Szóbeli értékelés az általános iskolában: Jegyben járás

publikálva
2000/35. (08. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Egy átlagos amerikai állami iskolában a bizonyítványba írható öt osztályzatot (1: kiváló, 2: nagyon jó, 3: jó, 4: megfelelő, 5: gyenge) a tanárok egy 38 pontból álló listáról választható megjegyzésekkel egészíthetik ki:

Egy átlagos amerikai állami iskolában a bizonyítványba írható öt osztályzatot (1: kiváló, 2: nagyon jó, 3: jó, 4: megfelelő, 5: gyenge) a tanárok egy 38 pontból álló listáról választható megjegyzésekkel egészíthetik ki:

A naptárban még alig látszott szeptember elseje, de már becsengettek. Péntek helyett hétfőn, augusztus 28-án megkezdődött a tanév. Megindokolták pedagógiailag, alátámasztották közvélemény-kutatással, mégsem kóser ez.

Hanyag

Először is a hagyomány. Szeptember 1. az szeptember 1. - volt eddig. Mostantól egy fix nappal kevesebb az életben. De leginkább az érvelés sántít. Pokorni Zoltán oktatási miniszter (ha az MTI tudósítója pontosan idézte) pedagógusoknak tartott balmazújvárosi tanévnyitó tájékoztatóján azt mondta, a három nappal korábbi tanévkezdés helyett kilenc nap többletszabadidőt kapnak a gyerekek, ugyanis novemberben ötnapos őszi szünet lesz, a tanévet pedig a korábbinál négy nappal hamarabb, június 15-én zárják majd. Na most. Elemi matematika. Augusztus 28. nem három, hanem négy nappal előzi meg szeptember 1-jét. A november 1-5. közöttinek nevezett őszi szünet nem öt-, hanem csak háromnapos, hiszen november 1. szerda, következésképp november 4-5. szombat-vasárnap. Ráadásul a legutóbbi tanév utolsó napja június 16. volt, ha tehát 2001. június 15-én ér véget ez a tanév, az nem négy, hanem egyetlen nap nyereség. Tehát a kilenc nap többletszabadidő átverés: a négy nappal korábbi kezdést éppen kiegyenlíti a három nap őszi szünet meg az egy nappal korábbi nyári befejezés. Így viszont elhasal a miniszter másik (szintén MTI-hírből idézett) érve, miszerint a korábbi tanévkezdés és az őszi szünet hozzájárul a diákok napi terhelésének érezhető csökkentéséhez. Holott a napi terhelés valószínűleg akkor sem csökkenne számottevően, ha az őszi szünnapokat ténylegesen megkapnák a gyerekek (sőt lehet, hogy sok helyen az emiatt kieső órákat szét is szórják majd a többi időben), de tessék utánanézni a naptárban: valójában emiatt nem csökken az iskolában töltendő napok száma. Ha mégis csökken, az amiatt lesz (és feltehetően ez is benne van az augusztusi kezdésben), hogy "mint ismeretes, a következő tanévben a nemzeti ünnepek mindegyike hétköznapra esik, emiatt a Minisztérium javasolta, hogy szeptember elseje helyett néhány nappal korábban, augusztus 28-án kezdődjön a tanév".

Az idézet az Oktatási Minisztérium honlapjára (www.om.hu) föltett Gallup-jelentésben olvasható, mely a korábbi tanévkezdésről és az őszi szünet bevezetéséről kérte ki családok és pedagógusok véleményét (az őszi szünet a döntő többség számára örömteli, a néhány nappal korábbi kezdés pedig nem okoz "súlyos vagy jelentős" problémát, noha a megkérdezettek 57 százaléka nem ért egyet az augusztus 28-i iskolakezdéssel).

A napokkal való bűvészkedés főként azért szomorú, mert a gyerekek túlterheltsége valóban komoly gond. Évek óta hajtogatja mindenki, hogy ezen változtatni kéne. Most a legilletékesebb szájból elhangzik egy deklaráció, de nincs mögötte semmi. Persze három novemberi szünnap még akkor is jól jön, ha egyfolytában zuhog, de igazi ajándék akkor volna, ha nem ilyen hamiskás módon adnák, a nyári szünet rovására.

Változó

Mindez talán sokak figyelmét elterelte Pokorni Zoltán egy sokkal fontosabb bejelentéséről. A miniszter a Nemzeti Tankönyvkiadó szaktanácsadói konferenciáján (ismét az MTI tudósítása szerint) egyebek között megjegyezte: az idei tanévtől változás, hogy az iskoláknak nem kell a gyengébben tanuló gyerekeket évenként megbuktatniuk, mivel lehetőségük nyílik az első négy évet egy pedagógiai szakasznak tekinteni, és módjuk lesz arra is, hogy 6. osztályos korukig szövegesen értékeljék a diákokat.

