Szóbeli felvételi is lesz 2024-től a Semmelweis Egyetemen

Belpol

2024-től nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek, hogyan álljon össze a felvételin elérhető 500 pont.

Szóbeli felvételi is lesz a Semmelweis Egyetemen 2024-től – közölte az intézmény.

Közleményükben azt írták, a Semmelweis Egyetem felvételi rendszerét is több szempontból módosítja az a rendelet, amely 2024-től nagyobb szabadságot ad az egyetemeknek arra, hogy meghatározzák, milyen tantárgyak középiskolai, érettségi eredményei és milyen további teljesítmények számítanak majd bele a felvételin elérhető 500 pontba.

Jelenleg egy felvételiző eredménye a maximum 200 tanulmányi és 200 érettségi pontból, valamint az államilag meghatározott legfeljebb 100 többletpontból tevődik össze. Az új rendszer egyik legnagyobb változása, hogy 2024-től az eddigi úgynevezett többletpontok intézményi pontokká változnak, így az egyetemek döntik el, mire adnak maximum 100 pontot a jelentkezőnek.

A Semmelweis Egyetem esetében kötelező lesz a szóbeli meghallgatás, ahol maximum 50 pontot lehet szerezni, több képzés esetében ennek része lesz az adott szakra jellemző készségek felmérése is. Az ezen felül megszerezhető 50 intézményi pont esetében számít majd a nyelvtudás, a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredmény, a munkatapasztalat, a meglévő szakképesítés, vagy a középiskolai évek alatt elért sportteljesítmény is.

Fontos változás még, hogy eltörlik az egységes minimumponthatárokat. 2023-ban már az egyetemek határozzák meg szakonként, hogy mennyi a legkevesebb pont, amellyel felvételt nyerhet egy hallgató – írták.

Az új eljárásrendben nem változik, hogy a felvételiző egy adott évben legfeljebb hat helyre – karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre – jelentkezhet, de megjelölhet több finanszírozási formát is. Vagyis ha valaki ugyanannál a szaknál az állami ösztöndíjjal támogatott és az önköltséges képzést is megjelöli, az egy jelentkezésnek számít.

Változás 2024-től, hogy míg emelt szintű érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból elért százalékos eredményt veszik figyelembe a felsőoktatási intézmények, addig a középszinten tett érettséginél a százalékos vizsgaeredmény mértékéhez rendelt pontokat a kormányrendeletben meghatározott módon kell figyelembe venni. Például 100 százalékos eredményért itt csak 67 pont jár.

A Semmelweis Egyetem esetében ennek főként az egészségtudományi (ETK), a Pető András (PAK) és az egészségügyi közszolgálati kar (EKK), vagy a fogorvostudományi kar (FOK) új képzésénél, a Digitális Fogászati Tervezés alapképzési szak esetében lesz jelentősége, ahol az emelt szintű érettségivel jelentős többletpontokat érhetnek el a felvételizők.

A rendelet arra is lehetőséget adott az egyetemeknek, hogy meghatározzák a tanulmányi és az érettségi pontok esetében, hogy melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít majd a pontozásba.

Szintén intézményi hatáskör annak megjelölése, hogy a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése lesz kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt- vagy középszintű érettségivel teljesíteni. A Semmelweis Egyetemen az ETK valamennyi, a PAK konduktor és a FOK Digitális Fogászati Tervezés alapképzése esetében a tantárgyi lista változatlan marad 2023-ban, az új rendelet értelmében ezekhez jövőre nem szükséges emelt szintű érettségit tenni – közölte az egyetem.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.