Tamás Gáspár Miklós: Ez egy gyógyíthatatlan betegség

  • narancs.hu
  • 2022. október 18.

Belpol

Onkológiai kezelésről, élni akarásról, a betegtársak történeteiről és a tájékozódás felelősségéről beszél a filozófus a Partizán podcastjében.

Súlyos betegségéről is beszélt Tamás Gáspár Miklós filozófus a Partizán Készületlenül című podcastműsorában.

Az interjúban Gulyás Márton első kérdése a filozófus hogylétére vonatkozott: lehetett tudni, hogy komoly betegséggel néz szembe, és a a tisztelői aggódnak érte.

„Azt kell mondanom, ez egy gyógyíthatatlan betegség, amit intenzív kezeléssel tűrhető állapotban lehet tartani. Ez a kezelés eléggé próbára teszi a szervezetemet, úgyhogy hol jobban vagyok, hol kevésbé. De azért, ha nem is annyit, mint korábban, de tudok dolgozni, a gondolkodásban nem zavar. Fájdalmaim nincsenek, jóval gyengébb vagyok a kelleténél, de közvetlen életveszély pillanatnyilag nincs” – mondta Tamás Gáspár Miklós.

Két és fél éve jár onkológiai kezelésekre.

Arról beszélt, most a legfontosabb élménye a betegtársaival való együttlét a folyosón, ahogy vár a konzultációra a budapesti Kék golyó utcai országos onkológiai intézetben. Jellemzően falusi, nála fiatalabb nők történeteit ismerte meg. Olyan emberekkel beszél, akiknek magányosan, kiszolgáltatva, komoran telik az életük, olyan falvakban, ahol nincs már posta, könyvtár, művelődési ház, közért, rendőrőrs, pap. Ezekről a nehézségekről lehetnek sejtéseik a kívülállóknak, a konkrétumokkal szembesülni mégis mellbevágó – mondta Tamás Gáspár Miklós. Tapasztalja azt is, a városi emberek számára jórészt ismeretlen nehézségek ellenére mennyire élni akarnak azok az emberek. Magáról ugyanazt mondta, súlyos beteg, de élni akar.

A Készületlenül podcastban szó esik a 2018-as és a 2022-es országgyűlési választásokról, diktatúrákról, az ukrajnai háborúról és a felelőseiről, és hogy mennyire keveset tudunk arról, milyen eszmék és művek határozták meg például a XIX. században a közélettel foglalkozó emberek gondolkodását. Tamás Gáspár Miklós szerint ha a mostani emberek nem tájékozódnak megfelelően korunk legfontosabb kérdéseiről, arról, hogy az élőhely, amit az emberiség betölt, végső válságban van, akkor nem jutunk előbbre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.