Tarlós, a bűvész, Kocsis, a Grál-lovag – Ellenzéki politikusok a droghelyzetről

Belpol

Szeptembertől bezárja kapuit a Kék Pont Alapítvány tűcsereprogramja a Józsefvárosban. Ahhoz képest, milyen katasztrofális következményei lehetnek a fideszes drogpolitikának, az ellenzék nem vitte túlzásba a téma képviseletét – ezért megkérdeztük őket, végül is mit gondolnak, mit tennének.

„Megértem őket, de mind én, mind a Demokratikus Koalíció (DK) úgy tartja, a tűcsereprogram nagyon fontos, és igen nagy baj, hogy megszűnik, hiszen eddig többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a HIV-pozitív esetek száma ne növekedjen robbanásszerűen, mint Romániában vagy Görögországban” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Gy. Németh Erzsébet, a DK budapesti várospolitikusa. A megkérdezett politikusok legtöbbje ezen a véleményen van. Jakabfy Tamás, az LMP nyolcadik kerületi képviselője szerint éppen ez volt az a pont, ahol meg lehetett fogni a drogfogyasztókat és be lehetett terelni őket az ellátórendszerbe. „Ez egy kapu volt, kapu ahhoz, hogy a leszokásban segítsük őket. És a Fidesz most felszámolja ezt a kaput” – mondta Jakabfy. Dr. Révész Márta, az MSZP józsefvárosi képviselője szintén rendkívül károsnak tartja a kivonulást, szerinte a Kék Pont egy olyan alacsony küszöbű szolgáltatást tudott nyújtani a fogyasztóknak, amit a Péterfy Sándor utcai kórház egyáltalán nem biztos, hogy át fog tudni venni. Ráadásul óriási félreértésnek tartja azt az elképzelést, miszerint az alapítvány és a tűcsereprogram felelős azért, hogy annyi droghasználó van a kerületben. „Attól, hogy a Kék Pont elmegy, a drogosok ugyanúgy maradnak” – mondta Révész. Ezen megállapítással egyébként szintén mindenki egyetértett. Vagyis majdnem mindenki.

false

 

Fotó: MTI

Pintér Attila, a Jobbik nyolcadik kerületi polgármesterjelöltje ebben a vitában a másik oldalon áll. „Öntől hallok először arról, hogy a Kék Pont tűosztó tevékenységét abbahagyja a kerületben, de ha valóban így van, akkor a lakosok örülhetnek, és végre fellélegezhetnek, hogy eltűnnek a drogosok, és nem a kerületben lövik be magukat, illetve nem itt dobálják majd el a szemetet” – mondta Pintér. Hozzátette: az a legnagyobb probléma, hogy Józsefvárosban egy helyen kapják meg a fogyasztók mind a szert, mind a steril tűket, aztán bódult állapotukban már nem gondoskodnak arról, hogy a szemetet hova dobálják, például a kapualjakba vagy játszóterekre. Gy. Németh Erzsébet szerint ez valós probléma, a kerületben ezek egymásra rakódnak, megérti, hogy mindez zavarja az ott lakókat, de a megoldás nem az, hogy elűzik a Kék Pontot.

A szakemberek által emlegetett egészségügyi katasztrófa és egy esetleges HIV-robbanás lehetőségét mindenki elismerte, a bukaresti vagy az athéni eset mindenki előtt elrettentő példaként áll. Erőss Gábor, az Együtt–PM józsefvárosi polgármesterjelöltje szerint többek között éppen ezért indultak be anno az efféle programok, hogy a járványoknak gátat szabjanak, ez pedig nem csupán a drogfogyasztók, de az egész lakosság érdekét szolgálja. „Van egy olyan csoport a Józsefvárosban, akik igenis ellátásra szorulnak. Régebben, amikor sok volt a prostituált a kerületben, velük is foglalkozott az egészségügyi rendszer, szűrésekkel, tanácsadásokkal segítették őket. Most is erre lenne szükség” – mondta el a szocialista Révész. A járvány kitörése mellett a másik reális félelem a politikusok szerint a bűnözés felerősödése, például a használt tűkkel való feketekereskedelem még nagyobb fokú elterjedése.

Dávid, Sárosi, Bombera

Dávid Ferenc és Sárosi Péter a TASZ fórumán

Fotó: Sióréti Gábor

Az egészségügyi következményeken túl a tűcsereprogramoknak és általában véve az ártalomcsökkentő szolgáltatásoknak gazdasági haszna is van, hiszen míg egy steril tű hozzávetőlegesen huszonöt forintba kerül, addig egy HIV-pozitív vagy hepatitis C-fertőzött beteg gyógykezelése éves szinten milliós nagyságrendben mozog. „Ezzel abszolút egyetértek, akár már egy-két beteg éves kezelésének összegéből tovább tudna működni a Kék Pont” – véli Erőss. „Ez a kérdés minden betegségnél és függőségnél felmerül és így is van: mindig sokkal olcsóbb és könnyebb, ha a prevencióra költünk” – mondta Gy. Németh Erzsébet. Révész Márta annyit tett még hozzá mindehhez, hogy ha megnézzük azt a gazdasági hasznot, ami a perifériáról visszakerült, a függőségtől megszabadult fogyasztók értékes munkájából adódik, akkor szinte nevetségesen kevés az, amit ártalomcsökkentésre költünk.

Pintér ebben a kérdésben is homlokegyenest más véleményen van, mint ellenzéki politikustársai. „Ezt a hozzáállást azért nem értem, mert a droghasználat bűncselekmény. Mégis hogyan gondolhatja azt bárki, hogy ezt a tevékenységet támogassa, ráadásul az önkormányzat és az állam nyújtson mindehhez segítséget? Szegjük meg a törvényeket? A kábítószeresek tönkreteszik a környezetüket, családjukat, ismerőseiket, ezt senki sem tarthatja pozitív és jó dolognak.”

Az alapítvány kivonulásáért egyébként személy szerint ki-ki mást, de összességében mindenki a Fideszt hibáztatja. „Mindez tökéletesen beleilleszkedik a nagy bűvész, Tarlós István elképzeléseibe, mely mind arról szól, hogy a társadalom perifériáján lévőket – úgy a hajléktalanokat, mint a droghasználókat – eltüntesse az emberek szeme elől, hiszen amit nem látok, az nem is létezik, az nem probléma” – mondta el Gy. Németh. Az Együtt–PM hasonló véleményen van, az ő bűnbakjuk azonban Kocsis Máté. „A Kék Pont nem önszántából megy el, hanem azért, mert Kocsis Máté kiüldözte őket. Ez a szokásos fideszes tempó, így pocsékolt el több tízmilliót feleslegesen a hajléktalanok elleni népszavazással is Kocsis, aki szereti kijelölni az ellenséget, ráadásul a legsérülékenyebb csoportokat – a hajléktalanokat vagy a szenvedélybetegeket –, hogy aztán ő, mint rendteremtő Grál-lovag léphessen fel. A problémák szőnyeg alá söprésével azonban azok még nem szűnnek meg, sőt, a gócpont egyre csak növekszik” – figyelmeztet Erőss, és hozzáteszi: a Fidesz normális működésmódja az uszítás, ám az a tökéletes rend, melyet megálmodtak, nem létezhet, az még a totalitárius rezsimekben sem működött.

A megoldást illetően a vélemények valamelyest már jobban eltértek. A jobbikos Pintér természetesen úgy látja, hogy az egyetlen megoldás a szigorúbb hatósági fellépés. „A józsefvárosiakat nagyon zavarja, hogy egy belövőszobában élnek, hogy a drogfogyasztók a lépcsőházakban és a játszótereken fetrengenek. Ki is akarna ilyen helyen élni? A feladat az, hogy a rendőrség koncentráljon erre a kérdésre, a gócpontokat számolja fel, és sújtson le a törvény teljes szigorával mind a terjesztőkre, mind a használókra, hogy a drogosok ne gondolják azt, de jó itt belőni magunkat.” Gy. Németh szerint a hangsúly egyrészt a prevención kell, hogy legyen, a megelőzést kell hirdetni már az iskolákban. Másrészt pedig el kell különíteni a használókat és a terjesztőket, ez utóbbiak ellen viszont keményen fel kell lépni. A TASZ kampányában hirdetett ellenőrzött fogyasztói szobát támogatják, hiszen „azon a véleményen vagyunk, hogy bár a droghasználatot nem szorgalmazzuk, de – amennyiben a törvények megengedik – kell egy hely, ahol ellenőrzött körülmények között, a tűket begyűjtve és megsemmisítve működhet ez a dolog, és akkor meg lehet állítani, vagy legalábbis le lehet lassítani a folyamatot”. Jakabfy Tamás is támogatandó ötletnek tartja a „Szoba a nyolcban” kampányát, hiszen szerinte az egyik legnagyobb probléma a kerületben és a környéken, hogy nincs egy olyan megfelelő ellátórendszer, sőt még drogambulancia sem, mely a leszokásban segítené a fogyasztókat. „A fogyasztói szobát azért tartom jó ötletnek, mert még a Kék Pont sem tud megadni mindent, ez viszont a szolgáltatásuk továbbfejlesztése lenne, ráadásul sokat segítene abban, ami a Fidesz és a lakosság csőrét egyaránt piszkálja: kevesebb lenne a drogszemét.” Jakabfy szerint tűcsere nélkül egy ilyen szoba sem működhet, mindkét szolgáltatásra szükség lenne. Révész szerint a megoldást a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumra (KEF) kellene bízni, ez elsősorban az ő feladatuk lenne, nem a képviselő-testületé. „Ki kellene dolgozni egy ahhoz hasonló projektet, mint évekkel ezelőtt a hajléktalanság problémájával kapcsolatban: munkát adni, átmeneti szállást adni, és segíteni a visszakerülést a dolgozók és lakással rendelkezők világába. Ez egy sokéves folyamat, de ha a kerületben a legnagyobb többséggel rendelkező párt úgy dönt októbertől, hogy áldoz rá, akkor igenis meg lehet csinálni” – véli az MSZP-s képviselő.

Hogy októbertől mi lesz, azt valóban nem lehet tudni, ami azonban biztos, hogy a jövő heti képviselő-testületi ülésre – ami egyben az októberi választásokig az utolsó is – a TASZ által elküldött petíció nem került be a napirendi pontok közé. A kérdésben leginkább illetékes, jelenleg a kerületben is többséggel rendelkező pártot pedig nem sikerült megszólaltatnunk. Telefonos megkeresésünkre dr. Ferencz Orsolya, a kerület fideszes képviselője annyit mondott ugyanis, hogy „megbeszéltük a kollégákkal, és arra jutottunk, hogy nem szeretnénk az önök sajtóorgánumának nyilatkozni”. Ez már csak azért is nagy kár, mert a 444.hu-nak adott tavaly szeptemberi videointerjújában azt találta mondani, hogy „amit személy szerint még hatékonyabbnak gondolok, belövőszobákkal együtt üzemelő tűcsereállomást, ahol abszolút kontrollált és monitorozott körülmények között tudunk segíteni, anonim módon, de kontrolláltan tudjuk segíteni a szenvedélybetegeket, akkor ebben Józsefváros nyitott”. Mi pedig kíváncsiak lettünk volna, mit gondolnak erről most, majdnem egy évvel később, mikor alig egy hét maradt a tűcsereprogram kivonulásáig.

(Az e heti Narancsban interjút olvashatnak Sárosi Péterrel, a TASZ drogpolitikai programvezetőjével, aki egy új HIV-járvány kockázatáról és a válsághelyzet gazdasági következményeiről is beszél.)

Neked ajánljuk

Megszűnt a benzinárstop

  • narancs.hu

Egy késő esti rendkívüli kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely és Hernádi Zsolt, hogy már kedd este 11-től megszűnik az üzemanyagárstop.