"Üdvöz légy, Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus" - az Andrássy út-Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében anya és lánya merev felsőtesttel áll, karjukon rózsafüzér, félig lehunyt szemükben a borzalom, ahogy a szemközt gyülekező melegeket nézik. Három órakor rajtuk kívül csak néhány idős úr ácsorog, gyanúsan és ellenségesen méregetik a járókelőket: vajon ki hová tartozik? A Deák téri buszpályaudvarnál elkerített kordon jelzi, hogy a bentiek védelemre szorulnak; pedig a felvonulók közt idén először kisebbségben lesznek a melegek, a többség újságírókból és a szolidaritásukat kifejezőkből áll.
A város egy része háborús készültséget mutat: az Andrássy út végig kordonokkal lezárva, minden utcatorkolatnál tucatnyi, állig felszerelt rendőr. Ideges csönd mindenütt.
Gonda László Rendszerváltó Fóruma csak lassan gyülekezik a Liszt Ferenc terén, néhány fiatal Tomcathez indulna a Felvonulási térre, kurvaanyázva állapítják meg, hogy ahhoz a Bajcsy felé kell kerülni, gyalog jó negyven perc. Az Oktogon, ahová Budaházy Györgyék harcosokat hívtak, hogy ököllel tanítsák móresre a melegeket, szintén megközelíthetetlennek látszik: a tanácstalanul álldogáló nácik egy idő után a Hősök tere felé veszik az irányt.
"Han-ge-ri-jen"
A melegek ellen tüntetők kilencven százaléka 17 és 65 év közti férfi; kisebb részük a kilencvenes évek eleji-közepi MIÉP-tüntetésekről ismert alsó középosztálybeli vagy alsó osztálybeli, szegényesen öltözött, agresszióját durva szavakkal vagy köpködéssel, esetleg trágár transzparensekkel kifejező ember. Van persze pár tucat jól öltözött, idősebb, feltehetőleg az ún. úri keresztény középosztályt képviselő úr és hölgy - bár ők vannak a legkevesebben. Jóval népesebb csoportot alkot a Fradi-keménymaghoz hasonló, húszas éveik végétől a negyvenes évek közepéig járó kigyúrt férfiak tábora, akiknek egyik része szombat délután harcol, másik része csak jelenlétével kelt félelmet. A legtöbben mégis a fiatalok vannak: egy részük jó arcú tarisznyás értelmiségi, többségük azonban a város külterületeiről ismert, mindenre elszánt "radikális", aki józan mérlegelés nélkül megy neki a jól felszerelt, túlerőben lévő rendőrtömegnek.
Míg a melegfelvonulás résztvevői a Deákon gyülekeznek, hogy a Városligetbe vonuljanak, Tomcat pár tucatnyi "kedves fasisztájával" épp az ellenkező irányba igyekszik. "Nem az a cél, hogy agyonverjük a ratyikat, de nem örülünk a vonulásuknak" - mondja Tomcat, aki megkéri a vele tartókat, hogy ne támadjanak, és tojást se dobáljanak. "Ha valaki leejt egy tojást, ne hajoljon le érte" - deríti fel közönségét. A blogger személyesen is odamegy egy csoport csóró külsejű férfihoz, akik, úgy tűnik, harcolni jöttek. Csalódottan állnak odébb, nyomukban a Narancs riporterével: nyilvánvaló, hogy Tomcat körül nem lesz balhé, a blogger felmérte, hogy hatezer rendőr ellen nincs dobásuk.
"Ott ne hagyd a tojást, bazmeg" - a tíz, fekete ruhát és bakancsot öltött, egy soknapos vidéki fesztivál ápolatlanságát árasztó férfi idegesen, már-már futva indul az Aradi utca felé, ahol Tomcat szerint vízágyúznak. "Mi leszünk az unió szégyene, mindenhol megverték a buzikat" - mondja egyikük. A több száz tojással szaladó legfiatalabb odasziszeg egy posztos rendőrnek: "Mér a köcsögöket véded?"
A melegek elleni első támadás a Liszt Ferenc térnél történik: szélsőjobboldaliak feldöntik a kordonokat és a rendőrökre támadnak, akik könnygázzal válaszolnak. Mire mi odaérünk, az igaz magyarok épp az ellenkező irányba vonulnak. Hárman egy vékonyka ázsiai férfit fognak közre, "Ma-gyar-or-szág, Ma-gyar-or-szág", a férfi zavartan mosolyogva törölgeti meg a szemét, egyikük hozzálép, ledobja a szemüvegét, és ráordít: fel ne merd venni, majd nyomatékul: "han-ge-ri-jen, han-ge-ri-jen". Sodródunk tovább a Hősök terére, mert ott lesz a harc. Habár a szélsőjobb kora délután még megrökönyödve fogadta a lezárt várost és a sok rendőrt, rövid idő alatt újrarendezik soraikat, telefonon jönnek az infók.
