Interjú

„Tapogatózó játékfelfogásban”

Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) főpolgármester-helyettes

Belpol

Nagyobb önmérsékletet és bölcsességet várt volna a partnerektől a fővárosi pozíciók betöltésénél Kerpel-Fronius Gábor. Az átláthatóságért, részvételiségért, innovációért és fenntartható fejlődésért felelős főpolgármester-helyettes szerint a kormánnyal folytatott tárgyalásokon azt kell képviselni, hogy a budapestiek egészsége fontosabb a stadionoknál.

Magyar Narancs: Mióta készül a főpolgármester-helyettesi posztra?

Kerpel-Fronius Gábor: Hazudnék, ha azt mondanám, hogy régóta. Először a Momentum főpolgármester-jelöltjeként merült fel a nevem, de március elején a munkám miatt erre nemet kellett mondanom. Bántott a dolog, elkezdtem készülni arra, hogy ha még egyszer adódik egy lehetőség, azt már elvállalhassam. Ebből lett a főpolgármesteri előválasztás, amit nagyon élveztem; jó volt, hogy részt vehettem valamiben, ami katalizálta a változást, és hozzájárult az ellenzék budapesti sikereihez. A kampány során már látszott, hogy szóba jöhetek főpolgármester-helyettesként, de igazán tudatosan nem készültem a feladatra. Arra készültem, hogy bármilyen pozícióba is kerüljek, képviselni fogom a számomra fontos értékeket, elsősorban a részvételiséget és az átláthatóságot.

MN: Végül Karácsony Gergely kérte fel?

KFG: Karácsony Gergely kért fel, illetve megkereste a Momentumot is, hogy delegáljon.

MN: Az Indexnek adott interjújában említette, hogy már arról is vita volt a Momentumban, egyáltalán kell-e ilyen pozíció a pártnak. Mi volt az ellenérv?

KFG: Párttársaim azt vetették fel, szabad-e az óbaloldali pártokkal együttműködni, nem képviselné-e jobban a kívülállás az új politikai kultúra érvényesítését. Végül nagy többséggel az az álláspont kerekedett felül, hogy a választási eredményből is fakadó felelősségünk alkotó módon részt venni az együttműködésben, és hozzáadni a mi sajátos tudá­sunkat a közös munkához.

MN: Ez annak ellenére kérdés volt, hogy a választáson a többi ellenzéki párttal szövetségben indult a Momentum?

KFG: Ezek helyi szövetségek voltak, egész Budapestre nézve nem volt koalíciós döntés, ezért nyílhatott ki a vita.

MN: Előzetesen számított ekkora ellenzéki győzelemre?

KFG: Arra számítottam, hogy Karácsony Gergely nyerni fog, de nem lesz ellenzéki többség a közgyűlésben. Erősen bíztam Soproni Tamás győzelmében a VI. kerületben; Déri Tibor és a civilként, de momentumos támogatással indult Pikó András sikerében inkább csak reménykedtem.

MN: Ha nincs közgyűlési többség, nyilván a Fidesszel is alkudozni kellett volna a főpolgármester-helyettesi posztokról. Így csak a bizottságokban kaphatnának helyet fideszesek, az első közgyűlésen viszont nem fogadták el a felajánlott pozíciókat. Ehhez mit szól?

KFG: Nem volt jó közelről látni ezt az obstrukciót, nagyon máshogy képzelem a város érdekében való politizálást. Erre példa, hogy az ülés előtt odamentem Pokorni Zoltánhoz, bemutatkoztunk, és jeleztem, hogy vele is és minden budapesti polgármesterrel szeretném felvenni a kapcsolatot. Jó lenne, ha közösen tudnánk megvizsgálni az együttműködés lehetőségeit.

MN: Méltányos ajánlatot kapott a Fidesz a bizottságokban?

KFG: Kerekítési problémák lehettek abban, hogy a pozíciók tükrözzék a pontos frakció-arányokat, de alapvetően méltányos volt az ajánlat.

MN: Az ön rövid titulusa: az okosvárosért és a részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes. Mi az az okosváros?

KFG: Budapest elég nagy lemaradásban van digitalizációban, a városban keletkező adatok közérdekű felhasználásában. Az okosváros jelent praktikus dolgokat: legyen ingyenwifi a tömegközlekedésen, legyenek mobiltöltők a közterületeken. De jelenti például az együttműködést a budapesti egyetemekkel, azoknak az innovációknak a közös megtalálását, amelyek javítani fogják a lakók mindennapi életét. A Momentumnak fontos célja, hogy a fiatalok ne menjenek el, de legalábbis jöjjenek vissza a külföldi tapasztalatszerzés után. Ehhez innovatív környezet kell, ezért az okosvárosba beleértjük a startupok támogatását, inkubátorházak létesítését is.

MN: Honnan lesz erre pénz? Mivel Budapest az EU legfejlettebb régiói közé tartozik, uniós pénzre csak korlátozottan pályázhat.

KFG: Egy csomó dolog nem kerül pénzbe vagy csak minimális költsége van, inkább a jogszabályi környezet átalakítását és az attitűdök megváltoztatását igényli. A költségvetésben is vannak tartalékok, mivel Budapest abban az értelemben pazarló gazdálkodást folytatott, hogy fideszes holdudvarszervezeteket kellett eltartania. Egyébként az EU-nak is vannak célzott támogatásai, ezeket akkor hívhatjuk le sikerrel, ha javítjuk Budapest külkapcsolatait. Ez a városvezetés ebben elkötelezett, míg úgy tűnik, az előző, de még a megelőző vezetésben sem volt erre nagy igény. A Budapest méretű városoknak jellemzően nálunk sokkal nagyobb lobbiereje van Brüsszelben.

MN: Olyan intézkedést tudna mondani, amit pénz nélkül, akár azonnal meg lehet valósítani?

KFG: Átláthatóságban gyorsan lehet előrelépni, a szerződések publikálásának módjában például. Vagy hogy egy előterjesztésnek ne csak jogi szövege, hanem közérthető magyarázata is legyen. Szintén inkább figyelmet igényel, hogy szolgáltatás-központúvá tegyük a hivatal működését, legyen valaki, aki meghallgatja az ügyfelek problémáit, és ha kell, kézen fogva végigviszi őket a rendszeren.

MN: Átláthatósági szempontból a 10-es skálán most hányasra értékelné a főváros teljesítményét?

KFG: 3-as, 4-es köré. A budapest.hu-n meglepően sok információ van kint, csak nehéz megtalálni, mert egyáltalán nem felhasználóbarát a honlap. Valószínűleg olyan emberek csinálták, akik a honlap felépítését, ezen belül a közérdekű adatok nyilvánosságát a hivatali adminisztráció szempontjából akarták kipipálni, és nem törődtek a felhasználói élménnyel.

MN: Az előterjesztések jelenleg nem kereshető PDF-ben kerülnek fel a honlapra. Ez meddig lesz így?

KFG: Változtatnunk kell azon, hogy a titkolózás az alapértelmezett viselkedés, egy jól működő önkormányzatnak éppen hogy büszkélkednie kellene az eredményeivel. Korrupcióellenes civil szervezetekkel és oknyomozó újságírókkal együttműködve szeretném kialakítani a dokumentumok konkrét publikálási rendjét. Ők nem ellenségei a Városházának, ne arra menjen el az energiájuk, hogy alapinformációkhoz próbálnak hozzájutni. Magukat a dokumentumokat viszonylag könnyen kereshetővé lehet tenni, több munkát igényel egy olyan adatbázis felállítása, amelybe az önkormányzat és az önkormányzati cégek szerződéseinek főbb paraméterei és a beszállítókra vonatkozó adatok kerülnének fel, szintén kereshető formában.

MN: A testületi üléseket tervezik online közvetíteni?

KFG: Persze, ez minimumelvárás.

MN: Az első közgyűlésen elfogadott Ez a minimum! program átláthatósági biztosról is beszél. Ő ki lesz, és mi lesz a feladata?

KFG: Az Ez a minimum! programot első olvasatban tárgyaltuk, a civil szervezetek kérése is volt, hogy ne formális elfogadás legyen, hanem alaposan nézzük meg, miként lehet a vállalásokat a legjobban megvalósítani. Egyelőre az átláthatósági biztosról is csak beszélgetünk, nem tudom, pontosan mi lesz a szerepe. De nyilván nem egyedül fogom vinni az átláthatósági ügyeket.

MN: Az előző ciklusok szerződéseinek átvilágítása az ön feladata lesz?

KFG: Volt ilyen ígéretünk, és az én feladatom lesz ennek a megszervezése. Prioritás a nagy értékű és még a jövőben is fennálló szerződések átvizsgálása. Ahol problémát találunk, kezdeményezni fogjuk a szerződés módosítását vagy felbontását, és adott esetben a jogi, akár büntetőjogi eljárásokat is.

MN: A főpolgármester-helyettesi felkérését bejelentő sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a parkolási mutyit is vizsgálnák. Ebben a kerületek partnernek mutatkoznak?

KFG: Partnereknek kell lenniük, mert mindenkinek érdeke, hogy a parkolásban világosan lássunk. Karácsony Gergellyel egyetértünk abban, hogy a parkolást fővárosi szinten kell rendezni, és olyan cégre kell bízni, amelynek komolyan auditált folyamatai vannak.

MN: Most viszont törvény nevesíti a parkolást a kerületek feladatai között.

KFG: Az egyik teendőnk ennek a megváltoztatása. Igyekszünk minél hamarabb megtenni azt, amit a főváros jelen helyzetben megtehet, de a törvénymódosításhoz sajnos a kormány közreműködése is kell.

MN: Horváth Csaba később elnapolt parkolási előterjesztése nagy vihart kavart Zuglóban. A polgármester arra hivatkozott, hogy azért kell új parkolóórákat beszerezni, mert erre egy fővárosi rendelet kötelezi a kerületeket. Ezt jó rendeletnek tartják?

KFG: Látjuk a problémát, és gondolkozunk azon, mit lehet tenni akár már a novemberi közgyűlésen. Egyik pillanatról a másikra, hatástanulmány nélkül felelőtlenség lenne megszüntetni a bedobós parkolóórákat, ugyanakkor a rendelet túlságosan sűrűre szabja az óra-kihelyezési kötelezettséget. Ne fosszuk meg a lehetőségtől a külföldieket vagy azokat, akiknek éppen lemerül a telefonjuk, de hogy 75 méternél jóval nagyobb távolság lehessen két parkolóóra között, az szerintem egy lehetséges változtatás. Újabb fizetős terület kijelölésére ettől még szükség van Zuglóban, mert nem fogják bírni azt a nyomást, amit az agglomerációból beérkező és ma még ingyen parkoló autók jelentenek.

MN: Arról mi a véleménye, hogy a ferencvárosi parkolási előterjesztéseket rendre támogató MSZP-s Pál Tibor a főváros költségvetési bizottságának külsős tagja lett?

KFG: Nagyon nem örülök neki.

MN: És semmit nem tudott tenni ellene?

KFG: A tárgyalásokban nem voltam benne, azt tudom, hogy volt egy megállapodás arról, milyen arányban jelölhetnek tagokat az egyes pártok az önkormányzat bizottságaiba, az önkormányzati cégek igazgatóságaiba és felügyelőbizottságaiba. Egy-egy nevet elnézve azt tudom mondani, reménykedtem benne, hogy az együttműködő partnereink nagyobb önmérséklettel és bölcsességgel járnak el. A Momentum olyan embereket delegált, akikért tűzbe tesszük a kezünket, és akik biztosítani fogják, hogy a rájuk bízott cégek megfelelően működjenek. Mindenki tudja, mekkora felelősség van rajtunk; az, hogy Budapest mennyire lesz sikeres és példamutató, meghatározza az ellenzék 2022-es esélyeit is. Ezért hiszem, hogy ha felmerülne, hogy valaki a cégek vezetésében tisztességtelenül viselkedik, a partnereink maguk is le fogják vonni a következtetéseket. Mi hangosan szóvá fogjuk tenni, ha ilyet tapasztalunk, mint ahogy megtettük a Lackner-ügy­ben vagy a zuglói szmsz-módosítás ügyében is.

MN: Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok közül kinél lát problémát? Pál Tibor csak önkormányzati bizottsági tag.

KFG: Több nevet nem mondanék. Vannak, akik problémásak, hangos volt ettől a sajtó az elmúlt napokban.

MN: És az rendben van, hogy eleve pártalapon delegáltak tagokat? Nem a hozzáértést kellett volna nézni?

KFG: Volt egy politikai megállapodás arról, hogy ki delegálhat. A Momentum ezt úgy értelmezte, hogy a pozíciókat szakmai alapon kell betölteni, ezt szem előtt tartva küldtünk embereket.

MN: Abból is volt egy kisebb felbolydulás, hogy ezek az emberek is jellemzően többet keresnek, mint a Tarlós-érában ugyanezen poszton lévők. Ez miért alakult így?

KFG: A tiszteletdíjak megállapításában nem vettem részt, de a piaci keresetekhez viszonyítva reálisnak tartom az összegeket.

MN: A kormánypárti sajtóban kiszámolták: azzal, hogy három helyett öt főpolgármester-helyettes van, és az ő fizetésük a törvényi maximum, a ciklus egésze alatt 200 millióval többet költ város, mint Tarlós alatt. Nem sok az öt helyettes?

KFG: Minden helyettesnek komoly hatásköre van, olyan dolgokkal kezdtünk el a legmagasabb szinten foglalkozni, amelyekkel az előző Városháza nem foglalkozott. Ilyen a klímavédelem Dorosz Dávidnál, az átláthatóság, a részvételiség és a fenntartható közterületek nálam. Technikai értelemben elmaradunk a 21. század követelményeitől, az, hogy ennyi főpolgármester-helyettes van, segítheti a felzárkózást.

MN: Nem inkább az volt a szempont, hogy így minden együttműködésben szereplő párt kapott egy posztot? Plusz Karácsony Gergely jelöltjeként ott van Kiss Ambrus általános helyettes.

KFG: Ez inkább egy szerencsés egybeesés. Minden párt kapott pozíciót, de minden főpolgármester-helyettes érdemi portfóliót kapott, és érdemi munkát fog végezni.

MN: Tarlós István extra végkielégítését nem szavazta meg a Momentum-frakció. Ebben a döntésben ön is benne volt?

KFG: Frakció- és pártdöntés is volt erről, engem is megkérdeztek. Szerintem elhibázott volt a gesztus. Értem Karácsony Gergely szándékát, de ezt megfelelően lefedte a díszpolgári cím adományozása Tarlósnak és Demszky Gábornak. Soproni Tamás az alakuló ülésen helyesen mutatott rá, hogy a főváros állapota nem indokolja az extra végkielégítést.

MN: A díszpolgári címmel egyébként egyet­értenek?

KFG: Ez a gesztus nem elsősorban Tarlós Istvánnak és Demszky Gábornak szól, hanem a budapesti polgároknak. Kettészakadt a város, Demszky és Tarlós személye szimbóluma egy-egy korszaknak, és egyfajta csoportidentitást is megtestesítenek. Karácsony azt próbálja kettejük egyidejű elismerésével kifejezni – szerintem helyesen –, hogy a most jövő vezetés szeretne minden budapestié lenni.

MN: Főpolgármester-helyettesként konfliktushelyzetben kihez kell lojálisnak lennie, Karácsony Gergelyhez vagy a Momentumhoz?

KFG: Nemcsak főpolgármester-helyettes vagyok, hanem a Momentum egyik legismertebb politikusa, és emellett szuverén személyiség is. A konfliktusokat nem a lojalitás felől közelítem meg. Mindig a helyes álláspontot keresem, ami összefér a saját értékrendemmel, figyelembe veszi a Momentum és a városvezetés szempontjait, és leginkább persze a budapestiek érdekét. A helyzetet könnyíti, hogy a számomra legfontosabb kérdésekben Karácsony Gergely és a Momentum egyet gondol: zéró tolerancia a korrupcióval szemben, elkötelezettség az átláthatóság és a zöld szempontok mellett, az emberi méltóság tisztelete, például a hajléktalanság kezelésében.

MN: A főpolgármester és az öt helyettes hogyan dolgozik majd együtt? Ez egy csapat, vagy mindenki csinálja a maga dolgát, és időnként egyeztetnek?

KFG: Valahol a kettő között: a városvezetésnek mint entitásnak vannak jól megfogható céljai, ebből következnek projektek, amelyeket mindenki maga visz a saját területén.

MN: Mekkora stábja lesz?

KFG: Ez még alakulóban van, a teljes stábom 10 fő alatti lesz, inkább 6 fő körülire számítunk, és közülük négyen kifejezetten egy-egy terület szakértői lesznek.

MN: Fekete-Győr András azt nyilatkozta, hogy nem szabad bedőlni Orbán békülékeny hangnemének. Karácsony Gergely viszont mintha bízna a kormánnyal való együttműködésben. Ön hogy értékeli a főpolgármester és a miniszterelnök első találkozását?

KFG: Sportnyelven szólva tapogatózó játékfelfogásban teltek az első percek. A Fővárosi Közgyűlés lefektette, hogy mi az, amit semmiképp sem szeretne, ilyenek az új, még el nem indított beruházások a Ligetben. A találkozón a felek elkezdték felmérni az együttműködés és a különböző alkuk lehetőségeit. A városvezetés álláspontja egyértelmű: a budapestiek egészsége, életminősége sokkal fontosabb a stadionoknál és egyéb presztízsberuházásoknál.

MN: Hosszabb távon milyen konfliktusokra számít a kormánnyal?

KFG: A konfliktusokat nem tartom bajnak, attól sem fogok megrémülni, ha a városvezetésen belül jelentkeznek. Ha azt kérdezi, hogy a kormány megpróbálja-e ellehetetleníteni a város működését, akkor azt gondolom, hogy az a helyzettől függ. Orbán Viktor pragmatikus politikus, azt fogja csinálni, amiről azt gondolja, hogy hasznára válik a 2022-es választáson.

MN: Önök is azt nézik majd, hogy mi a jó az ellenzéki pártoknak 2022-re készülve?

KFG: Az az elsődleges, hogy Budapest lakói számára minél jobb életkörülményeket biztosítsunk. 2022-re is az a legjobb felkészülés, ha bebizonyítjuk, hogy tudjuk jobban, hatékonyabban, átláthatóbban és eredményesebben vezetni a várost, mint a korábbi fideszes vezetés. 2010 után végre lehetőséget kapott az ellenzék, most tettekkel kell bizonyítani, nem kommunikációval.

MN: A részvételiségért is felelős. A kormány és a főváros közötti tárgyalásokban az atlétikai stadion tűnik a legfontosabb nyitott kérdésnek. Erről megkérdezik az embereket?

KFG: Meg kellene, de ennél a projektnél ez már-már a veszett fejsze nyele lenne. Jóval korábbi fázisban kell bevonni az embereket a tervezésbe, és nem feltétlenül leegyszerűsítő igen-nem szavazásokkal, inkább minél több véleményt meghallgatva, súlyozva és beépítve.

MN: A Momentumnak mi az álláspontja az atlétikai stadionról?

KFG: Nem szeretnénk, hogy megépüljön.

MN: És lát már olyan jövőben tervezett projektet, amelyről időben ki lehetne kérni a budapestiek véleményét?

KFG: A Városháza felújításánál és a körülötte lévő park rendezésénél például. Szeretnénk átjárhatóvá tenni a Városházát, megnyitni olyan tereket, amelyekben akár civil szervezetek tudnak majd dolgozni. Hogy ez miként történjen, abban lesz szavuk a budapesti polgároknak.

 

Neked ajánljuk