Tamás Gáspár Miklós: Ez egy gyógyíthatatlan betegség

  • narancs.hu
  • 2022. október 18.

Belpol

Onkológiai kezelésről, élni akarásról, a betegtársak történeteiről és a tájékozódás felelősségéről beszél a filozófus a Partizán podcastjében.

Súlyos betegségéről is beszélt Tamás Gáspár Miklós filozófus a Partizán Készületlenül című podcastműsorában.

Az interjúban Gulyás Márton első kérdése a filozófus hogylétére vonatkozott: lehetett tudni, hogy komoly betegséggel néz szembe, és a a tisztelői aggódnak érte.

„Azt kell mondanom, ez egy gyógyíthatatlan betegség, amit intenzív kezeléssel tűrhető állapotban lehet tartani. Ez a kezelés eléggé próbára teszi a szervezetemet, úgyhogy hol jobban vagyok, hol kevésbé. De azért, ha nem is annyit, mint korábban, de tudok dolgozni, a gondolkodásban nem zavar. Fájdalmaim nincsenek, jóval gyengébb vagyok a kelleténél, de közvetlen életveszély pillanatnyilag nincs” – mondta Tamás Gáspár Miklós.

Két és fél éve jár onkológiai kezelésekre.

Arról beszélt, most a legfontosabb élménye a betegtársaival való együttlét a folyosón, ahogy vár a konzultációra a budapesti Kék golyó utcai országos onkológiai intézetben. Jellemzően falusi, nála fiatalabb nők történeteit ismerte meg. Olyan emberekkel beszél, akiknek magányosan, kiszolgáltatva, komoran telik az életük, olyan falvakban, ahol nincs már posta, könyvtár, művelődési ház, közért, rendőrőrs, pap. Ezekről a nehézségekről lehetnek sejtéseik a kívülállóknak, a konkrétumokkal szembesülni mégis mellbevágó – mondta Tamás Gáspár Miklós. Tapasztalja azt is, a városi emberek számára jórészt ismeretlen nehézségek ellenére mennyire élni akarnak azok az emberek. Magáról ugyanazt mondta, súlyos beteg, de élni akar.

A Készületlenül podcastban szó esik a 2018-as és a 2022-es országgyűlési választásokról, diktatúrákról, az ukrajnai háborúról és a felelőseiről, és hogy mennyire keveset tudunk arról, milyen eszmék és művek határozták meg például a XIX. században a közélettel foglalkozó emberek gondolkodását. Tamás Gáspár Miklós szerint ha a mostani emberek nem tájékozódnak megfelelően korunk legfontosabb kérdéseiről, arról, hogy az élőhely, amit az emberiség betölt, végső válságban van, akkor nem jutunk előbbre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.