Nácik és drukkerek
Az Andrássy út-Hősök tere sarkán lévő kávézó pincérnője rohan a rendőrökért, mert valakik körbefogták a főnököt. Hat-nyolc rohamsisakos rendőr futólépésben fut oda: ekkor szabadul el a pokol. Vagy kétszázan ordítva szorítanák neki a rendőröket a kerítésnek, másodpercek alatt Molotov-koktélok robbannak, sörösüvegek csattannak, öklömnyi utcakövek repülnek. Ellentüntetők tucatjai fölborogatják a felállított kordonokat: vagy negyven percig úgy tűnik, átvették az irányítást. Menekülünk a tömeggel, de beszorulunk a rendőrök meg a huszonéves vadállatok közé. A rendőrök gázsprayvel lőnek vissza, de kevesen vannak; a többség a menetet biztosítja valahol az Oktogon környékén, meg Tomcatékkel vonul visszafelé, a Deák térig. Néhány hangadót kiemelnek, egyet közülük a földre tepernek, mi az, be akarsz kerülni az Indexbe, kérdi az egyik rendőr, de nem viccelődik tovább.
A Hősök terén ugyanis háború van: a föld alól is előbújó, jól felkészült suhancok utcai berendezéseket tépnek ki, petárdákat, jobb esetben tojásokat dobnak a rendőrökre. Hosszú időnek tűnik, amíg legfeljebb tíz rendőr felsorakozik a sok száz őrjöngővel szemben. Egy egyenruhás fején Molotov-koktél csattan, lángolni kezd a felszerelése, ordítva tépi le magáról. Ketten segítik ki a csatatérről, hideg vízzel enyhítené a forróságot, de nemigen van vizük, sőt, igazából rendőr se igen van a környéken. "Ha valaki segíteni akar, hozzon vizet" - kérleli az összegyűlteket a társa, senki se mozdul.
Lassanként egyre több rendőr érkezik, látványos alakzatban állják körbe a Hősök terét, vízágyúval enyhítik a hőséget, módszeresen szorítják ki a nácikat a Vajdahunyadvár felé, felszólítva őket, hogy hagyják abba a jogsértő magatartást. A maszkos suhancok rendületlenül dobálják a köveket és kukákat, egy férfi a fején sérül, vakutenger villog. Pár fotós és kamerás egy műanyag huzalt örökít meg, a Naranccsal megosztják, hogy ez gyorsbilincsre utal, ami nemzetközi kínzóeszköznek minősül. "Igazítsa meg a jelvényét, direkt hordja lefelé, hogy megtévesszen" - förmed egy kamerás férfi az egyik rendőrre, az megszeppenten igazít. A fényképezőgéppel vagy kamerával közlekedő, újságírószerű emberek egy része rendőri jogsértésekre vadászik, vagy kifejezetten a náciknak drukkol.
"Mér a buzikat véditek?" - ezt a kérdést milliószor halljuk ma, később rigmussá fejlesztve: "Magyar rendőr buzit véd, magyar rendőr buzit véd." Hat óra után a Ligetbe kinyomott zavargók lassan visszaszivárognak, hogy az időközben begördülő melegmenethez közelebb férjenek. A Felvonulási téren kordonokkal elzárva, sok száz méterre látszanak csak a melegek, egy kamionon zene szól, a kezdeti bulis negyedóra után lelassulnak, várják, mikor mehetnek haza. "Mocskos buzik, mocskos buzik" - skandálja a tömeg, repülnek újra a kövek, csak kissé messze a célpont. A rács túloldalán összetömörülve állnak a tüntetők. A szorongás napja ez, nem a büszkeségé.
Veszteségek itt
Ismeretlen összetételű vegyi anyagokat, Molotov-koktélokat, palackba töltött savakat foglaltak le a rendőrök a menet előtt egy elhagyott Andrássy úti lakásban. A szombati rendezvény során és azzal összefüggésben 58 embert állítottak elő: ellenük rongálás, hivatalos személy elleni erőszak, garázdaság gyanújával indul eljárás. Nyolc rendőr megsebesült, kettőt savval öntöttek le. A menet után megtámadták Horn Gábor szabad demokrata, Lévai Katalin európai parlamenti képviselőket, Szetey Gábort, a tavaly coming outoló volt személyügyi államtitkárt és Orosz József újságírót.