Mivel tavaly tavasszal épp Pokorni főszereplésével módosították a közoktatási törvényt (egyesek szerint úgy, hogy alapjában véve hazavágták az előző kormányzat alatt elfogadott Nemzeti Alaptantervet; lásd: MaNcs, 1999. május 27. - a szerk.), kizárt dolog, hogy a miniszter ne tudná pontosan, hogy az iskoláknak nem a 2000/2001-es tanévtől lesz módjuk szöveges értékelésre elsőtől hatodikig (feltehetőleg az MTI-s kolléga értett félre valamit). Hiszen az 1993. évi LXXIX. törvény kimondta: "Az iskola a tanuló tudásának, magatartásának és szorgalmának értékelésére az érdemjegy, minősítésére az általános iskola első-harmadik évfolyamán az osztályzat helyett más megjelölést is alkalmazhat." Az ezt módosító, 1996. évi LXII. törvény szerint pedig "az iskola pedagógiai programja az évközi érdemjegyek, továbbá az első-hatodik évfolyamon a félévi és év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére más jelölés alkalmazását is előírhatja".

A szóbeli értékelés iránt figyelmet keltő miniszteri megnyilatkozás mögött tanári és szülői tapasztalat állhat, célja pedig az lehet, hogy arra ösztökélje a pedagógusokat és az iskolával "megrendelői viszonyban" álló szülőket, hogy gondolkozzanak el a hagyományos osztályozás merev sémájának lazításán. Hogy tudatosítsa, érdemes lenne változtatni. A tudás ugyebár jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), a magatartás példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), a szorgalom példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2); a legtöbb ember, aki ebben az országban járt iskolába, megszokta, ismeri és érti e szavakat és számokat, de tudja azt is, hogy ez a leegyszerűsített rendszer árnyalt értékelésre alkalmatlan. Nem mutatja meg, hogy mihez képest mi mennyi. A gyerek képességeihez viszonyítva? Vagy korábbi eredményeihez? Az osztály átlagához mérten? Az adott iskolában tapasztalt szinthez képest? Netán egy elméletileg elvárható optimumhoz?

Mint Czike Bernadett, az Alternatív Pedagógusképző Műhely egyik alapítója írja, "sokszor érzi úgy a pedagógus - és természetesen a gyerek is -, hogy a jegy igazságtalan, nem fejez ki semmit, és ebből következően hatása ellentétes az eredetileg ennek szánt, motiváló, visszajelző hatással" (Tani-Tani, 1997/2). Nem véletlen, hogy az elmúlt egy-másfél évtized során működni kezdett, úgynevezett alternatív pedagógiai módszereket alkalmazó iskolák egyik alapvető jellegzetessége, hogy a hagyományos osztályzás helyett a gyerekhez és a szülőhöz szóló, személyes és személyre szabott mondatokban és iskolánként is eltérő módon értékelik a teljesítményeket, az viszont közös, hogy a szöveges értékelést aztán a pedagógus külön meg is beszéli mindegyik szülővel és/vagy gyerekkel. A bizonyítványnak ezt a kiterjesztett, szöveges verzióját az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban például Értékelőnek, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában Töprengőnek nevezik, a Kincskereső iskola Iskolalevelet küld tanulóinak. Mindez rengeteg munkát és figyelmet feltételez. És egyébként nem zárja ki, hogy a szöveges értékelés iskolaváltoztatás, továbbtanulás esetére hagyományos érdemjegyekre is lefordítható legyen.

Példás

"Azt szeretjük benned, hogy fölvállalod azokat a cselekedeteidet, amelyek nem éppen helyén valóak.

Szeretnénk, ha változtatnál hangnemeden és stílusodon, amely nem tisztelettudó sem gyerekkel, sem felnőttel szemben, és időnként a durvaságig fajul.

Tenned kell még azért, hogy rendesebb legyen környezeted, dolgaid, hogy az órákon hangoskodással, bohóckodással ne zavard társaidat, tanáraidat.

Irodalom:

"rai munkád: Amíg bírod figyelemmel, aktív vagy, belerakod a véleményedet a közös gondolkodásba. A vázlatíráshoz sokszor adsz jó ötleteket. A jelenetekben részt veszel, gondolataidat érthetően, tartalmasan fogalmazod meg. De ha elfogy a türelmed! Kérlek, akkor is ügyelj arra, hogy másokat ne zavarj!

