogy míg emelt szintű érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból elért százalékos eredményt veszik figyelembe a felsőoktatási intézmények, addig a középszinten tett érettséginél a százalékos vizsgaeredmény mértékéhez rendelt pontokat a kormányrendeletben meghatározott módon kell figyelembe venni. Például 100 százalékos eredményért itt csak 67 pont jár.

A Semmelweis Egyetem esetében ennek főként az egészségtudományi (ETK), a Pető András (PAK) és az egészségügyi közszolgálati kar (EKK), vagy a fogorvostudományi kar (FOK) új képzésénél, a Digitális Fogászati Tervezés alapképzési szak esetében lesz jelentősége, ahol az emelt szintű érettségivel jelentős többletpontokat érhetnek el a felvételizők.

A rendelet arra is lehetőséget adott az egyetemeknek, hogy meghatározzák a tanulmányi és az érettségi pontok esetében, hogy melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít majd a pontozásba.

Szintén intézményi hatáskör annak megjelölése, hogy a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése lesz kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt- vagy középszintű érettségivel teljesíteni. A Semmelweis Egyetemen az ETK valamennyi, a PAK konduktor és a FOK Digitális Fogászati Tervezés alapképzése esetében a tantárgyi lista változatlan marad 2023-ban, az új rendelet értelmében ezekhez jövőre nem szükséges emelt szintű érettségit tenni – közölte az egyetem.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.