Tájékoztatót adott ki a NAIH arról, mikor kérheti a munkáltató a dolgozó beoltottságára vonatkozó adatot

  • narancs.hu
  • 2021. április 2.

Belpol

Az ajánlás kizárólag a jelenlegi járványügyi helyzetben alkalmazandó.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatót tett közzé a honlapján arról, hogy a munkáltatók megismerhetik és nyilvántarthatják-e azt, hogy dolgozójuk beoltatta-e magát.

Azt írják,  a hatóság számos megkeresést kapott mind a köz-, mind pedig a magánszférába tartozó szervezetektől annak kapcsán, hogy jogosultak-e kezelni (megismerni, nyilvántartani) a foglalkoztatottak új típusú koronavírus elleni védettségének – a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendeletrendelkezései alapján igazolható – tényére vonatkozó adatokat.

A Hatóság általános iránymutatása elsősorban a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó jogviszonyokra irányadó, és hogy az abban foglaltak kizárólag a jelenlegi ­– tehát az annak kiadásakor fennálló – járványügyi helyzetben alkalmazandóak.

A tájékoztatóban azt írják, hogy a védettség ténye egészségügyi adatnak minősül, ezért a munkáltatónak csak bizonyos esetekben van joga ezt az adatot kérni a munkavállalótól. A NAIH álláspontja szerint a hatályos szabályok alapján munkajogi, munkavédelmi, foglalkozásegészségügyi, valamint munkaszervezési céllal, e körben kiemelve a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciók felmérésére vonatkozó – objektív szempontok alapján elvégzett – kockázatelemzés alapján,

egyes munkakörökben vagy foglalkoztatotti személyi kör esetében szükséges és arányos intézkedésnek minősülhet a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerése. 

A hatóság azonban hangsúlyozza, hogy az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyokra (például Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti megbízási, vállalkozási típusú jogviszonyok; a közszférában ágazati jogszabályok alapján történő foglalkoztatás) jogviszonyonként eltérő jogi szabályozás vonatkozik, ezért a hatóság álláspontja szerint indokolt és szükséges, hogy a jogalkotó egységesen rendezze a munkavégzésre irányuló jogviszonyok során a védettség tényének igazolásával kapcsolatos követelményeket.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.