(...)

Pál utcai fiúk: A regényt elolvastad, megértetted. Igazi, tartalmas véleményt tudtál alkotni róla. Megértetted Geréb alakját, kitűnő volt alakításod és a róla írt jellemzésed.

Hangos olvasásod: Hibátlan, folyamatos, de most elkezdtél kapkodva, hadarva olvasni, nyugi, fektess nagyobb figyelmet a hangsúlyokra!

Felmérők: általában magas százalékú az eredmény, de pl. a némaolvasás-felmérőt elkapkodtad, és a figyelmetlenség miatt elég sokat hibáztál. Nem kell mindig elsőnek lenni, ráérsz, ne rohanj, hová rohansz?!

(...)

Testnevelés:

Sokszor segítettél nekem az órai mérkőzéseket levezetni, ez nagyon jó volt nekem. Kiválóan kezeled a labdát, és már nálunk is képes vagy néha az összjátékra. A II. félévben kevesebbet úsztál az edzések miatt, viszont most fegyelmezettebben róttad a medencében a hosszakat.

(...)

Matematika:

Ennek a félévnek a legfontosabb témája volt a tizedes tört értelmezése, összeadása, kivonása, szorzása, osztása egész számmal. Elég sok időt, energiát fordítottunk erre. Végül úgy láttam, hogy sikerült Neked mindezt megérteni, megtanulni. Társaid egy részéhez képest gyorsabban és jobban. Azt gondolom, ez még inkább sikerült volna, ha erősebben akarod az elejétől, nem bújsz a >>nem értem(...)

Viszonyod az angolhoz:

Tudásoddal teljesen elégedett vagyok, órai munkáddal azonban már kevésbé. Nagyon harsány vagy, nehezen tudlak leállítani, s állandóan igyekszel magadra vonni a többiek figyelmét. Stílusod messzemenőleg elfogadhatatlan a számomra. (...)"

E részleteiben idézett értékelést egy ötödikes fiú kapta az 1998/99-es tanév végén a Rogers személyközpontú iskolában. Az összes tanárja által aláírt, hatoldalnyi dokumentum kifejezetten e célra fenntartott helyén ő maga, önérzetesen az alábbi véleményt fűzte mindehhez: "Kissé eltúloztátok a szidásomat!"

Igyekvő

Az "én elmondom nektek" típusú tanárszerep tudatos megváltoztatásából és a gyerek személyiségének fokozott figyelembevételéből kiinduló alternatív iskolák szembe mennek az oktatási rendszerrel. Felfogásuk, módszertanuk alapvetően más. A tananyagról való beszámoltatás náluk vagy az órán kapott feladat közös megoldásával, vagy a százalékosan értékelt felmérő dolgozatok útján történik. Feleltetés nincs, így az ezzel járó stresszt is megússzák a gyerekekek, viszont sokat beszélgetnek, az önálló szereplést pedig kiselőadások tartásával gyakorolják, mikor is ők tanítják valami újra a többieket. Az alternatív iskolák a szóbeli értékelés alkalmazásával igyekeznek megoldani azt, amire az ötfokú számskála túl szűkös.

"Az általam ismert, alternatív iskolákban tanító tanárok szerintem tudatilag is leváltak az osztályozásosdiról, elfelejtették azt, hogy 1, 2, 3, 4, 5 - mondja a Budapesti Tanítóképző Főiskolán pszichológiát tanító Czike Bernadett. - Ezekben az iskolákban a fő alapérték a tolerancia, aminek egyik sajátossága, hogy nem kategorizálja az embereket. A szóbeli értékelés egyik előnye, hogy sokkal árnyaltabb, részletesebb képet tud adni egy-egy gyerekről. Nem sorolja be öt kategóriába, mindenkinek visszajelzést ad ezerféle képességeiről, fejlődése állapotáról, emberi tulajdonságairól. Ez rejtetten tartalmazza azt a szándékot is, hogy a tanár elő szeretné segíteni a gyerek fejlődését, és nem az, hogy egy adott ponton rajtakapja azon, hogy mit nem tud."

