Az uniós közbeszerzési eljárásokon nem csupán a nyertesek markát üti szép summa. Jól keresnek rajtuk az ügyleteket a háttérben szervező közbeszerzési tanácsadók is. Az orbáni vő, Tiborcz István közvilágítási tendergyőzelmeit kifogásoló OLAF-jelentés az eddig árnyékban meghúzódó tanácsadó cégekről is felrántotta a függönyt. Sőt, az Európai Unió csalásokat vizsgáló hivatala – a 24.hu által megszerzett jelentés szerint – arra a következtetésre jutott, hogy a szervezett csalás főszereplőit nem a pályázatokat meghirdető önkormányzatoknál, hanem inkább a tanácsadó cégeknél, illetve a mögöttük álló magánszemélyek között kell keresni. A vizsgált 35 beruházás mindegyikében hasonló koreográfia szerint bonyolították le a tendereket, amelyekben rendre ugyanazok a tanácsadók bukkantak fel. Az OLAF a teljes 13 milliárdos támogatás visszafizettetését javasolta az uniónak, az összeg nem sokkal marad el a pályázatokon taroló Elios adott időszakban összeszedett 15 milliárdos bevételétől.
Méretre szabott jogszabályok
A rendkívüli befolyásra szert tevő tanácsadó cégeket az Orbán-kabinet hozta helyzetbe a más terepen már jól bevált törvényalkotási mechanizmusával. A közbeszerzési tanácsadó fogalmát a közbeszerzéseket szabályozó 2003-as törvény vezette be, az első tanácsadói névjegyzékbe jellemzően a szerződéseket szövegező ügyvédek, illetve az eljárásokat lebonyolító cégek vetették fel magukat. Két év múlva húztak egyet a rendszeren, és az uniós értékhatárt (amely a közbeszerzés tárgyától függ) meghaladó tendereknél kötelezővé tették a tanácsadók „bevonását”, ám ez alatt mindenki azt értett, amit akart, ráadásul nem is igazán ellenőrizte senki. Az egyetlen lényeges változás a díjszabásban jelentkezett. A tanácsadói honorárium innentől szinte mindig pontosan annyi volt, amennyit erre az eljárást megindító kedvezményezett az uniótól külön címen kapott. A tanácsadók szerepe és az eljárásokra gyakorolt hatása azonban továbbra is kérdéses maradt. A tenderek ellenőrzése az időközben kialakult rend szerint a Közbeszerzési Hatóságra, a közreműködő szervekre, illetve a Miniszterelnökségre maradt. Az utóbbi külön felügyeleti főosztályt hozott létre a szabálytalanságok kiszűrésére. Ezért is lepte meg a piac szereplőinek jó részét a jogszabály 2015-ös szigorítása, amely megalkotta a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók (FAKSZ) intézményét, akiknek a bevonását kötelezővé tette minden uniós értékhatárt elérő, részben vagy egészben uniós forrásból finanszírozott projekt, illetve valamennyi 500 millió forintot meghaladó építési beruházás lebonyolításába. A korábbi homályos megfogalmazás helyett immáron pontosan meghatározták a szaktanácsadók feladatát: az gyakorlatilag az eljárás teljes körére kiterjedt, ilyenformán ők lettek a közbeszerzések urai. Működésüket területi lehatárolások sem kötik. A névjegyzékbe bekerülés feltételrendszere pedig biztosította, hogy a szaktanácsadók java a bizalmi emberek közül kerüljön ki.
A jogszabályi szigorítások indoka mindannyiszor a közbeszerzési eljárások tisztaságának biztosítása, a korrupció elleni hadviselés volt. Ha elfogadjuk is, hogy a törvényalkotói szándék alapvetően ez volt, az akkor is erősen kérdéses, hogy mennyit sikerült ebből átültetni a gyakorlatba – mert már a nyitány is botrányosra sikeredett.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2015 második felében hirdette meg egészségügyi eszközbeszerzési programját. Az eredetileg 9 milliárdosra tervezett, utóbb 32 milliárdosra hízott MR-, CT- és röntgenberendezés-beszerzés ügyében azóta a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik, azt gyanítva, hogy a cégek előre egyeztették a pályázati indulásokat. Bár a vizsgálat csak a választások után zárul le, a 444 egy korábbi GVH-s végzésre hivatkozva állítja, hogy az ügy egyik gyanúsítottja Maróth Gáspár, aki korábban Orbán Viktor személyes tanácsadója volt, majd két országos egészségügyi programban is vezető szerephez jutott, míg a kartellgyanús tenderek idején a többször is nyerni tudó VMD-cégcsoport vezetője volt. A VMD Zrt. tulajdonosai között a Medshare Kft.-n keresztül feltűnik Kertész Mariann is, a felesége annak a Homolya Róbertnek, aki korábban közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkár volt, jelenleg a Miniszterelnökség közlekedéspolitikai államtitkára. Az ügy másik gyanúsítottja az ipari kémkedésért korábban elítélt Harmat Sándor, aki arra próbálta rávenni a cégeket és a kórházakat, hogy az ő cégét – a Chemium Kft.-t – bízzák meg a közbeszerzési eljárás lebonyolításával. Úgy tűnik, az ÁEEK azóta sem lett ügyesebb a közbeszerzési tenderek lebonyolításában. Szabálytalanságok miatt tavaly ősszel két tenderét is felfüggesztette a Közbeszerzési Döntőbizottság, több tízmillió forintos bírsággal sújtva az ÁEEK-et, amely pedig az elmúlt években több közbeszerzési tanácsadói szerződést is kötött. A Juratio Zrt. például három megbízást is kapott összesen 122 millió forint értékben, a Szterényi Ügyvédi Iroda 292 millióért nyújt közbeszerzési jogi tanácsokat, az Ész-Ker Zrt. szerény 55 millióért segédkezik. (Erről lásd még: Rendszerhiba, Magyar Narancs, 2018. január 11.)
Akik nagyon tudnak valamit
Egyik cégnek sem az ÁEEK az egyetlen megbízója. A Juratio a többi közt dolgozik a Magyar Állami Operaháznak, a Fővárosi Főügyészségnek, a Földművelésügyi Minisztériumnak és a Belügyminisztérium cégének is. Szterényi Sándor tanácsaival segíti az állami HungaroControl Zrt.-t, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, illetve a Várban zajló nagyszabású kormányzati ingatlanfejlesztésekért felelős Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft.-t. A 2017 és 2020 közötti tanácsadásért két részletben 83 milliót bezsebelő Ész-Ker – amely időnként az angol elnevezésén, Mind Trade Service-ként bukkan fel – szintén bejáratott partner. Az SBGK ügyvédi irodával közös konzorciumuk évek óta sorra nyeri a nagy értékű megbízásokat az Elios-ügybe a hódmezővásárhelyi közvilágítási ügylet miatt belekeveredett Lázár János vezette Miniszterelnökségtől az elmúlt években.
A kancelláriaminiszter által bevezetett központosított uniós támogatásmenedzselő rendszer a legnagyobb megrendelővé tette a Miniszterelnökséget a közbeszerzési tanácsadói piacon. Az SBGK–Ész-Ker-konzorcium tavaly februárban 1,87 milliárdért vállalta a Vidékfejlesztési Program (VP) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) uniós források felhasználását célzó beruházásai közbeszerzéseinek felügyeletét. Egy februári szerződés 4,99 milliárd forintos keretösszegért rendelt közbeszerzési és jogi szaktanácsadást. Egy márciusi kontraktusban 1,417 milliárdért vállalták tenderek ellenőrzését. Júniusban 710 millióra tornáztak fel egy 2016-ban kötött szerény 669 milliós megbízást. De ez is kevésnek bizonyult, így idén januárban újabb 472 milliós keretösszegű szerződéssel bővült a kapcsolatrendszer. A két cég egyébként benne volt abban a konzorciumban is, amely 2016-ban elnyerte a Miniszterelnökség három részből álló, összesen 4,8 milliárdos tanácsadói tenderét is, ez a megbízás szintén az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések ellenőrzésére szolgál.
Abban az évben hirdették ki a fejlesztési minisztérium égisze alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Programiroda tanácsadói gigatenderét is, amellyel a 2020-ig megvalósítandó 420 milliárdos víziközműprogram közbeszerzéseinek lebonyolítására kerestek külsős cégeket. E tanácsadók feladata volt kiválasztani, hogy a keretmegállapodásokat elnyerő kivitelezők közül melyik építheti meg az adott település ivó-, illetve szennyvízhálózatát. Az Ész-Ker aligha meglepő módon újfent bejutott a nyertes öt cég, illetve konzorcium közé. A cég így egy személyben volt a konkrét beruházások közbeszerzéseinek lebonyolítója, a kancellária főellenőrének a tanácsadója, illetve a Miniszterelnökség udvari tanácsadója.
Az Ész-Ker cégeket Lázár Jánoshoz közel állóként ismerik a piacon. A cégtulajdonos Kárpáti György Péter már hódmezővásárhelyi polgármesteri időszakában is közbeszerzési tanácsokat osztott Lázárnak. (Kárpáti másik cége, a New 4 Kft. legutóbb 230 milliós rendezvényszervezési megbízást nyert el Lázár minisztériumától.) De Kárpáti üzletelt már Garancsi Istvánnal, és közös cége van Eupro Projektmenedzsment Kft. néven Tiborcz István üzlettársával, Hamar Endrével is. Hamar másik cége, a Sistrade Kft. 22 Elios-üzletet hozott tető alá 2012 és 2015 között, az OLAF által vizsgált időszakban. Az Elios-ügyben szintén szerepet játszó Közbeszerzési és Beruházási Tanácsadó (KBT) Kft. az idén a Magyar Turisztikai Ügynökség háza táján tűnt fel, mely szervezet munkáját Orbán Ráhel is segíti tanácsaival. S itt valahogy ismét összegubancolódnak a szálak. Ennél sokkal meglepőbb, hogy a KBT bábáskodása mellett az OC Bau diadalmaskodhatott egy idei 161 milliós ügynökségi pályázaton. Az OC Bau ügyvezetője ugyanis Kérészyné Horgas Andrea, aki egyúttal annak a Mahir Kiállítás Szervező Kft.-nek a vezetője is, amely része Simicska Lajos Mahir-birodalmának. Az Ész-Ker Zrt.-vel zsinórban jelentős megbízásokat elnyerő SBGK Ügyvédi Iroda oszlopos tagja Bajkai István, a Fidesz egyik alapító tagja, aki Orbán Viktort és lányát, Ráhelt is több alkalommal képviselte különféle jogügyletekben, legújabban pedig a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje a VI.–VII. kerületben. Tavaly júliusban alapított saját cége már több megbízást is kapott például a Fővárosi Önkormányzattól, illetve az Országos Bírósági Hivataltól.
A majd’ 5 milliárdos víziközmű-tanácsadói tender nyertesei között felbukkan a Provital Zrt. is, amely az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt.-vel alkotott konzorciumot. Mindkét cég tulajdonosa Antal Kadosa Adorján, akit Mészáros Lőrinc köréhez szokás sorolni. De feltűnik Andy Vajna médiabirodalmában is, mint a TV2 Média Csoport Zrt. egyik igazgatósági tagja. Régi ismerőse Homolya Róbertnek, aki a Provital Zrt. jogelődjének, a Pro-Vital 2000 Kft.-nek volt az egyik tulajdonosa még államtitkári kinevezése előtt. A legnagyobbak közé tartozó közbeszerzési tanácsadó cég megbízói körébe a Miniszterelnökség, az NFP, a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai, a Magyar Turisztikai Ügynökség és több tucat önkormányzat is beletartozik. A cég által sínre állított emblematikus projektek közé tartozik a felcsúti kisvasút és az FTC-stadion is. Legutóbbi nagy dobásuk az Emberi Erőforrások Minisztériumának 480,4 millió forintos közbeszerzése volt, amelyet a szintén Kárpáti tulajdonába tartozó Ész-Kerrel, illetve a Liget-projekt körül is feltűnt Csendes Consulting Kft.-vel együtt nyertek meg tavaly szeptemberben. A cégek szakértői tanácsadással és minőségbiztosítási szolgáltatásokkal segítik az Emmit 2020-ig.
Mindenre rálátni
A közbeszerzési eljárásokat egyre erőteljesebben belengő korrupció miatt aggódókat ennél jobban felkavarta a 2018. április 15-től kötelező elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) monopolizálása. A közbeszerzési eljárásokat egyszerűbbé, átláthatóbbá és gyorsabbá tévő EKR bevezetésével a magyar törvényhozás egy uniós előírásnak tesz eleget. Csakhogy az uniós cél a verseny kiszélesítése és tisztítása lett volna. Ezzel szemben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter november 6-án kelt rendeletében egyetlen céget jelölt ki az EKR működtetőjének: a NEKSZT Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-t. A cég jogelődje az Electool Közbeszerzési Szolgáltató Kft., amelyet az állam az alapítás után néhány hónappal vásárolt fel félmilliárd forintért. A novemberi rendelettel monopolhelyzetbe hozott cég élére Csányi Istvánt nevezték ki, aki tavaly nyár óta tölti be a közbeszerzéseket felügyelő helyettes államtitkári pozíciót Lázár János minisztériumában, korábban pedig Kárpáti cégének, az Ész-Kernek a vezetője volt.
Közbeszerzési tanácsadásra a 2020-ig tartó finanszírozási ciklus mintegy 8000 milliárd forintra rúgó uniós támogatásának csaknem 1 százaléka – közel 80 milliárd forint – számolható el a becslések szerint. A tanácsadói óradíjak 20–35 ezer forint között mozognak. A pénz döntő része kormányközeli cégeknél és ügyvédi irodáknál landol, amelyek a zsíros megbízásokért cserébe tudják, mi a dolguk. Az irányított közbeszerzések felszámolása még egy erre irányuló erős kormányzati akarat mellett sem lenne egyszerű feladat.
Az állami tanácsadói szerződések zöme 2019-ig vagy még tovább, 2020-ig szól, mint például a Rátky és Társa Ügyvédi Irodának a fejlesztési minisztériummal kötött 635 milliós kontraktusa. A megbízások visszavonása esetén vélhetően súlyos bánatpénzeket kellene fizetni.
