Szuverenitásvédelmi Hivatal: a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek náluk sokkal többet költenek

  • narancs.hu
  • 2024. november 9.

Belpol

Mint kiderült, több mint egymilliárdért szerződött a szerv kommunikációs célokra. 

„A külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek ennek az összegnek a többszörösét költik el, hogy a saját gazdasági és politikai érdekeiknek megfelelően manipulálják a magyar közvéleményt” – válaszolta a Szuverenitásvédelmi Hivatal a Telex kérdéseire, amikben arról érdeklődtek, miért szerződött a hivatal Balásy Gyula cégeivel, a New Land Mediával és a Lounge Designnal több mint 1 milliárd forint értékben.

A lap emlékeztet, a szerződésről Hadházy Ákos parlamenti képviselő posztolt először a Facebookon, és megjegyezte, a dokumentum legérdekesebb része, hogy bár szerződést a felek október 11-én írták alá és 2025. február 28-ig érvényes, ebben a szűk 5 hónapban tervezik kiszórni a több mint 1 milliárd forintot, lényegében reklámköltésekre. Az összeg 80 százaléka (ami még mindig több, mint 1 milliárd) egyebek mellett olyan célokra használható fel, mint film- és rádióreklám gyártása, televíziótechnika, reklámajándékok és ruházat gyártása, marketing és dekorációs elemek gyártása, PR-ügynökségi feladatok, rendezvénytechnika, rendezvénykellékek, rendezvénydekoráció, catering, programlehetőségek, foglalkozások, fellépők.

A lap kérdéseire Szolomájer Balázs sajtófőnök válaszolt: a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál „a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek” ennél sokkal többet költenek. Emellett úgy gondolják: „A magyar embereknek joguk van tudni, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezetek milyen forrásokból és kinek a megbízásából hajtják végre dezinformációs kampányaikat és politikai nyomásgyakorlási tevékenységüket. A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy minél több magyar választó megismerhesse a nemzeti szuverenitást sértő vagy veszélyeztető szervezetek tevékenységét és megbízóikat.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.