A szöveges értékelés egy egész pedagógiai rendszer része, lehetetlen egyik pillanatról a másikra, csak úgy bevezetni. S annak sincs értelme, ha pusztán színek, szimbólumok (piros pont, fekete kör stb.) lépnek a jegyek helyére. Komoly pedagógiai műhelymunka árán alkalmazható csak, folyamatos karbantartást és odafigyelést igényel. E nélkül többet árthat egy rossz vagy igazságtalannak érzett osztályzatnál, könnyen megbánthat gyereket és szülőt: egy számot az ember hamarabb leráz magáról, mint egy alaptalannak érzett negatív jelzőt. Éppen ezért a miniszteri szavak ellenére sem várható, hogy az átlagos önkormányzati általános iskolák most rohanva átállnak az osztályzásról szóbeli értékelésre. Ami előkészítetlenül nem is lenne jó, az viszont igen, hogy - ha már rendelkezésre áll a reformpedagógiai iskolák tízéves tapasztalata - egyrészt a tanítóképző főiskolákon végre ezt is kellő súllyal oktassák, másrészt hogy a már dolgozó pedagógusok kezdjenek arról beszélgetni egymás között, ki milyen problémákba ütközik bele napról napra az értékelés során, és miként lehetne ezeket megoldani.

Mondjuk úgy, hogy az öt érdemjegynek megfelelő jelzők kiegészítésére megfogalmaznak tíz vagy harmincnyolc mondatocskát (lásd keretes írásunkat - a szerk.). Esetleg úgy, mint a hétszáz tanulós, II. kerületi Klebelsberg Kunó Általános Iskolában, ahol az első hat évfolyam százhúsz tanulóját a Gyermekek Háza alternatív alapozó programja szerint okítják és értékelik szövegesen (zárójelben az érdemjeggyel). Vagy mint ahogy a XXII. kerületi, Tompa utcai általános iskolában teszik két éve: a félévi és év végi bizonyítványok közé beiktatnak egy-egy negyedévi, szöveges értékelést. Hogy - Pataki Lászlóné igazgató szavai szerint - "a szülő képben legyen, és a gyereknek legyen ideje belehúzni. Többletteher ez a pedagógusoknak, amiért legfeljebb köszönet jár, de a gyerekek érdekében tesszük."

A miniszteri bejelentés után talán tényleg elkezdődhet valami. Az iskolák nemcsak a (bírálói szerint a NAT-ot annuláló) kerettantervek végleges változatait kapták, kapják meg a napokban (ezek első, ötödik és kilencedik évfolyamon történő, felmenő rendszerű bevezetésére egy év felkészülési idő áll rendelkezésükre), hanem hamarosan a postájukban találnak egy ajánlást is. A többek között a szöveges értékelés fontosságára figyelmeztető szöveg 36 pontját májusban fogalmazták meg az Alternatív Felsőoktatási Konferencia résztvevői. Azok a pedagógusok, akikben a miniszteri szavak és ezen ajánlások netán elindítanak valamit, figyeljék a Pilisborosjenőn működő Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ közleményeit. Itt várhatóan még az ősszel elindul az Osztályzatok nélküli értékelés című, kétszer harmincórás tanfolyam. A fő cél a szemléletformálás.

Szőnyei TamásPéldául

Amerikában

1. Gyakran túlteljesíti az elvártakat

2. Kitűnő munka

3. Jó munka

4. Lelkiismeretesen teljesít

5. Fejlődést mutat

6. Egyenlőtlen teljesítményt nyújt

7. Jobban igyekezzen a házi feladatoknál

8. Képességei alatt teljesít

9. Öröm vele lenni az osztályban

10. Kiváló magaviselet

11. Lelkes diák

12. Figyelmes és együttműködésre kész

13. Viselkedése időnként nem megfelelő

14. Időnként zavarja a többieket

15. Figyelmetlen az órákon

16. Túl sokat fecseg az órákon

17. Nehezen koncentrál a feladataira

18. Magatartása javításra szorul

19. Rendkívül aktív

20. Aktívabbnak kellene lennie

21. Jól dolgozik együtt a többiekkel

22. Nehezen dolgozik együtt a többiekkel

23. Felkészülten érkezik az órákra

24. Gyakran nem készül az órákra

25. Feladatait alkalmanként nem végzi el

26. Többször nem végzi el a feladatait

27. Néha késve végzi el a feladatait

28. Nem használja a feladatokat tartalmazó noteszét

29. Nehezen szervezi össze saját dolgait

30. Jól teljesít a teszteknél

31. Többet kellene készülnie a tesztekre

32. Gyengén teljesít a teszteknél

33. Jó teljesítményt nyújt a külön feladatoknál

34. Kreatívan gondolkozik

35. Korrepetálásra szorulna

36. Szükség lenne a szülőkkel való megbeszélésre

37. Hiányzásai befolyásolják osztályzatát

38. Új tanuló, még nem osztályoztuk

publikálva
2000/35. (08. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra