Elszabadult radioaktív buborék – A legsúlyosabb paksi üzemzavar

  • narancs.hu
  • 2014. augusztus 24.

Belpol

A Narancs birtokába került, a nyilvánosság számára eddig ismeretlen dokumentumok alapján rekonstruáljuk a tizenegy évvel ezelőtti drámai éjszaka történetét. Az e heti lapszámban megjelent cikkünket ajánljuk, folytatás hamarosan.

A múlt héten jelentette be a Paksi Atomerőmű, hogy Oroszországba szállították a 2003. április 10-i üzemzavar után visszamaradt radioaktív hulladékot. Nagy Gergely Miklós kétrészes riportja azt tárja fel, hogyan keletkezett ez a hulladék. Ebből ajánlunk most egy részletet.

*

Az elvben túl sok izgalmat tehát nem tartogató, már többször végrehajtott művelet ezen a bizonyos napon két szempontból mégsem volt teljesen szokványos. Ezt B. – az atomerőmű üzemeltetéséért felelős mérnökök egyike – is tudta, akárcsak az erőmű egész vezetése. Egyrészt azért, mert bár nem sokkal korábban már használták a 30 darabos tartályt, az most fordult elő először, hogy olyan fűtőelemeket tisztítottak ilyen tartályban, amelyeket csak nemrég vettek ki a reaktorból. A megelőző alkalmakkor a fűtőelemeket egy ideig vízben hűtötték; a mostani fűtőelemek ezeknél jóval forróbbak voltak. Ez pedig később döntő körülménynek bizonyult.

Az erőmű 2-es építménye 2014. augusztus 14-én

Az erőmű 2-es építménye 2014. augusztus 14-én

Fotó: MTI

Ráadásul – és ez volt a második különlegesség – a műveletet nem elsősorban a paksi szakemberek végezték, hanem a Framatom ANP munkatársai. Egy külsős cég, amelynek német alkalmazottjai erre az alkalomra szinte teljes szabadságot kaptak a magyar atomerőművön belül. Mindezt úgy, hogy nem is beszéltek magyarul.

B.-t délután fél ötkor arról értesítették a Framatom munkatársai, hogy a tisztítás rendben lezajlott, a víz alatti tartály fedele most már leemelhető, és a fűtőelemeket vissza lehet vinni a reaktorba. Ezután már a magyarokon volt a sor. B. az erőmű egyik szervénél arról érdeklődött, mikor kapják meg a 2-es blokk daruját egy órára, hogy az leemelhesse a tartály fedelét. Az átrakógép így férhetett volna hozzá a megtisztított fűtő­elemekhez. A daru azonban foglalt volt, épp a leállított reaktorban dolgozott. Ezt felsőbb szintről közölték is B.-vel, hozzátéve, hogy a darut csak éjfél körül kapják majd meg. B. ezt közölte a FANP munkatársaival is, mire ők azt válaszolták, semmi probléma, a hűtés addig biztonságosan megoldható. B. délután öt órakor elhagyta a csarnokot.

Érezhette azonban, hogy valami nincs rendben. Otthonából este 9 órakor még betelefonált az erőműbe. „Nyugalom, minden rendben zajlik” – mondta neki az ügyeletes a telefonban. Csakhogy B. még most sem nyugodott meg. Negyed tizenegykor újra telefonált az erőműbe. Ekkor az ügyeletes már azt jelezte: sajnos gond van a 2-es blokkban, de hogy pontosan mi, azt nem tudja megmondani. B. ekkor megpróbált kapcsolatba lépni az illetékessel, de nem sikerült neki. Letette a telefont, és várt. Várt és gondolkozott. Nem is kellett sokáig.

Tizenegy órakor ugyanis már az ő készüléke csörrent meg. Munkatársa, S. volt az, aki „zavarról tájékoztatott telefonon, majd később jelezte, hogy be kell jönni. Éjfél után behozott autóval” – emlékszik vissza B. egy két nappal később dátumozott dokumentum szerint. Az éjszakai Paks utcáin száguldó kocsiban azonban S. és B. csak találgathattak arról, hogy mi lehet és mekkora a baj. Ekkor még egyikük sem gondolta, hogy Paks történetének legsúlyosabb éjjelét élik át.

*

Folytatás a szerdáig kapható nyomtatott lapban. Cikkünk nemsokára megjelenő második részében az üzemzavar során sérült fűtőelemek kezelésével, illetve azok elszállítási lehetőségeivel, az üzemzavar okait vizsgáló belföldi és külföldi jelentésekkel, valamint az üzemzavart követő, szakmai felelősséget firtató hatósági eljárásokkal foglalkozunk. Az atomerőművek nagy radioaktív sugárzású, kiégett fűtőelemeinek sorsával, az életükből hátralévő 240 ezer évről itt írunk részletesen.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.