Szubjektív látlelet a magyarországi droghelyzetről

Belpol

Megelégelték a drogszakma szakértői az információhiányt, és élő jelentést készítettek a magyarországi droghelyzetről. Bármely területet vesszük, az eredmények lesújtóak.

„Az elmúlt öt évben jelentős mértékű kedvezőtlen változások érzékelhetők mind a drogpolitika (szabályozás, finanszírozás, politikai klíma), mind a prevenció, a kezelés és az ártalomcsökkentés területén” – állítja a négy országos szakmai ernyőszervezetet (Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége, Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége, Magyar Addiktológiai Társaság, Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete) egyesítő Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT). Visszaesett a kutatási adatok begyűjtése, az utolsó célzottan drogepidemiológiai lakossági felmérés például 2007-ben készült, 2009 óta pedig nincsenek kvantitatív adatok a prevenció magyarországi helyzetéről. És bár a statisztikai adatok folyamatosan a szakma rendelkezésére állnak, nehezen értelmezhetők a többi, kontextuális adat nélkül.

„Azt például tudjuk, hogy a kezelésbe vett populáció nagysága növekszik, de azt nem, hogy miért. Az arra való igény növekedett, hogy kezelésbe kerüljenek, vagy a kockázati potenciál nőtt?” – tették fel a kérdést a jelentés készítői, akik hangsúlyozták, ez nem egy objektív, általánosítható és kiterjeszthető felmérés (ami igen sok pénzbe kerülne), hanem egy szubjektív látlelet, amely 2015 júniusában készült, 92 szakember bevonásával, kisebb munkacsoportokban dolgozva. „Nem állítjuk, hogy nincs másik 92 ember, aki teljesen mást mondana, de azt állítjuk, hogy amit mi közreadunk, az a valóság egy olvasata.”

A négy nagy terület közül a legkomplexebb a drogpolitika, ahol gyakorlatilag az állam és a szakma között nincs együttműködés, az előbbi ugyanis az ellenség kategóriájába sorolja e területet. Bár elviekben létezik a Nemzeti Drogellenes Stratégia, a gyakorlatban öt éve nincs mögötte cselekvési terv, ami a konkrét tevékenységeket és azok konkrét finanszírozását meghatározná. Továbbá az Európai Unióval ellentétes irányba haladva 2013-ban ismét szigorítottak a büntető törvénykönyv droghasználatra vonatkozó szabályain, ahogyan a C lista is (azon szerek listája, amelyek fogyasztását és birtoklását büntetik Magyarországon) problémás szakmai szempontból. Az élő jelentésből világosan látszik, hogy a szakemberek szerint a drogpolitika nagymértékben nehezíti tevékenységüket, a segítség helyett az akadályozást észlelik. Így van ez a prevencióval is: fejlődés itt sem látszik, maximum „erősödés”, mint a rendőri jelenlét az iskolákban.

false

Az iskolai prevencióról sok mindent elárul az, hogy a legtöbbször előforduló prevenciós elem a dohányzást tiltó rendelet; az iskolán kívüli vagy a szülőknek szervezett programokkal viszont sehogy sem állunk. Megnehezíti a szakemberek bejutását az intézményekbe az is, hogy a prevenciós programok tartásához engedély kell (2004–05 táján 280 ilyen programról volt tudomásuk a szakembereknek, 2013-ban ez 10-nél kevesebb volt, idén 32 programról beszélünk); ennek feltételeit elnézve sokszor nem a szakmaiság, hanem az erőforrások megléte számít. Ennek eredménye az is, hogy az intézmények – szintén forrás híján – az olcsóbb (vagy akár ingyenes) szolgáltatást nyújtó és engedéllyel rendelkező szervezetekre bízzák a prevenciót, így kerülhetnek be az iskolákba például a szcientológusok is. „Generális elbizonytalanodás érzékelhető a területen, mert nincs egy szakmai konszenzusra épülő, világos iránymutatás, ez pedig rányomja a bélyegét a prevenciós tevékenységre is. Pedig ez az a terület, ahová a legtöbbet ígért – szakmának és társadalomnak egyaránt – a kormány, átütő eredmények még sincsenek. Itt kellene kérdőre vonni a döntéshozót” – mondta Felvinczi Katalin, a KCKT prevenciós munkacsoportjának vezetője.

Az ártalomcsökkentés a jelenlegi helyzetben talán a drogszakma legmostohább területe: ide tartoznak a fertőző betegségek terjedését megakadályozó tevékenységek és a partiszerviz. Ez utóbbi kicsit jobban működik, főként a zenei fesztiválokon, bár ez annak is köszönhető, hogy ezeket a rendezvényeket a szabályok betartásához kötik. Egy szórakozóhelyre már nehezebb bejutni az ártalomcsökkentést végezni kívánóknak, sok esetben tapasztalták a szakemberek, hogy azért nem mehetnek be, mert a szórakozóhely úgy érzi, azzal elismerné, hogy ott használják a szereket. A jelentés szerint a fesztiválokon és a szórakozóhelyeken az első három leginkább elérhető ártalomcsökkentő szolgáltatás közül az egyik az ingyenes hideg vízhez való hozzájutás. Ritka a hozzáférés a HIV-tesztekhez is, és különösen rossz helyzetben vannak a börtönből szabadulók, őket ugyanis – bár szükséges volna – nem szűrik HIV-re és hepatitisre.

Természetesen a tűcserék sorozatos megszüntetése is rontott az eleve gyatra helyzeten (ma 27 tűcserepont működik az országban), ahogyan az új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos információhiány, az integrált ellátóhelyek hiánya, az alulfinanszírozás (az állami normatíva még a kötelezően előírt számú munkatárs bérére sem futja), vagy a droghasználók és a velük foglalkozó szakemberek stigmatizációja is. Az ellátórendszer hasonló okok miatt nem tud megfelelni a növekvő kezelési igényeknek – míg a dizájner drogot fogyasztók egyre többen vannak (és egyre fiatalabbak), addig az ellátórendszer alulfinanszírozott, tényleges és relatív (ti. lenne ember, de nincs rá pénz) szakemberhiánnyal küzd. Ráadásul nincs lehetőség az ellátási formák kombinálására, azaz „döntsd el, hogy függő vagy, vagy hajléktalan, mert mind a kettő egyszerre nem lehetsz”.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.