Tamás Gáspár Miklós: Ez egy gyógyíthatatlan betegség

  • narancs.hu
  • 2022. október 18.

Belpol

Onkológiai kezelésről, élni akarásról, a betegtársak történeteiről és a tájékozódás felelősségéről beszél a filozófus a Partizán podcastjében.

Súlyos betegségéről is beszélt Tamás Gáspár Miklós filozófus a Partizán Készületlenül című podcastműsorában.

Az interjúban Gulyás Márton első kérdése a filozófus hogylétére vonatkozott: lehetett tudni, hogy komoly betegséggel néz szembe, és a a tisztelői aggódnak érte.

„Azt kell mondanom, ez egy gyógyíthatatlan betegség, amit intenzív kezeléssel tűrhető állapotban lehet tartani. Ez a kezelés eléggé próbára teszi a szervezetemet, úgyhogy hol jobban vagyok, hol kevésbé. De azért, ha nem is annyit, mint korábban, de tudok dolgozni, a gondolkodásban nem zavar. Fájdalmaim nincsenek, jóval gyengébb vagyok a kelleténél, de közvetlen életveszély pillanatnyilag nincs” – mondta Tamás Gáspár Miklós.

Két és fél éve jár onkológiai kezelésekre.

Arról beszélt, most a legfontosabb élménye a betegtársaival való együttlét a folyosón, ahogy vár a konzultációra a budapesti Kék golyó utcai országos onkológiai intézetben. Jellemzően falusi, nála fiatalabb nők történeteit ismerte meg. Olyan emberekkel beszél, akiknek magányosan, kiszolgáltatva, komoran telik az életük, olyan falvakban, ahol nincs már posta, könyvtár, művelődési ház, közért, rendőrőrs, pap. Ezekről a nehézségekről lehetnek sejtéseik a kívülállóknak, a konkrétumokkal szembesülni mégis mellbevágó – mondta Tamás Gáspár Miklós. Tapasztalja azt is, a városi emberek számára jórészt ismeretlen nehézségek ellenére mennyire élni akarnak azok az emberek. Magáról ugyanazt mondta, súlyos beteg, de élni akar.

A Készületlenül podcastban szó esik a 2018-as és a 2022-es országgyűlési választásokról, diktatúrákról, az ukrajnai háborúról és a felelőseiről, és hogy mennyire keveset tudunk arról, milyen eszmék és művek határozták meg például a XIX. században a közélettel foglalkozó emberek gondolkodását. Tamás Gáspár Miklós szerint ha a mostani emberek nem tájékozódnak megfelelően korunk legfontosabb kérdéseiről, arról, hogy az élőhely, amit az emberiség betölt, végső válságban van, akkor nem jutunk előbbre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.